Korai lenne még végleges következtetéseket levonni a SARS-CoV-2 vírus természetéről, és a hatására kialakuló COVID-19 betegség következményeiről, mert túl rövid volt az idő az ismeretszerzésre. A szakértők azonban más vírusos betegségekről szerzett tapasztalatok alapján már következtethetnek rá, hogy a betegségből felgyógyulók milyen hátramaradó hatásokkal számolhatnak egy, kettő, öt vagy tíz év múlva. A Medium portál Elemental egészségügyi magazinja orvosok segítségével tekintette át a helyzetet.
A Covid-19-hez hasonló légzőszervi betegségek egyik elsődleges kérdése, hogy a fertőzés miatt a tüdő működése véglegesen megváltozik-e. Az orvosok jelenleg úgy vélik, hogy viszonylag enyhe tünetek esetén (mindegy, hogy klasszikus tüdőgyulladásról, influenzás vagy COVID-19 -es tüdőgyulladásról van-e szó), ha nem kell kórházba szállítani a beteget, akkor jó okkal feltételezhető, hogy teljes lesz a gyógyulás. Albert Rizzo, az Amerikai Tüdő Társaság vezető orvosa szerint négy, öt, hat hétig is eltarthat a gyógyulás még azután is, hogy a röntgen már normalizálódó helyzetet mutat ki, akár a nagyon mérsékelt esetekben is.
A tüdőfunkció sohasem áll helyre?
A szakember úgy gondolja, hogy azoknál, akiket a kórházban lélegeztetőgépre kapcsolnak hegesedés és tartósabb tüdőkárosodás veszélye áll fenn. Nem állítja, hogy ez minden esetben így volna, de gyakran a mellkasi röntgenfelvétel és a mellkasi CT vizsgálat olyan hegesedéseket tár fel, amelyek igazából soha nem gyógyulnak meg teljesen. Ezt azt jelenti, hogy a tüdőfunkció már sohasem lesz olyan, mint a betegség előtt volt. A többhetes kórházi ápolás alatt nyilvánvaló, hogy a betegek egy része tartós károsodást szenvedhet.
A várható hosszútávú hatásokra az eredeti SARS-járvány bizonyítékai adnak némi rálátást. A SARS-túlélők 15 éves nyomonkövetési vizsgálatában a legtöbb ember tüdeje lényegében meggyógyult egy év alatt, ám ezt követően a fizikai javulás lelassult, néhány ember pedig végleges károsodást szenvedett. A fertőzés utáni három évben a megvizsgált 46 beteg közül 10-nek még mindig csökkent a tüdőkapacitása, de 15 év után már csak egy embernél tapasztalták a romlást. Ugyanakkor a COVID-19 esetében egy másik tüdőfunkció romlását is felfedezték. A betegek csaknem 40 százalékánál romlott a vérben a szén-dioxid és oxigén átadás, és ez a rendellenesség nem is múlt el. Az orvosok azonban még nem tudják, hogy a változások tartósak-e.
Szívroham érelzáródás nélkül
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COVID-19-et légúti betegségként tartjuk számon, pedig a szívre gyakorolt hatása halálos lehet. Egyes becslések szerint a kórházi ápolásban részesült koronavírusos betegek 20-30 százaléka küzdött szívproblémákkal, illetve a szív- és érrendszeri szövődmények az összes haláleset 40 százalékát teszik ki. Egyértelmű az, hogy a Covid-19-nek számos szív- és érrendszeri hatása van - állítja Mariell Jessup, az Amerikai Szívtársaság tudományos- és orvosi igazgatója. Néhány embernél szívroham, másoknál miokarditisz, egyeseknél pedig szívelégtelenség jelentkezik túlnyomóan a tüdőfertőzés miatt. Eddig nem világos, mi áll e különböző kardiovaszkuláris problémák mögött, ami azt is jelenti, hogy az orvosok még nem határozták meg a megfelelő kezelésüket. Egyes esetekben a keringési zavarokkal küzdő COVID-19-es betegeknek eleve magas vérnyomásuk vagy szívbetegségük volt, más esetekben viszont nem ismertek ilyen a fertőzés előtt is meglévő tünetek.
"Ha a betegnek a megszokott okok miatt van szívrohamuk, azaz a koszorúér elzáródásával járó ateroszklerózisuk, akkor annak felismerése és kezelése jó prognózist ígér. Nem tudjuk azonban, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik kórházba kerülnek, és úgy tűnik, hogy szívrohamon esnek át, de valójában COVID-19 fertőzésük van, és az artériájukban nincs elzáródás. Nem tudjuk, hogy ezeknek a betegeknek kevesebb lenne-e az esélyük a túlélésre, és jelenleg azt sem, hogy esetükben mi a legjobb kezelés" - mondta Jessup. A szív- és érrendszeri szövődmények nem kizárólag a COVID-19 esetében jelentkeznek. Számos vírusfertőzés okozhat myocarditist - azaz a szívizomgyulladás -, amit általában a test gyulladásos immunválasza miatt megjelenő mellékhatásnak tartanak. A legtöbb ember felgyógyul a szívizomgyulladásból, de néhány betegnél maradandó a szívizom károsodása.
Ismert összefüggés van a szívbetegség és a légzőszervi fertőzések között is. A szívroham és a stroke kockázata 2-6-szorosára nőhet akár egy hónappal az influenza után is, bár a kockázat az első héten a legnagyobb. A vérrögök keletkezése sem ismeretlen más vírusok esetében. Az orvosok a COVID-19-nél feltárthoz hasonló bizonyítékokat láttak a vérrögképződésre a 2003-as SARS-járvány során. Ha korán felismerik, akkor ezeket a szövődményeket gyógyszeresen lehet kezelni. Ugyanakkor egy utánkövetési tanulmánya azt mutatta, hogy a gyógyult SARS-betegek 44 százalékának volt különféle kardiovaszkuláris rendellenessége 12 évvel a fertőzés után.
Rejtélyes idegrendszeri tünetek
Arra is találtak bizonyítékokat, hogy a SARS-CoV-2 az agyra is hatással van. Egy COVID-19 betegekkel végzett tanulmányban a 214 vizsgálat páciens egyharmada neurológiai tüneteket tapasztalt, ideértve szédülést, fejfájást és kognitív károsodást. A tudósok azonban nem tudják egyértelműen, hogy mi állhat ezek mögött. Lehet, hogy a vírus közvetlenül idegsejteket fertőzi meg, de a gyulladásos immunválasz vagy az oxigénhiány okozta károsodás sem zárható ki.
Igor Koralnik, a Chicago melletti Northwestern Egyetem neurológiai vezetője szerint a szakértők jelenleg nem tudják megjósolni, hogy ezek a tünetek átmenetiek lesznek vagy tartósak maradnak, mert ma még annyira kevés az ismeret a neurológiai problémákat kiváltó okokról. Ezt csak az idő fogja eldönteni. Az orvosok tisztában vannak vele, hogy az intenzív terápia sok beteg számára (az okától függetlenül), gyakran kognitív károsodásokhoz kapcsolódik, amelyeket néha intenzív osztályos delíriumnak hívnak. Ezek a tüneteknek a többségnél az idő múlásával oldódnak, néhány betegnél azonban tartsak maradnak. "A gyógyulás az életkortól, a társbetegségektől, a dohányzási szokásoktól és a betegség előtti kognitív állapottól is függ. Az idősebb, törékenyebb, és súlyosabb állapotban lévő betegek, ha intubálják őket és az intenzív osztályon kezelik őket, sok gyógyszert kapnak, nagyobb valószínűséggel számíthatnak mellékhatásokra" - szögezte le Koralnik. Szerint lehetséges, hogy ugyanezek a tényezők - az életkor és a társbetegségek, valamint a betegség súlyossága -befolyásolhatják a COVID-19 betegek kognitív gyógyulását is.
A kiiktatott elsődleges immunreakció
Egy másik szempont az, hogy a SARS-CoV-2 hogyan befolyásolhatja más fertőzések kockázatát . Egy nemrégiben elvégzett tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a COVID-19-cel küzdők 20 százalékkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg más vírusokkal, például influenza-, rhino- és RSV-vírussal. Egy vírus jelenléte általában csökkenti egy másik fertőzés esélyét, mivel az immunrendszer már aktiv állapotban van. Ez az interferon nevű fehérjefajta hatása, amely az immunválasz első hullámával szabadul fel, és zavarja a vírus replikációs képességét.
Ezt a fehérjét a vírus által megtámadott sejt termeli, hogy ezzel a vírust visszaszorítsa. Ha a fertőzött sejt már előállította az interferont , azt nem tartja meg teljesen magának, hanem átszivárog a szomszédos még nem fertőzött sejtekbe, amelyek így felkészültebben várják a vírustámadást. Tehát amikor például egy második vírus egy bizonyos időtartamon belül megjelenik, valójában már részleges immunitás állhat fenn a második fertőzéssel szemben" - fejtette ki az Elemantalnak Mandeep Mehra, a Harvard Egyetem orvosprofesszora. Az új koronavírus azonban annyira ártalmas, hogy úgy tűnik, elnyomja ezeket az interferonokat, amitől nemcsak a COVID-19 betegség lesz rosszabb, hanem a jövőbeni fertőzések kockázata is fokozódik.
"Ez a vírus valamilyen módon ráveszi a sejteket, hogy hagyják abba az interferon termelését, és így valójában csökkenti az immunitást akár egy második SARS-CoV-2 fertőzéssel, akár potenciálisan más vírusokkal szemben is" - állapította meg Mehra. Ha ez a helyzet, akkor a COVID-19-ből gyógyulók fokozott influenza-kockázattal szembesülhetnek. Míg a SARS-CoV-2 interferonokra gyakorolt hatását végző kutatásnak egyelőre csak előzetes eredményei vannak, ám a SARS és a MERS is hasonló hatással volt az immunrendszerre, illetve számos esetről tudnak az orvosok, amikor MERS-fertőzött emberek elkapták az influenzát és a tuberkulózist is.
Ez is érdekelhet
A SARS-CoV-2 és a COVID-19 hosszútávú hatásairól a vírus és a betegség megjelenése óta eltelt idő rövidsége miatt még semmi biztosat nem lehet mondani, de az már világosan látszik, hogy a fertőzés és a betegség olykor maradandó károsodással jár. Az orvosok között abban is konszenzus van, hogy minél rosszabb volt valakinek az egészsége a megfertőződésekor, és minél súlyosabb volt a koronavírus-fertőzés, annál hosszabb időt (hónapokat vagy akár éveket) vesz igénybe egészségének és erejének visszanyerése.
