Az új koronavírus-járvány kirobbanása óta világszerte zajlanak a különféle vakcinakísérletek, jelenleg is közel száz készítmény humán vizsgálatai folynak. A New York Times naprakész vakcinafigyelőjével bárki nyomon követheti, hogyan alakul az oltóanyagok tesztelése. A jelenlegi adatok szerint 32 vakcina jár a humán klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában, 12 korai vagy korlátozott felhasználását engedélyezték, és összesen nyolc olyan vakcina van, amelyeknek már teljeskörű használatát is jóváhagyták bizonyos országokban. Öt oltóanyag viszont időközben elvérzett: köztük a német CureVac biotechnológiai vállalat készítménye is, ami nem váltotta be az előzetes reményeket, mert a vizsgálatok során - minden korosztálynál - mindössze 48 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést. A továbbiakban a nemrégiben egy-egy ország egészségügyi hatósága által engedélyezett, jellemzően még a fázis 3-ban járó vakcinákat szedtük össze.
Zöld utat kapott az első DNS-alapú koronavírus elleni védőoltás
Az indiai gyógyszerfelügyelet augusztus 20-án engedélyezte a ZyCoV-D elnevezésű vakcina sürgősségi felhasználását. Ahogy arról a Reuters is beszámolt , a Zydus Cadila oltóanyaga a vírus genetikai örökítőanyagának egy részét - DNS-molekulát - használja arra, hogy utasításokat adjon a vírus tüskefehérjéjének előállítására, amelyet később az immunrendszer felismer és amelyre reagál. A készítmény azért is különleges, mert nem izomba, hanem a bőr rétegei közé fecskendezik be egy eldobható injektorral. Összesen három adag szükséges belőle a teljes védettség kialakulásához: ezeket pedig 4 hetes eltéréssel adják be. A Zydus Cadila júliusban kezdte - bőrtapaszon keresztül - a vakcina tesztelését. A vállalat közlése szerint az eddigi eredmények arra utalnak, hogy 66,6 százalékos hatékonysággal képes megelőzni a koronavírus-fertőzést, de a vizsgálatban részt vevő önkéntesek közül senki sem betegedett meg súlyosan, és senki sem halt meg. A gyártó egyelőre évi 100-120 millió adag előállítását tervezi.
Kuba is belehúzott, újabb vakcinákra bólintott rá
Időközben Kubában a három dózisú Abdala mellé engedélyezték a szintén hazai fejlesztésű és gyártású Soberana 2 és a Soberana Plus vakcina sürgősségi használatát. Ahogy arról korábban írtunk, a kubai Finlay Vakcina Intézet által jegyzett Soberana 2 a koronavírus tüskefehérjéjének egy részét tartalmazza, amelyet sztenderd tetanuszvakcinával kombináltak, hogy "stabilabb legyen". A Soberana 2 adjuvánsként alumínium-hidroxidot is tartalmaz, hogy "erősítse az immunrendszert". Az oltóanyag széleskörű tesztelését egyébként Havannában, Venezuelában és Irakban végezték. Ez a vakcina két dózisból áll, amelyeket két hét eltéréssel kell beadni.
Június közepén az előzetes eredményekből az derült ki, hogy a Soberana 2 mindössze 62 százalékos hatékonyságú, ám még mielőtt meglettek volna a humán klinikai vizsgálat harmadik fázisának végső eredményei, a kubai kormány tömeges oltási kampány keretében megkezdte a vakcina bevezetését. Kubai tudósok időközben a Soberana 2-t kombinálták a Soberana Plus nevű vakcinával - előbbiből kettő, utóbbiból egy dózist beadva -, és arra jutottak, hogy ezzel 91,2 százalékosra tornázható fel a hatékonyság. A kombinációt azóta gyerekeken is tesztelik, az előzetes adatok alapján pedig úgy tűnik, hogy náluk még ennél is magasabb hatékonyság érhető el. (Érdekesség, hogy a Soberana 2 gyártásába Irán is beszáll: az iráni Pasteur Intézet forgalmazza majd, Pasteur néven.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Saját fejlesztésű oltóanyaggal immunizálhatnak Tajvanon
A tajvani székhelyű Medigen vakcinagyártó a vírus tüskefehérjéjének egy részét és egy (a Dynavax Technologies gyógyszeripari vállalat által biztosított) adjuvánst kombinált. Ugyan a humán klinikai vizsgálatok harmadik szakasza csak július 20-án indult Paraguayban, a tajvani egészségügyi minisztérium már egy nappal korábban megadta az engedélyt a sürgősségi felhasználásra arra alapozva, hogy az előző klinikai fázisban az önkéntesek szervezete erős immunreakciót váltott ki, és nem jelentkeztek náluk súlyos mellékhatások. A rekombináns fehérje-alegység vakcina tesztelését - amelyből két, 28 nap eltéréssel beadott dózis szükséges - időközben már a 12-18 éveseken is megkezdték.
A Medigen idén összesen tízmillió adag előállításával számol, egyelőre kizárólag hazai felhasználásra. A több mint 23 milliós lakosú Tajvanon egyébként kezdettől fogva rendkívül sikeresen védekeznek a járvány ellen: naponta körülbelül tíz új fertőzöttről érkezik jelentés.
Kazahsztán és Irán is bízik saját vakcinájában
Kazahsztánban sem várták meg a klinikai vizsgálatok végleges eredményét, már egy ideje oltanak a saját fejlesztésű, inaktivált SARS-CoV-2 vírust tartalmazó, QazVac néven futó vakcinával. Ennek fejlesztését egyébként még tavaly nyáron kezdték, és márciusban jutottak el odáig, hogy mivel az előzetes adatok alapján biztonságos és ígéretes immunválaszt váltott ki az önkénteseknél, megkezdhették a klinikai vizsgálatok harmadik fázisát. Noha utóbbi eredményeit még nem publikálták, április végén engedélyezték sürgősségi használatát, sőt, közel 30 ezer adagot a szomszédos Kirgizisztán is kapott belőle - derül ki a New York Times összefoglalójából.
Hasonlóan jártak el Iránban a Shafa Pharmed Pars gyógyszeripari vállalat inaktivált koronavírust tartalmazó vakcinájával. A COVIran Barekat széleskörű klinikai tesztelését áprilisban kezdték, június közepén azonban az iráni kormány úgy döntött, hogy engedélyezi sürgősségi felhasználását annak ellenére, hogy a vizsgálat harmadik fázisába bevont önkéntesek közül sokan még csak az első dózist kapták meg. Az iráni "siker" demonstrálására a legfelsőbb vezető, Khamenei ajatollah tévékamerák előtt, adásban oltatta be magát.
Egy ország, amelyik nem kapkod
Ez is érdekelhet
A fent említett országokkal ellentétben Izrael nem siet: a Brilife-vakcina fejlesztői, az Izraeli Biológiai Kutatóintézet munkatársai egyelőre csak tippelni tudnak, mikor jutnak el odáig, hogy koronavírus elleni oltóanyaguk zöld utat kap. (2023 eleje előtt nem tartják valószínűnek.) Tavaly tavasszal kezdtek dolgozni a vakcinán, amelyhez a főként állatokat fertőző, az embernél influenzaszerű tüneteket okozó vesicularis stomatitis vírust használták. Ezt alakították át úgy, hogy a koronavírus tüskefehérjének génjét hordozza. A vektorvakcina klinikai vizsgálatának második szakasza januárban kezdődött, és az előzetes várakozások szerint nyár végéig tarthat. A széleskörű tesztelést akadályozza, hogy ehhez nehezen találnak partnert más országokban. Ahogy az a New York Times vakcinafigyelőjéből kiderül, egyelőre úgy tűnik, hogy az amerikai NRx Pharmaceuticals vállalattal való együttműködés keretében a további kutatásokat Izraelben, Grúziában és Ukrajnában végzik majd: a II/III-as fázisú klinikai vizsgálatba 550 önkéntes bevonását tervezik.
