A folyamatos közösségi érintkezések javítják az agy egészségét egy új tanulmány szerint. Azoknak az idősebb felnőtteknek az agya különösen egészséges, akik rendszeresen találkoznak a barátaikkal, önkénteskednek vagy előadásokra járnak. Az új eredmények , amelyek a Journal of Gerontology: Psychological Sciences szaklapban jelentek meg, arra utalnak, hogy a társas kapcsolatok gyakorlása előnyös lehet az idősebb felnőttek számára, mert segíthet kivédeni a demenciát. A fizikai aktivitás pedig nagyban hozzájárulhat a cukorbetegség vagy a szívbetegségek megelőzéséhez. Bár ezt a tanulmány a COVID-19 járvány előtt készült, az eredmények minden korosztály számára relevánsak a járvány idején is, amikor sok ember szenved a társadalmi elszigeteltségtől - írja a Forbes magazin .
Dr. Cynthia Felix és munkatársai a Pittsburghi Egyetemen témába vágó tanulmányukhoz 293 közösségben élő résztvevő társadalmi elkötelezettségét jellemző információkat használtak fel. A vizsgálat résztvevői (átlagéletkoruk 83 év volt) átestek egy érzékeny agyi vizsgálaton ( Diffusion Tensor Imaging MRI ), amely a szociális elkötelezettségre használt agysejtek integritását méri. Az alanyok részletes információkat nyújtottak a közösségi elkötelezettségükről. Azok kaptak magas pontszámokat, akik például társasjátékokat játszottak, moziba jártak, nagy távolság tettek meg gyalogosan, előadásokon vagy felnőttképzési eseményeken vettek részt, egyházi vagy más közösségi tevékenységekhez csatlakoztak, legalább hetente egyszer összejöttek a családjukkal, barátaikkal vagy a szomszédaikkal, önkéntes munkát végeztek, házasságban vagy másokkal együtt éltek.
Használod vagy veszni hagyod
Azt találták, hogy azoknak a résztvevőknek, akik nagyobb társadalmi elkötelezettségről számoltak be, masszívabb volt a szürkeállományuk az agy demencia szempontjából releváns régióiban. Az agy egészségének fenntartása kritikus fontosságú. Miután az agysejtek elpusztulnak, általában bekövetkezik a demencia . Ám legalább egy másik emberrel, például rokonnal vagy baráttal való társas kapcsolattartás aktiválja az agy bizonyos régióit, amelyek szükségesek az ismerős arcok és érzelmek felismeréséhez, döntések meghozatalához és jutalom érzéséhez. A jó hír az, hogy a közösségi életből még a mérsékelt "adagok" is előnyösnek tűnnek.
Ezek a hatások kiterjednek az idősebbekre, de minden más korosztályra si, amely érintett a COVID-19 miatti elszigetelődésben . "Adatainkat a Covid-19 járvány előtt gyűjtöttük össze, de úgy gondolom, hogy az eredményeink jelenleg különösen fontosak, mivel az összes idősebb felnőttet egyöntetűen fenyegetik a társadalmi elszigeteltség miatt megjelenő állapotok, mint például a demencia" - mondta Cynthia Felix, a tanulmány vezető szerzője.
Korábban az átfogó közegészségügyi tanulmányok csak az idősek krónikus betegségeinek megelőzését szolgáló fizikai aktivitást ösztönző legjobb programokat értékelték. Felix azonban úgy véli, a kutatási eredményeik, és a korábbi vizsgálatok együttesen igazolják, hogy szükség van az olyan kontrollvizsgálatokra is, amelyek az egyes közösségi, társadalmi tevékenységek hatását ellenőrzik az agy egészségére. "Nincs gyógymód a demenciára, amely hatalmas kezelési és ápolási költségekkel jár. Ezért a demencia megelőzésére kell összpontosítani. Az agy esetében pedig a 'használod vagy veszni hagyod' filozófia szabályai érvényesülnek" - fűzte hozzá a kutató.
Fontos, hogy e kutatás alapján minden korosztály megtalálja a társadalmi kapcsolatok fenntartásának biztonságos és kiegyensúlyozott módjait. A világjárvány a világ népességének több mint egynegyedét bezárkózásra kényszerítette, sokan körülzárva érzik magukat, és kabinláz vagy friss kifejezéssel karanténbánat alakul ki náluk.
Ellensúlyozni a közösségi elszigeteltséget
Ha bizonytalan az életünk, természetes, hogy a kontroll elvesztését érzékeljük, különösen, ha veszteségekkel kell számot vetnünk a lemondott vagy elhalasztott fontos társadalmi események (például érettségi, temetések, esküvők és születésnapi ünnepségek) miatt. A súlyos depressziót jellemző állandó szomorúság vagy érdeklődésvesztés számos viselkedési és fizikai tünethez vezethet. Ez magában foglalhatja az alvás, az étvágy, az energiaszint, a koncentráció, a napi viselkedés vagy az önértékelés változását. De vannak lépések, amelyekkel ellensúlyozhatók a karantén negatív hatásai.
A legfontosabb, hogy magunkról gondoskodjunk. Az öngondoskodás három eleme az egészséges, tápláló ételek fogyasztása, a rendszeres testmozgás és a bőséges alvás. Mindig kell hagyni önmagunkra is időt , illetve élvezni kell az adott pillanatot, mert így kiszélesedik a körülöttünk lévő (cselekvési) tér érzete. Ezt hívják figyelmesen nyitott tudatosságnak, amitől hosszabb távon produktívabbak és sikeresebbek leszünk, és kevésbé válunk stresszessé. A meditáció, az ima vagy a szemlélődés segíthet összpontosítani arra, amiért hálásak vagyunk, és vigaszt nyújthat ebben a rendkívül nehéz időszakban. Fontos a társas kapcsolatok életben tartása, a közösségi médiában való jelenlét maximálása, és más digitális technikák használata, hogy másokat elérjünk. És ha lehet, ne a járvány legyen az érdeklődés fókusza, mert az egy idő után kimerítővé válik.