A kutatók úgy vélik, hogy az érzelmi stressz és a szorongás növeli a kockázatot, különösen a 75 év felettiek és a cukor- vagy szívbetegségben szenvedők körében. A tudósok a British Medical Journalben írt cikkükben kifejtik, hogy szükség van stratégiák kidolgozására, hogy megvédjék ezeket az embereket a stressztől az év végi ünnepi időszakban.
A Karolinska Intézet szakértői által vezetett kutatás azt találta, hogy szenteste 37 százalékkal nő a szívroham kockázata. Karácsony első napján 29 százalékkal, második napján pedig 21 százalékkal magasabb a kockázat az átlagosnál. A szilveszter semmiben sem különbözik a többi naptól, de az újév első napján ismét 20 százalékkal megemelkedik a kockázat. A kutatók azt írták, hogy a harag, a szorongás, a szomorúság, a bánat és a stressz akut tapasztalata növeli a szívinfarktus kockázatát, és ez magyarázza a tanulmányunkban megfigyelt magasabb esetszámot az ünnepnapokon - számolt be róla a Daily Mail.
A hétfő reggeli kockázat
Egy másik tanulság az év egészét tekintve, hogy a hétfők nagyobb kockázattal járnak, hiszen a szívrohamok száma ilyenkor 10 százalékkal emelkedik. A reggel 8 óra a legveszélyesebb időpont, amikor 60 százalékkal több szívroham fordul elő, mint bármikor máskor. A kutatók szerint a stresszes hétfők valószínűleg az arteriális vérnyomás és a pulzusszám emelkedését okozzák. A szentesete azonban a legveszedelmesebb, mert a kockázat több mint duplája a többi napszakban mérhetőnek.
A kutatók hangsúlyozták, hogy Svédországban (ahogy Magyarországon is) a szenteste a karácsonyi ünneplés legfontosabb szakasza, hiszen ez az az idő, amikor az emelkedett érzelmek nagy valószínűséggel elérik csúcspontjukat. A korábbi vizsgálatokkal szemben ezúttal nem tártak fel nagyobb kockázatot a jelentős sportesemények vagy a húsvéti időszak alatt.
Ne legyen vita!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A karácsonyi szívroham kockázatát fokozzák az ilyenkor kialakuló családi viták. Ezek abból az egyszerű tényből táplálkoznak, hogy a családtagok ilyenkor összegyűlnek, és adott esetben az egész évben felhalmozott, de megoldatlan konfliktusok szemtől szemben robbanhatnak ki a családtagok között, ami értelemszerűen sok stresszel járhat. Nicholas Joyce, a Dél-Floridai Egyetem pszichológusa szerint három lépésben lehet eltávolodni a konfliktust okozó helyzetektől.
Először is a konfliktushelyzeteket mérlegelni kell. Aztán el kell dönteni, hogy a más emberekkel kapcsolatos tapasztalatok hasznosak-e vagy sem. Ha hasznosak, akkor érdemes kezdeni velük valamit, ha nem, akkor ott kell őket hagyni. Magyarán, ne vitatkozzunk feleslegesen, és ne válaszoljuk vissza sértően, csak mert úgy gondoljuk, hogy bennünket is megsértettek - a jó dolgoknak viszont örüljünk együtt. Lényeg, hogy ne fokozzuk a feszültséget, hiszen karácsonykor nagyon mély pozitív érzelmeket is megélhetünk. Ami nem erről szól, azt lépjük át, hiszen egész évben lesz lehetőség rá, hogy kitárgyaljuk a konfliktusokat. A közösen megélt pozitív karácsonyi élmények pedig ezek megoldásához is jó talajt teremtenek.
