Jelenleg mindenki eléggé meg van ijedve a koronavírus-járvány miatt, hiszen a fertőzés potenciálisan halálos is lehet. Ez azonban még nem lenne elég az általános aggodalmakhoz, hiszen például az influenza a WHO adatai szerint minden évben megfertőz egymilliárd embert, 3-5 millió súlyos lefolyású betegséget és 290-650 ezer halált okozva. A tavaly decemberben indult, azaz mintegy 4 hónapos koronavírus-járvány (2020. április 6-án) még nem érte el az 1,3 millió igazolt esetet és a 70 ezer halálos áldozatot . Azaz időarányosan az influenza még mindig veszélyesebb mind a megbetegedések, mind a halálos áldozatok számát tekintve.
Akkor mi a magyarázata, hogy a tudósok és orvosok riadót fújtak, a kormányok pedig satufékkel állították meg a szokásos életünket, magasra emelve a félelemszintünket? Ez a kérdés azért is jogos, mert a járvány megállítására hozott intézkedések nyilvánvalóan hatalmas társadalmi veszteséget és globális gazdasági válságot fog okozni. E hatások további szenvedések forrásai lesznek, beleértve azt is, hogy a romló életkörülmények, a növekvő társadalmi feszültségek, az egészségügy nem a járvánnyal összefüggő részeinek potenciális alulfinanszírozása stb. miatt minden bizonnyal további emberéletekkel fizetünk.
Mennyire veszélyes valójában az új koronavírus?
Lehet azt mondani, hogy őrültség ezt felvetni, hiszen láttuk, hogy mi történt Kínában, Olaszországban, Spanyolországban vagy éppen az Egyesült Államokban. Hiszen mindenütt, ahol a járvány berobbant, szinte háborús állapotok alakultak ki a kórházakban. Erre mondhatnánk, hogy ez igaz, de csak a fertőzés koncentráltsága miatt. Ettől összességében még nem lehetne a koronavírust veszélyesebbnek tekinteni az influenzánál. A londoni Imperial College tudósai többek között erre kérdésre akartak tiszta választ kapni. Azaz vajon a SARS-CoV-2 vírus mennyire veszélyes kórokozó, tényleg indokoltak-e a súlyos intézkedések, a karantén, a kijárási korlátozás, a maszkviselés, a határok lezárása stb?
Ennek meghatározására egy új modellt készítettek, amellyel megbecsülhették a koronavírus-világjárvány potenciális erejét. Azt kapták, hogy a kórokozó hétmilliárd embert is megfertőzhetne , ha ellenőrizetlenül hagynák. A Föld teljes lakossága jelenleg 7,776 milliárd ember, azaz kevesen tudnák csak elkerülni a vírust. A kutatók számos forgatókönyvet vizsgáltak meg a járvány lehetséges alakulásáról, beleértve azt a változatot is, amikor semmit sem tett volna az emberiség a pandémia, és a COVID-19 enyhítésére. Két olyan enyhített szcenáriót is megvizsgáltak, amelyek magukban foglalták a közösségi távolságtartást, és egycsúcsú járványt eredményeztek. Emellett számos olyan forgatókönyv készült a betegség terjedésének visszaszorítására, amelyeknek a legnagyobb hatást kívánták elérni a betegség és a halálesetek csökkentésében.
Az a forgatókönyv tehát, amely szabadon hagyta garázdálkodni a vírust, hétmilliárd ember megfertőződését és 40 millió ember halálát vetítette előre. Amikor a feltételeket úgy változtatták meg, hogy a közösségi érintkezések 40 százalékkal csökkentek, az idősebb népességben pedig 60 százalékkal, akkor ez felére csökkentette a járvány következményeit. A modellekből azonban az is kiderült, hogy még az ilyen csökkentés mellett is az összes ország egészségügyi rendszere nagyon gyorsan megsemmisült volna. Magyarán nem volt alternatívája a drákói közbelépésnek. De hogy még érthetőbb legyen, a járvány intézkedések nélkül, ha a londoni számításokat Magyarország népességére vetítjük, eltörölte volna egy Nagykanizsa vagy Eger méretű város teljes lakosságát már az idén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Patrick Walker , a Imperial College jelentésének szerzője a BBC Science Focus magazinnak elmondta , hogy becslésük szerint a világ példátlan akut közegészségügyi sürgősségi helyzetbe kerül az elkövetkező hetekben és hónapokban. "Az eredményeink arra utalnak, minden ország szembesül a választással, hogy intenzív és költséges intézkedéseket tesz a fertőzések visszaszorítására, vagy az egészségügyi rendszere gyorsan túlterhelődik. A vizsgálataink ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a gyors, határozott és együttes fellépés milliókat fog megmenteni a következő évben" - jelentette ki.
Aki gyorsan intézkedik, több életet ment
Az aktuális jelentés már a 12-ik, amit a WHO Fertőző Betegségek Modellezési Együttműködési Központja , az MRC Globális Fertőzőbetegségek Elemzési Központja ( Gida ), az Abdul Latif Jameel Betegség- és Sürgősségi Analitikai Intézet ( J-Idea ) tesz közzé. A kutatók kimutatták, hogy a bevált közegészségügyi intézkedések gyors elfogadása - ideértve a továbbterjedés megakadályozása érdekében a tesztelését és a pozitív esetek elkülönítését, valamint a szélesebb körű közösségi távolságtartást - kritikus jelentőségű a pandémia visszaszorításában. A csoport által bemutatott modell szerint az intézkedések korai végrehajtása drámai hatást gyakorolhat. Ha minden ország elfogadná ezt a stratégiát hetente 100 ezer lakosra számított 0,2 halálozás mellett, akkor a halálesetek 95 százaléka elkerülhető lenne, s ez 38,7 millió emberéletet menthetne meg. Ha azonban a stratégiát később adaptálnák, 100 ezer lakosra számítva 1,6 halálesetnél, akkor a megmenekülő életek száma 30,7 millióra csökkenne.
Azra Ghani epidemiológus professzor, az Imperial College járványtani részlegének elnöke elmondta: "minden országnak gyors, határozott és együttes fellépésre van szüksége a járvány hatásának korlátozása érdekében. Ugyanakkor mérlegelni kell a bevezetett intézkedések teljes hatását annak érdekében, hogy a legsebezhetőbb embereket megóvják a drasztikus fellépés szélesebb körű egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásaival szemben." A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a tanulmányukban szereplő modellek nem előre jelzik, hogy mi fog történni, hanem a probléma nagyságát, a gyors, határozott és kollektív fellépés előnyeit szemléltetik.
Ez is érdekelhet
Azóta újabb tanulmányokat is megjelentetett a kutatókonzorcium. Az egyetem erre szakosodott részlege ( PERC ) a legutolsóban az online közösségben tudakozódott arról, hogy a járványra és a válaszintézkedésekre hogyan reagáltak az emberek, milyen viselkedésmintákat alakítottak ki. Illetve arra is kíváncsiak voltak, hogy miféle információk érdekelték őket leginkább, milyen kutatásokról szeretnének hallani. Nem meglepő, hogy a vakcinafejlesztést tartották a legsürgetőbb feladatnak. A válaszadók 95 százaléka szerint azonban a társadalomkutatások is fontosak, különösen annak kiderítése , hogy mennyire fogták fel az emberek a járvány miatti kockázatokat, és hogyan viselkednek ennek megfelelően. A kutatásoknak javítaniuk kellene a járványra adott válasz tervezésének és végrehajtásának módját. Javítaniuk kellene az információk és útmutatások nyilvánosságnak való átadását és megértését. Segíteniük kellene a közösségeknek és a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatások optimalizálását, illetve javítaniuk kellene a jövőbeli víruskitörésekre való felkészültséget.
