A nemzeti közegészségügyi intézet, a Santé publique France felmérése kimutatta, hogy 2016 és 2017 között egymillióval kevesebb lett azok száma, akik rendszeresen rágyújtanak. Az intézet jelentése szerint ilyen változást korábban még nem tapasztaltak. Mivel a francia lakosság közel 67 milliós, eredményeik olyanok, mintha Magyarországon 147 ezer embernek sikerült volna felhagynia a dohányzással. Az örvendetes változást még értékesebbé teszi, hogy jelentős arányban vannak a leszokók között a tinédzserek. A másik nagy, jól azonosítható csoport pedig az alacsony jövedelműek közül kerül ki, ami szintén fontos társadalmi szempontból, hiszen a dohányzás jelentős kiadásokkal jár, illetve a bizonytalan eredetű és minőségű feketepiaci dohányárú forgalma is csökken.
A tanulmány rámutatott: az elmúlt időszakban bevezetett dohányzásellenes intézkedések állhatnak elsősorban a dohányzás visszaszorulása mögött. Az elmúlt években előírt semleges csomagolás (amely Magyarországon is érvényben van), a dohánypótló anyagokat használóknak fizetett visszatérítések, a magasabb cigarettaár és az olyan felvilágosító és ösztönző kampányok, mint a nemzeti dohánymentes hónap végül sokat nyomtak a latban. A felmérés szerint 2017-ben a 18-75 éves korosztályban 26,9 százalék füstölt mindennap, szemben az egy évvel korábbi, 29,4 százalékos aránnyal. Ez azt jelentette, hogy a dohányzók száma 13,2 millióról 12,2 millióra esett vissza ebben az időszakban. Agnés Buzyn francia egészségügyi miniszter különösen az alacsony jövedelműek körében érzékelt változást üdvözölte, mint mondta, "a dohányzás az egyenlőtlenségek kialakulásának pályája, ahol a leghátrányosabb helyzetűek járnak a legrosszabbul".
Mi tapasztalható globálisan?
Egy tavalyi tanulmány megállapította, hogy a dohányzást ellenőrző politikák évtizedek óta működnek, ennek ellenére a népességnövekedés miatt a dohányzók száma megemelkedett a világon. Ha belegondolunk, hogy a világon minden tizedik halál összeköthető e szokással, akkor a dohányzást joggal nevezhetjük az emberiség leglátványosabb önpusztításának. Ráadásul e halálozások fele négy országra - Kínára, Indiára, az Egyesült Államokra és Oroszországra - koncentrálódik a Lancet orvosi folyóirat szerint. Egy országonkénti elemzés arra figyelmeztet, hogy "a dohányzási járványt a gazdag világból az alacsony jövedelmű és közepes jövedelmű országokba exportálják" - írja a BBC .
A dohányzás világszerte a leginkább megelőzhető haláloknak számít, ennek ellenére évente közel 7 millió ember haláláért felelős világszerte és több mint 500 milliárd dollár értékű gazdasági kárt okoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szorgalmazza, hogy a cigarettásdobozokon képi figyelmeztetések és elrettentés legyen , mert ezek kimutatásaik szerint segítenek az embereknek abbahagyni a dohányzást. Ezt a gyakorlatot már 78 ország (Magyarország is) követi, ami azt jelenti, hogy a Föld lakosságának fele ilyen módon is kap üzeneteket a szenvedély halálos veszélyeiről.
Uniós és magyar helyzet
A dohánytermékek fogyasztása európai uniós szinten is a leginkább elterjedt elkerülhető egészségkockázatok közé tartozik: a dohányzás mintegy 700 ezer európai uniós állampolgár haláláért felelős évente. A dohányzók fele idő előtt hal meg, ami átlagosan 14 életévnyi veszteséget okoz. Emellett a dohányozók nagyobb valószínűséggel szenvednek az egészségre káros hatások következményeitől, beleértve a szív- és érrendszeri , a légzőszervi és a daganatos megbetegedéseket.
A Fókuszpont szerint a dohányzás Magyarországon is súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági problémát jelent: dohányzás következtében 2015-ben 22 496 ember halt meg és több mint 500 ezer egészségben eltöltött életévet (DALY) veszítettünk el - ezzel Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a legrosszabb helyen állt annak ellenére, hogy 1990 óta csökkenő tendencia figyelhető meg a dohányzással összefüggő mutatókban mind az aktív, mind a passzív dohányzás esetében. A dohányzás okozta halálozásnál az európaihoz hasonló trend figyelhető meg, azaz míg a férfiak esetében csökken a halálozások száma, a nőknél nincs számottevő változás. A dohányzás okozta terhekre többféle becslés is készült, amelyek alapján a dohányzás okozta hazai veszteség 2010-ben 450-1000 milliárd Ft közé esett.