A testmozgás a koronavírus-járvány idején is nagyon fontos az egészség fenntartásához. A mérsékelt, rendszeres aktivitás nemcsak jó karban tartja az immunrendszert, hanem segít megelőzni azokat az alapbetegségeket (elhízás, magas vérnyomás és cukorbetegség), amelyek növelhetik a súlyosabb koronavírus-szövődmények kockázatát. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás csökkentheti az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) kockázatát, amely potenciálisan halálos szövődménye a COVID-19-nek.
"A sportolóknak most nagyon kell figyelniük a testük jelzéseire" - figyelmeztetett Jordan Metzl, a New York-i Speciális Sebészeti Kórház (HSS) sportorvosa a Runner's World futással foglalkozó szaklapban . "Különösen a szokatlan tüneteket kell komolyan venni" - tette hozzá Sunal Makadia, a LifeBridge baltimore-i sportkardiológiai központ igazgatója. Ha valakinek sportolás közben légszomja vagy mellkasi fájdalma van, erős szívdobogást érez, túl gyors lesz a pulzusa, megduzzad a lába, izomfájdalmai támadnak, illetve megmagyarázhatatlan fáradtságot érez, forduljon orvoshoz. Az is fontos figyelmeztető jelzés, ha váratlanul nem tud lépést tartani szokásos edzőpartnerével - mondja a szakértő.
Még az enyhe COVID-19 is károsíthatja a szívet
Hiába egészséges, fitt és erős valaki, amivel elkerülheti a COVID-19 súlyosabb tüneteit, például az ARDS -t, de a jó fizikai állapot nem teszi immunissá a betegség egyes alattomosabb hatásaival szemben. Ha csak enyhe vagy közepes súlyosságú a fertőzése, akkor is megvan az esélye a szívizomgyulladásnak (másik ismert nevén a miokarditisznek). Ha a szívfal középső rétege megbetegszik, az gyengítheti a szívet, és szívelégtelenséghez, rendellenes szívveréshez vagy akár hirtelen halálhoz vezethet.
Ez akkor is megtörténhet, ha egyáltalán nem jelentkeznek tünetek. A JAMA Cardiology szakfolyóiratban nemrég közzétett tanulmány szerint német kutatók száz COVID-19-ből felépült felnőttet vizsgáltak szív-MRI-vel. Körülbelül az 50 százalékuknak enyhe vagy közepes tünetei voltak, 18 százalékuknál pedig egyáltalán nem érzékelték a betegség jeleit. Noha a vizsgálatot két-három hónappal a diagnózisuk után hajtották végre, és egyiküknél sem tapasztaltak szívtüneteket az új koronavírus miatt, 78 páciens szívében strukturális elváltozások léptek fel, 60-an pedig szívizomgyulladásban szenvedtek.
Ironikus módon a sportolók különösen veszélyeztetettek lehetnek, mert az aktív fertőzés során végzett intenzív tevékenység - még akkor is, ha nincsenek tünetek - a vírus gyorsabb szaporodását okozhatja - mutatott rá Makadia. Ha edzés közben megnő a sportoló szívteljesítménye, akkor fokozódhat a vírus replikációja a szívizomban. Ha ez megtörténik, a magasabb vírusterhelés növelheti a szívkárosodás kockázatát szívizomgyulladás, aritmiák és szívelégtelenség formájában - magyarázta a szakértő. Ezért azt is tanácsolja, hogy fontos azonnal abbahagyni az edzést az első szívtüneteknél, és orvosi ellenőrzésre menni.
A vérrögök is kockázatot jelentenek
Ugyanennyire ijesztő kardiovaszkuláris probléma a véralvadás miatti mélyvénás trombózis , ami aktív embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ez részben az alacsony nyugalmi pulzusszámuknak köszönhető, mert a vér összegyűlik a vádlijukban, ha tartósan egyhelyben ülnek, például egy hosszú autóúton. A kiszáradás és a sérülések szintén növelik a kockázatot.
A COVID-19 fokozza az alvadást és a gyulladást is. A rendszeresen testedzést végzőknek van okuk az alvadás miatt aggódni, ha az a COVID-hez kapcsolódik. A hidratálás kulcsfontosságú, csakúgy, mint a véralvadási fehérjék korai tesztelése a tüneteket produkálóknál. A fertőzötteknél azonban a járkálás, vagy legalábbis a hosszan tartó ülések elkerülése, némi védelmet nyújthat a mélyvénás trombózis ellen. A vádlifájdalom, duzzanat vagy érzékenység fontos tünetek, amelyeket ellenőrizni kell.
Akinél COVID-19 -et diagnosztizálták, függetlenül attól, hogy vannak-e tünetei, a pozitív teszt kézhezvétele után legalább két hétig ne eddzen. Ha pedig tünetei vannak, kerülje a testmozgást két hétig a tünetek megszűnte után is - tanácsolja a sportkardiológus. Az igazi gond szerinte az, hogy az emberek állapota két fázisban romlik. Az első tünetek után pár nappal jobban lesznek, sőt akár azt is érezhetik, hogy felépültek. De aztán sokaknál újra jelentkeznek a tünetek, és a betegségnek ez a második támadása lehet igazán kellemetlen. Az orvosok azért fogalmazták meg a kéthetes edzésszünetre szóló ajánlást, hogy e második fordulót elkerülhessék a betegek. A kéthetes időszak után további vizsgálatokra lehet szükség, mielőtt a szokásos tevékenységek folytatásához valaki vissza akar térni. Ilyenkor az orvos vérvizsgálatokkal ellenőrizheti, hogy a szívét érintette-e a vírus, de végezhetnek más teszteket, például EKG-t, szívultrahangot és esetleg stressztesztet.
Senki sem akarja, hogy az emberek végleg abbahagyják az edzést. Mindenki azt szeretné, hogy akiknek COVID-19-ük volt, biztonságosan kezdjék újra a testmozgást. "Általános szabály azonban, hogy azokat, akik átesetek a COVID-19-en szorosan nyomon kell követni, különösen az első három-hat hónapban, amikor visszatérnek a tréningprogramokhoz. Ez igaz minden sportolóra, akik átesett a fertőzésen" - állapították meg Jordan Metzl és munkatársai egy közelmúltban megjelent tanulmányukban .
Az Amerikai Sportorvosi Kollégium (ACSM) egy hónappal ezelőtt hasonló szellemű tanulmányt, illetve felhívást tett közzé a sport és a koronavírus-járvány viszonyáról, illetve a testmozgáshoz való visszatérésről a COVID-19-ből való felépülés után. Eszerint a betegség után kezdetben heti 150-300 perc mérsékelt fizikai aktivitás ajánlott, a kisebb fizikai aktivitás ilyenkor előnyös. A betegségen átesetteknek pedig konzultálniuk kell a háziorvosukkal arról, hogyan térhetnek vissza az edzéshez. Az ACSM arra is felhívja a figyelmet, hogy a fertőzés szempontjából magas kockázatú személyeknek tartózkodniuk kell a kimerítő tréningektől, a túlterheléstől és a túledzéstől. Figyelmeztetnek, hogy a COVID-19-ből való felépülés után csak bizonyítékokkal alátámasztott tanácsokat kövessünk. Felhívják a figyelmet a távsportegészségügyi szolgáltatások fontosságra is, amilyeneket Magyarországon például az Országos Sportegészségügyi Intézet is elindított .