Korábban már megismerhettünk különféle szcenáriókat a koronavírus-járvány várható alakulásáról. A Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóközpontja (CIDRAP) például három modellt határozott meg (ahogy ezt a cikkünk végén lévő grafikon mutatja). Az első szerint hozzá kell szoknunk a vírus jelenlétéhez, amely újra és újra visszatér és közepes kitöréseket produkál. A második szerint egy intenzív hullám söpör végig a világon rengeteg fertőzést és sok halált okozva, de aztán a vírus, ha el nem is tűnik, de lecsendesedik. A harmadik esetben kialakulhat egy tartós válság, ami a már megtapasztaltnál ugyan kisebb méretű kitörésekkel jár, de végül a lakosságnak legalább a fele megfertőződik, s igazán csak az hoz megnyugvást, ha elkészül egy hatásos vakcina úgy két éven belül.
A francia Nemzeti Tudományos Tanács gyakorlati megközelítésből állította fel a modelljeit. Ami érthető is, hiszen a testület a francia kormánynak ad tanácsokat az egészségügyi vészhelyzetek, például a koronavírus-krízis kezelésével kapcsolatban. A négy lehetséges forgatókönyvet azzal a céllal vázolták fel, hogy "előre jelezzék a szükséges intézkedéseket" annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a korlátozó intézkedések újbóli bevezetését - írja a France24.com . A vírus kontrollálásáról alkotott elképzeléseikből mi is átvehetnénk elemeket, különösen a "tesztelés, nyomon követés, izolálás" szemléletet, ami a leghatékonyabb eszköznek látszik a járvány második hullámának megelőzésére és megállítására.
Első forgatókönyv: járvány ellenőrzés alatt
Ez a legoptimistább változat a négy közül. A francia hatóságok szerint jelenleg ez látszik kibontakozni. A Tudományos Tanács vezetője, Jean-François Delfraissy június 5-én közölte, hogy a vírus "kontroll alatt maradt". Ehhez az kellett, hogy a kulcsfontosságú jelzések - például a COVID-19 miatt kórházi ápolásra szorulók és az intenzív kezelésben részesülő betegek száma , valamint a pozitív tesztek száma - két hónap után is "bátorítóak" legyenek. Ennek ellenére azt ajánlják, hogy Franciaország tartsa fenn a társadalmi távolságtartás jelenlegi szintjét, az arcmaszkok használatát és a "tesztelés, nyomon követés, izolálás" megközelítést a vírus terjedésének megakadályozására. Azaz szerintük azt az utak érdemes követni, amellyel Dél-Korea figyelemre méltó sikereket ért el a pandémia korai szakaszában.
Második forgatókönyv: Kritikus klaszterek helyi körzetekben
Németország és néhány ázsiai ország utóbbi heteit figyelembe véve a Tanács szerint ez a közbenső forgatókönyv valószínűleg "az elkövetkező hetekben" jelenhet meg. Konkrétan az állami hatóságoknak ébernek kell lenniük és felismerni azokat a kisebb " kritikus csoportokat ", amelyekben a vírus nagyon gyorsan terjedhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ebben a forgatókönyvben a tanács "korai, gyors, és masszív választ" javasol minden olyan területen, ahol a COVID-19 terjed. Meg kell erősíteni a társadalmi távolságtartásról szóló intézkedéseket és a lakosság kiszolgáltatott rétegeit, például az időseket proaktívan, elszigeteléssel kell megóvni. A "tesztelés, nyomon követés, izolálás" megközelítést fokozni kell a fertőzés gyors terjedésének kitett területeken. A vizsgálat nem korlátozódhat a klaszterben tünetekkel küzdő emberekre - jelentette ki a Tanács. Ennek a forgatókönyvnek az átfogó célja az lenne, hogy korlátozza az egyes klaszterekből kikerülő esetek számát annak érdekében, nehogy a koronavírus támadása országosan megújuljon.
Harmadik forgatókönyv: egy "alacsony szintű" járvány
Egy "alacsony szintű járvány" esetén a COVID-19 Franciaország sok régiójában vagy akár az egész országban elterjedne. A betegség különböző helyi klasztereken keresztül terjedne, megnehezítve a hatóságok munkáját az átviteli láncok monitorozásában, ellenőrzésében. A Tanács szerint ez a helyzet akkor állhat elő, ha az emberek nem veszik figyelembe a közösségi távolságtartási intézkedéseket. Különösen az ország egyes régiói közötti jelentős számú szükségtelen utazás fenyeget azzal, hogy a vírus terjedése újra erőre kap.
Ha a pozitív tesztek aránya számottevően növekszik, akkor a Tanács olyan meglévő intézkedések megerősítését javasolja, mint a közösségi távolság, a "teszt, nyomon követés, elkülönítés" programok felgyorsítása, a kórházi kapacitás növelése és az ápolási otthonokban élők védelmére irányuló intézkedések végrehajtása. Ha ezek az intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a tanács szerint szükség lehet a teljes lezárás újbóli bevezetésére.
Negyedik forgatókönyv: kritikus egészségügyi helyzet
Ez a legpesszimistább forgatókönyv a Tudományos Tanács által felvetettek közül. Ilyen helyzetre akkor lehet számítani, ha az intézkedések a COVID-19 terjedését nem tudták megállítani a harmadik forgatókönyvben szereplő intézkedésekkel. A kormánynak mérlegelnie kellene egy második lezárást a "túlterhelt intenzív osztályok" helyzetének enyhítésére. A Tanács ugyanakkor megjegyezte, hogy újabb széleskörű korlátozások bevezetése nem lenne kívánatos "társadalmi és gazdasági" okokból. Ugyanakkor fontolóra kell venni az intenzív terápiás egységek súlyos túlterhelését, amelyet Kelet-Franciaországban és a Párizsi régióban tapasztaltak a járvány csúcsának tetején.
Ez is érdekelhet
Ha a kormány egyetlen célja az, hogy csökkentse a COVID-19-ben elhalálozó emberek számát, akkor jobb lesz minél korábban bevezetni a korlátozásokat - álltja a testület. Az alternatív célkitűzés azonban a túlterhelt intenzív osztályok miatt bekövetkező halálozás növekedésének korlátozása. A Tanács azt is hangsúlyozta, hogy a negyedik forgatókönyv elkerülése érdekében nagyon fontos a vírus terjedésének nyomon követése.
