Az ENSZ Környezetvédelmi Programja ( UNEP ) a világnapra időzítve bocsátotta ki A következő pandémia megelőzése - A zoonózisos betegségek és az átviteli láncuk megszakítása című tanulmányt , amely a világjárványok helyzetének elemzésén kívül ajánlásokat is megfogalmaz a döntéshozók számára a pusztító pandémiák elkerülése érdekében.
Thomas Gillespie , az Emory Egyetem Környezettudományi és Közegészségügyi Karának kutatója, a jelentés egyik kidolgozója szerint olyan válsághelyzetben vagyunk, amikor cselekednünk kell. Ha nem változtatjuk meg radikálisan a természethez fűződő hozzáállásunkat, akkor a változások sokkal rosszabbá, a pandémiák egyre gyakoribbá válnak. Amit most tapasztalunk csupán enyhe előszele annak, ami bekövetkezhet.
Mi növeli a zoonózis kockázatát?
A tudós szerint a zoonózisos (állatokról emberekre átugró) betegségek jövőbeni terjedésének elsődleges kockázatát a trópusi erdők irtása és az állatok, különösen a sertések és csirkék "nagy sűrűségű" ipari méretű tenyésztése jelenti. Erre a megoldást az ENSZ " Egy egészség " megközelítése jelentheti, amelynek mentén az ember, az ökoszisztéma és a biodiverzitás védelmére törekszik. A betegségökológus kutatóként tevékenykedő Gillespie azt vizsgálja, hogy a kórokozók hogyan ugrálnak a vadon élő állatok, háziasított állatok és az emberek között. A vakcina kifejlesztése ugyan fontos a járványok elleni védekezésben, de a kórokozók sokkal gyorsabban terjedhetnek át az állatokról az emberekre, mint kidolgozhatnánk oltásokat és kezeléseket. "Kiegészítő megközelítésekre is szükségünk van, amelyek a környezetre összpontosítanak. Sokkal olcsóbb befektetni a fertőző betegségek kitörésének megelőzésébe, mint a világjárvány következményeit kezelni" - mondja a kutató. Ezt pedig a COVID-19 járvány gazdasági-társadalmi hatását látva aligha kell bizonyítani.
Ehhez az egyik legfontosabb lépés az eddigiektől eltérő gazdasági szemlélet elterjesztése. Mostanság mindenki arról beszél, hogy a genetikai szekvenálás kapcsolatot talált a SARS-CoV-2 vírus és a Kínában élő p atkósdenevérek között. Arról azonban egyáltalán nincs szó, hogy például a gigantikus Három-szurdok-gát építése a Jangcén miféle ökológiai hatásokkal járt, s vajon az ekkora beavatkozások hatására nem keringhetnek-e már sokkal a járványok kitörése előtt a veszélyes kórokozók a távoli vidékek élőlényei között? Hasonló a helyzet a szójatermelés és a pálmaolajültetvények kedvéért végzett erdőirtásokkal is. Az utóbbi például megváltoztatta a denevérek repülési szokásait, ami összekapcsolódott a Nipah-vírus jelentős kitörésével Malajziában. Vannak arra is bizonyítékok, hogy a nyugat-afrikai pálmaolajtermelés érdekében folytatott erdőirtás szerepet játszhatott a Lassa-láz és az Ebola kitörésében.
Gillespie és kollégái a környezeti beavatkozások és a járványadatok elemzésével kimutatták , hogy az erdők emberi tevékenység miatti szétaprózódása elősegíti a vadon élő állatokban élő kórokozók terjedését. Ez akkor a leggyorsabb, amikor az erdőtakaró 40 százaléka eltűnik. "A trópusi környezetben különösen nagy az átterjedés kockázata, mert az ott élő fajok változatossága sokkal gazdagabb, mint más környezetben" - mondja Gillespie.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hová vezet a kapzsiság, a felelőtlenség?
A probléma hatalmas. A világon becslések szerint évente körülbelül 2,6 milliárd ember szenved zoonózisos betegségekben, és 2,7 millió meg is hal ezekben. E betegségek terjedése végső soron arra vezethető vissza, hogy a jelenlegi környezeti, gazdasági és üzleti politikák nem veszik figyelembe az erőforrások kinyerésének és a természetes élőhelyek pusztításának valós költségeit. A természet persze továbbra is fennmarad, még akkor is, ha a biodiverzitás csökken. Mindeközben figyelmen kívül hagyjuk, mennyire függünk a természettől és mennyire törékenyek vagyunk bolygónk nagy összefüggéseit tekintve.
Ez is érdekelhet
Az UNEP végül 10 szempontot ajánl a döntéshozók figyelmébe.
- A SARS-CoV-2 elterjedésének tapasztalatai alapján is bizonyítékokon alapuló tudományos értékelésekre van szükség az élelmiszer-rendszerek kockázatosságának feltárására.
- Az állatoknál gyakrabban jelentkeznek betegségek, mint az embereknél. Ezért gyors fellépésre van szükség a tudományos hiányok kitöltése, valamint az ismeretek és eszközök fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
- Szükség van a vad- és háziállatok szerepének feltárására a zoonózisos fertőző betegségek kialakulásában (kormányzati, üzleti és civil társadalmi döntéshozók bevonásával).
- Az emberi fertőzések körülbelül 60 százaléka állati eredetű. Az összes új és kialakulóban lévő emberi fertőző betegség mintegy 75 százaléka állatfajok közötti ugrálással jut el az emberekig.
- A fenntarthatatlan emberi tevékenységek miatt növekszik meg a patogén mikroorganizmusok átugrása az állatokról az emberekre.
- Noha a vadon élő állatok az újonnan megjelenő emberi betegségek leggyakoribb forrásai, a háziasított állatok is lehetnek a zoonózisos betegség eredeti forrásai, terjedésének közvetítői vagy erősítői. Ez pedig összekapcsolódik olyan problémákkal, mint a levegő és a víz minősége, az élelmezésbiztonság és táplálkozás, valamint a mentális és fizikai egészség.
- A zoonózisos betegségek kialakulását valószínűleg hét, az emberhez köthető tényező mozgatja: növekszik az emberi igény az állati fehérjék iránt; fenntarthatatlan a mezőgazdaság intenzifikálása; a vadon élő állatok fokozott felhasználása és kiaknázása; a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználása, amelyet felgyorsít az urbanizáció, a földhasználat megváltozása és az ipar; széleskörű utazási és szállítási lehetőségek; az élelmiszer-ellátás változásai; éghajlatváltozás.
- A kialakuló zoonózisos betegségek veszélyeztetik az emberek és állatok egészségét, a gazdasági fejlődést és a környezetet. Mivel egy zoonózis-kitörés milliárd dolláros költségeket vonhat maga után az egész világon, a megelőzés jelentősen költséghatékonyabb, mint a járványra adott válasz.
- Legalább tíz szakpolitikai reagálási lehetőség létezik a jövőbeli zoonotikus pandémiák kockázatának csökkentésére, és a járványok utáni jobb folytatásra.
- Az "Egy egészség" megközelítés elfogadása egyesíti az orvosi, állatorvosi és környezetvédelmi szakértelmet, elősegíti a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom tartós egészségének elérését az emberek, állatok és a környezet számára egyaránt.
