Nemrégiben jelent meg az egész Európai Unió egészségi állapotáról készített átfogó tanulmány, amelynek Magyarországról szóló fejezete (State of Health in the EU, Magyarország - Egészségügyi országprofil, 2017) ha nem is hozott felszínre ismeretlen adatokat, egyszerűbben összehasonlíthatóvá tette más uniós országokéval az egészségi és egészségügyi helyzetünket. Ami kiviláglik, siralmas.
Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országéhoz képest. Jelentős különbségek figyelhetőek meg azonban a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában. Ennek a kockázati tényezőknek való nagyobb kitettség, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben megmutatkozó egyenlőtlenségek adják magyarázatát. Ráadásul a magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele.
A születéskor várható élettartam 2015-ben 75,7 év volt Magyarországon, ami ugyan emelkedett a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettségű magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek , mint a legiskolázottabbak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és a rák miatti magasabb halálozási ráta következménye.
Kockázatosan élünk
A magyar felnőttek több mint negyede napi rendszerességgel dohányzott 2014-ben. Az alacsony iskolai végzettségűek között a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legmagasabban képzetteknél. Nőtt az elhízás gyakorisága, 2014-ben a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt. A serdülőknél megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már több alkalommal volt részeg (szemben a 25 százalékos uniós átlaggal).
Ezt pedig nem ellensúlyozzák az egészségügyi kiadások, mert Magyarországon ezek jóval az uniós átlag alatt vannak, sőt az utóbbi évtizedben a különbség tovább nőtt. Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre 2015-ben (amely a fejenkénti GDP 7,2 százaléka) - ez körülbelül a fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9 százaléka). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből finanszírozás (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje is oka, hogy a háztartások viszonylag jelentős hányada szembesül katasztrofális (a család pénzügyi egyensúlyát felborító) kiadással.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bizonyos területeken megfigyelt javulás ellenére Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén. E helyzeten csak ront a hálapénz-rendszer , és sok alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről. Nem kérdés, hogy az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának megszüntetése elengedhetetlen feltétele, hogy a teljes népesség számára javuljon a hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Szívbetegség és rák
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő (az összes haláleset 55 százaléka) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45 százaléka) halálát. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint e betegségek kórházi kezelését követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében egyaránt a rák. Közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23, illetve 29 százaléka) 2014-ben.
A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon számos haláleset megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az iszkémiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási ráta hatását. Az Alzheimer-kór és más demenciák miatti halálesetek száma szintén gyorsan emelkedik, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálás és a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Ugyanakkor az öngyilkosságból és balesetekből származó halálesetek számában 2000 óta megfigyelt csökkenés jelzi, hogy pozitív fejlemények is történtek.
A mozgásszervi és a mentális egészségi problémák, valamint a cukorbetegség szintén nagy hatást gyakorol az elvesztett egészséges életévekre ( DALY ). Ezenfelül az utóbbi években a népesség elöregedése is hozzájárult a demenciák jelentette teher növekedéséhez. Az európai egészségfelmérésből származó, önbeszámolásból származó adatok alapján minden harmadik magyar magas vérnyomásban szenved, és minden huszadiknak asztmája van. Ugyanakkor a krónikus depresszió önbeszámoláson alapuló előfordulási gyakorisága csupán mintegy 5 százalékos, amely az uniós átlag (7 százalék) alatt van.
Kevesen érzik magukat egészségesnek
A magyarok között a jó egészségi állapotról beszámolók aránya az ötödik legalacsonyabb az Unión belül, mert csak a lakosság alig több mint fele (56 százalék) érzi magát jó egészségi állapotban. A férfiak gyakrabban tartják magukat egészségeseknek: 60 százalékuk számolt be arról, hogy jó egészségi állapotnak örvend, szemben a nők 54 százalékával. A társadalmi-gazdasági csoportok között már nagyobb különbség figyelhető meg: a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók csaknem háromnegyede (72 százalék), míg a legalacsonyabb ötödbe tartozóknak csupán kábé a fele (52 százalék) számolt be jó egészségi állapotról .
A hátrányos szociális helyzet növeli a kockázati tényezőknek való kitettséget. Magyarországon a várható élettartam és az egyénileg érzékelt egészség közötti állandó eltérés részben a fokozódó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel magyarázható. A jövedelmi egyenlőtlenség és a (relatív) szegénységi arány 2007 óta növekszik. A magyarok 35 százaléka él anyagi nélkülözésben , ezen belül pedig 19 százalék súlyos nélkülözésben, szemben a 17 százalékos, illetve a 10 százalékos uniós átlaggal. A rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt ezek az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak.
Magyarország viszonylag keveset költ az egészségügyre. Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú féken tartásának volt köszönhető. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005 és 2015 között négy százalékponttal 67 százalékra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül. Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás). Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének fő bevételi forrásai a következők:
- Egészségbiztosítási járulékok és címkézett munkáltatói szociális hozzájárulási adó (2016-ban az összes állami egészségügyi költés 72 százaléka)
- Általános adóbevételek (21 százalék)
- Egyéb bevételek (7 százalék, amelyből 1,5 százalékpontot a népegészségügyi termékadó tesz ki).
Az egészségügyi munkaerő-állomány idősödik, miközben a fiatal orvosok és ápolók egyre mobilabbak. Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal) csakúgy, mint az ápolók száma (1000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).
Rosszul megy a gyógyítás
A gyógyítással elkerülhető halálozás magas szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy hiányosságok vannak az időben történő, jó minőségű ellátások nyújtása terén. Magyarország az ötödik legmagasabb szintű, gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámról számolhat be az EU-n belül Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia után. Annak ellenére, hogy történt némi javulás az elmúlt évtizedben, a gyógyítással elkerülhető halálozási arányszám a magyar nők és férfiak körében egyaránt az uniós átlag kétszeresének felel meg. Az iszkémiás szívbetegségek az összes gyógyítással elkerülhető haláleset 43 százalékáért voltak felelősek, majd ezek után következett a szélütés (17 százalék) és a vastagbélrák (11 százalék). A szív- és érrendszeri betegségek esetében nyújtott akut ellátás minősége alacsonyabb, mint más uniós országokban. Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány a rákbetegségek esetében is, ami kérdéseket vet fel a megelőzéssel, a korai felismeréssel, valamint a magas színvonalú rákbetegellátás elérhetőségével kapcsolatban.
A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint a kórházi elbocsátások, ápolási idők és krónikus állapotok miatti, elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó arányai mutatják. Ez nem csupán az alapellátó szolgáltatók gyenge kapuőri szerepére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy hiányoznak a kórházon kívüli megfelelő ellátáshoz szükséges ösztönzők és kapacitások. Az elmozdulás a közösségi ellátás felé az alapellátás megerősítésével párhuzamosan nagyobb fokú esélyegyenlőséget adhat az ellátáshoz való hozzáférésben, valamint további hatékonyságnövekedést és minőségjavulást eredményezhet.
Ez is érdekelhet
