A járványok végigkísérték az emberiség történetét, és olykor valóban rettenetes pusztulás maradt a nyomukban. Tudjuk, hogy az 1918-as spanyolnátha járvány sokmillió ember életét követelte, és az újra és újra visszatérő pestis szinte kiirtotta fél Európát. Habár a spanyolnáthát egy H1N1 típusú vírus okozta, mégsem rettegünk különösebben az influenzától. Sőt a Yersinia pestis baktériumnak az a fajtája sem veszett ki a világból, amely a középkori járványokért volt felelős. Legutóbb egy 2017-es madagaszkári kitörésben bukkant fel, és ma is éppen olyan halálos, mint egykor volt. Egyes szakértők szerint a halálozási rátája, ha a középkori higiénia és orvostudomány állnak vele szemben, ugyanúgy 60 százalék körüli lenne, mint régen. És érdekes módon ettől sem félünk.
A magyarázat annyi, hogy már ismerjük ezeket a kórokozókat, tudjuk, hogy mire számíthatunk tőlük, és megvannak a védekezési módszereink, gyógyszereink ellenük. Az influenza esetében az oltások, a pestis esetében az antibiotikumok komoly védelmet jelentenek.
Természetesen a COVID-19 koronavírus sem ártatlan bárányka, hiszen eddig (2020. február 28-án) a WHO hivatalosan 50 országban 83 310 fertőzési esetet tart nyilván , aminek következtében 2858 ember veszítette életét. Mindeközben Magyarországon 2020. február 17-23. között az ÁNTSZ jelentése szerint 38 900 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, s 100 ezer lakos közül 398 fő kereste fel orvosát influenzás panaszok miatt. Az előző héten pedig 37 200-an mentek influenza miatt orvoshoz. Azaz nagyságrendileg két hét alatt annyian, ahány koronavírusos fertőzést a WHO nyilvántart.
Magyarországon az utolsó veszélyes influenzajárvány a 2016/17-es volt, amikor az összes halálozás száma havi 5200-zal ugrott meg, tehát nagyjából ennyi ember vesztette életét a légúti fertőzés következtében. Ha szélesebbre nyitjuk a látószöget, kiderül, hogy ebben a szezonban csak az Egyesült Államokban 15 millió embert fertőzött meg az influenza, és 8200 életet követelt. A WHO adatai szerint ez a betegség évente 290- 650 ezer embert öl meg a világon, az adott évi járványtól függően, ami naponta 795-1781 halált jelent. Az elmúlt 24 órában például 566-an haltak meg.
Melyik a rosszabb?
Most, hogy a COVID-19 eddigi teljesítményéhez viszonyítási alapot adtunk, a számok részleteibe is érdemes bepillantanunk a Worldometers adatportál segítségével. Itt 83 389 esetet tartanak nyilván (az adatokat gyakrabban frissítik, mint a WHO-nál), a halottak száma 2859, de 36 632 gyógyulásról is beszámolnak. Ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek 93 százaléka meggyógyul, és a 7 százaléka meghal. Ez egy nagyon magas arány, jóval több mint százszorosa az idei influenzáénak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenlegi 43 898 fertőzöttként nyilvántartott beteg 82 százalékánál enyhék a tünetek, 18 százaléknál viszont súlyosak vagy kritikusak. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a vírus a 80 év felettiekre a legveszélyesebb, mert ebben a korcsoportban 14,8 százalékos volt a halálozási ráta (a halálesetek aránya az összeshez képest). Ez a mutató 70 és 79 év között 8 százalék, 60 és 69 év között 3,6 százalék, 50 és 59 év között 1,3 százalék, a többiek esetében a fél százalékot sem közelíti meg, és a 9 év alatti gyerekek között nem volt egyetlen áldozat sem. A férfiak esetében 2,8 százalék, a nőknél 1,7 százalék a mortalitás aránya, azaz a nők ellenállóbak a vírussal szemben.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Végül, ha azt nézzük meg, hogy milyen egyéb egészségi problémák járulhattak hozzá a Covid-19-fertőzés halálos kimeneteléhez, akkor azt látjuk, hogy a kardiovaszkuláris betegséggel küzdőknél 10,5 százalék, a cukorbetegeknél 7,3 százalék, krónikus légzőszervi betegség esetén 6,3 százalék, magas vérnyomásnál 6,0 százalék, ráknál 5,6 százalék, egyéb súlyos betegségeknél összességében 0,9 százalék volt a halálozási ráta. Azaz, annak kell leginkább tartania a koronavírustól, aki idős és valamilyen krónikus betegsége van.
Ezek alapján már megkísérelhetjük a választ az indításként feltett kérdésekre. Túlreagálják-e a hatóságok a helyzetet, és mi magunk a globális tömeghisztéria áldozatai vagyunk-e? Mivel a vírus meglehetősen veszélyes (lásd az influenzáéhoz mért igazán magas halálozási rátáját), keveset tudunk róla, és nincsenek bevált vagy célzott gyógyszereink (például oltásunk) ellene, a hatóságok és a járvány megfékezéséért felelős szervezetek érthetően óvatosságra intenek, mert a helyzet akár rosszabbodhat is.
A jelenlegi (most ismertetett) adatok alapján azonban a COVID-19 miatt egyelőre nincs ok félelemre, az influenza pillanatnyilag sokkal félelmetesebb. Ha valaki attól érzi magát biztonságban, hogy hónapokra bespájzol , és ha teheti, elkerüli az embereket, az is érthető, még ha nem is racionális, mert a (mindegy, hogy valós vagy képzelt okok miatti) félelem és a vele járó stressz szintén rombolja az egészséget. Így az a legjobb, ha mindenki megőrzi a nyugalmát, és gyakran kezet mos.
