A Medical News Todaynek adott interjújában William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó professzora kifejtette: "A mutációk többsége ártalmatlan, az út szélén marad és elpusztul. De időnként egy-egy ilyen mutáció érdekes változattá válik, ami azt jelenti, hogy figyelnünk kell rá".
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 30-án minősítette a SARS-CoV-2 mű változatát érdeklődésre számot tartó variánsnak , angol rövidítéssel VOI-nak. A WHO besorolása szerint a SARS-CoV-2 VOI olyan specifikus genetikai markereket tartalmaz, amelyek a szakértők várakozásai szerint megváltoztatják a diagnózist, a terjedést, a betegség súlyosságát, az immunrendszer elől való menekülést vagy a vakcina hatékonyságát. Ezen túl a VOI besoroláshoz bizonyíték is kell arról, hogy az adott variáns több, egyedi járványkitörési klasztert vagy az esetek megnövekedett százalékos arányát okozta több országban, korlátozott elterjedtséggel vagy terjedéssel. Az ennél kiterjedtebben megjelenő variánsok az igazán veszélyesek, amelyek nemzetközi elnevezése VOC (aggodalomra okot adó változat).
Három jellemző, amit a tudósok keresnek
Schaffner azonosította azt a három jellemzőt, amelyet a tudósok az új variánsok nyomon követésekor keresnek. Az első, ha hirtelen fertőzőbbé válik, és ha könnyebben terjed, mint a többi változat. Ez tapasztalható a delta-variánsnál, amely már Magyarországon is domináns, és elterjedtségben megelőzte az összes többi változatot. A másik kérdés, hogy súlyosabb betegséget okoz-e , tehát ha valaki elkapja a fertőzést, nagyobb valószínűséggel lesz-e súlyos beteg. A harmadik szempont pedig, hogy vannak-e olyan tulajdonságai, amelyekkel kikerülheti vagy akadályozhatja a jelenlegi vakcináinkra épülő védekezést.
Mostanság tehát a SARS-CoV-2 vírus delta variánsa (ami egy VOC) okozza a legtöbb gondot, mert sokkal több embert képes megfertőzni, mint a korábbi változatok és súlyosabb lefolyású betegséget okozhat. A tudósok azonban az elmúlt hetekben mégis a mű variáns miatt aggódtak a leginkább, mert ez képes kikerülni a vakcinával és a betegségen való áteséssel megszerzett védettséget. Érdekes módon azonban a mű ahelyett, hogy terjedni kezdett volna, lényegében eltűnt. A veszély azonban ettől még nem múlt el.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak néhány koronavírus mutáció kering körülöttünk. Az eredeti vuhani, az alfa, a béta, a delta, és ezzel nagyjából vége is. Ezzel szemben a brit egészségbiztonsági szolgálat napokban kiadott jelentése szerint 16 féle mutáns jelenlétét igazolták. (Kétségtelen azonban, hogy a delta a szigetországban is mindent visz, és minden más változat jelentéktelen hozzá képest.) Az európai járványügyi központ 37 variánsról számol be , amelyek közül mindössze 3 VOC (a béta, a gamma, a delta) és 2 VOI (a mű és a lambda). A többi ellenőrzés alatt áll vagy éppen eltűnőben van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mitől veszélyes egy SARS-CoV-2 változat?
A mű variáns példája rámutat, miért vagyunk veszélyben mindaddig, amíg a járvány fennáll, és a SARS-CoV-2 -nek lehetősége van rá, hogy megváltoztassa a tulajdonságait. A mű eddig mintegy félszáz országban bukkant fel, de a terjedési képessége meg sem közelíti a szuperfertőzőképes deltáét. Tulajdonképpen ez a szerencsénk.
A mű gyorsan uralkodó törzzsé vált Kolumbiában, ahol először észlelték idén januárban. Azokban az országokban viszont, ahol a delta változat dominál, nem terjedt el jelentősen. Sőt, miután a nyáron elérte a csúcsot, elterjedtsége folyamatosan csökkenni kezdett, és ma már sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem jelent közvetlen veszélyt a populációra. "Hogy magasabbra emelkedhetett volna-e, ha nincs a delta, azt nehéz lenne megmondani" - mondta Alex Bolze, a Helix genomikai cég genetikusa a National Geograficnak . Az biztos, hogy a fenyegetés mindaddig fennáll, amíg tovább mutálódhat.
A WHO pillanatnyilag négy SARS-CoV-2 mutánst tart aggályosnak : az alfát (britet), amelyet 193 országban azonosítottak, a bétát (dél-afrikait), ami 141 országban van jelen, a gammát (brazilt), ami 91 országban okozott fertőzést és a deltát (indiait), ami 170 országban terjed. A mű nincs a legveszélyesebb variánsok között. Pedig számos ismert mutációja van, amelyek segítségével elkerülheti a vakcinák vagy korábbi fertőzések nyomán kialakult immunitást. Ennek ellenére a mű valószínűleg nem fogja felváltani a deltát olyan helyeken, mint Európa vagy az Egyesült Államok - véli Tom Wenseleers, a Leuveni Katolikus Egyetem evolúcióbiológusa.
A genetikai szekvenciák többsége azt mutatja, hogy a mű nyolc mutációt tartalmaz a tüskefehérjében, amelyek közül sok az aggasztó (alfa, béta, gamma és delta) változatokban is jelen van. E mutációk közül néhány, például az E484K és az N501Y segít elkerülni az mRNS-vakcinák beadása után kialakuló antitesteket. Az E484K mutáció a béta és gamma variánst például ellenállóbbá tette az egy adag mRNS-vakcinával szemben. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a P681H mutáció segíti az alfa variáns átvitelét és ugyanezt teheti a mű változat esetében is.
A mű olyan új mutációkat is tartalmaz, amelyek még nem jelentek meg a korábbi változatokban, így következményeik nem teljesen ismertek. A 346-os pozícióban lévő mutáció megszakítja az antitestek kölcsönhatását a tüskefehérjével, ami a tudósok szerint megkönnyítheti a vírus immunitás előli menekülését. Egy járványtani modelleket használó, még nem lektorált tanulmány szerint a mű akár kétszer fertőzőképesebb lehet, mint az eredeti SARS-CoV-2, és ez okozta a halálozási hullámot a kolumbiai Bogotában 2021 májusában. Ez a tanulmány arra is utal, hogy az eredeti vírusfertőzés nyomán megjelenő immunitás 37 százalékkal kevésbé hatékonyan véd a mű ellen.
Vannak arra utaló jelek is, hogy a mű gyengítheti a meglévő vakcinák által termelt antitestek jelentette védelmet. A mű variánst utánzó, laboratóriumban előállított vírusokra kevésbé hatottak a COVID-19-ből felépült, vagy a Pfizer vakcinájával beoltott emberek antitestjei. Egy másik laboratóriumi vizsgálatban a Pfizer vakcinájával immunizált betegekből származó antitestek kevésbé hatékonyan semlegesítették a műt, mint más variánsokat. Ugyanakkor a járványtani szakemberek szerint a jelenleg forgalomban lévő oltások mindegyike jelentős védelmet nyújt a mű variánssal szemben is.
Hiányzik a szoros nyomonkövetés
"A mű-re vonatkozó további bizonyítékok a lambda és más, főleg regionálisan elterjedt változatokhoz hasonlóan szűkösek, mivel a nyomon követési vizsgálatokra korlátozott kapacitás áll rendelkezésre, és mivel ezek a változatok még nem jelentenek olyan jelentős veszélyt a magas jövedelmű országokban, mint a delta" - közölte Pablo Tsukayama, a limai Cayetano Heredia Egyetem mikrobiológusa. Ugyanakkor friss tanulmányok arra jutottak, hogy a tüskefehérje mutációi csak részben magyarázzák az egyes SARS-CoV-2 variánsok sikerét. A tüskén kívüli mutációk még fontosabbak lehetnek az átvitel szempontjából.
A kutatók gyanítják, hogy a veleszületett immunitás fokozott kijátszásával összefüggő mutáció felelős az alfa variáns sikeréért, és valószínűleg hasonló a helyzet a delta változat esetében is. "A delta és a mű közötti versenyben - még ha a mű valószínűleg oltásállóbb is, mint a delta - a puszta terjedési előny könnyen megmagyarázhatja a mű eltűnését" - mondta Jesse Erasmus a University of Washington orvosi karának kutatója a Medscape orvosi hírportálnak.
A vírustörzsek járványtanának előrejelzése egy világjárvány során kétséges lehet. Erasmus azonban úgy véli, hogy "sok variáns 'érdekes' marad, amíg vagy végleg ki nem hal, vagy nem minősül át aggályos variánssá". Véleménye szerint a populáció delta változattal szembeni immunitásának természetes fertőzés vagy vakcinázás révén történő növelése két forgatókönyv egyikéhez vezethet. Az egyik lehetőség az, hogy a delta változat okozta esetek csökkenése lehetőséget jelenthet egy másik változat előretörésére. De nem valószínű, hogy ez a mű lesz. "Úgy vélem, hogy a fokozott terjedési képességű változatok lesznek azok, amelyek a következő hullámokért felelősek lehetnek, nem feltétlenül azok, amelyeknek a legimmunrezisztensebb fenotípusaik vannak" - mondta Erasmus.
Egy másik, pozitívabb forgatókönyv szerint a delta változat elleni immunitás növekedése összességében kevesebb COVID-19-es esetet eredményez. Az új fertőzések számának csökkenése kevesebb lehetőséget jelentene a mű vagy egy másik variáns számára, hogy idővel teret nyerjen. Ha ez valósulna meg, a szakemberek akkor sem biztosak benne, hogy soha többé nem fogunk újabb hullámmal szembesülni, ám meglesznek az eszközeink e hullámok visszaszorítására.
Legjobban: