„Noha ma is tárt karokkal fogadják a magyar ápolókat külföldön, a 15 évvel ezelőtti csúcshoz képest jóval kevesebb minőségi munkaerőt tudunk kiközvetíteni” – mondta el megkereséünkre Gruber Rita, a dubaji és bécsi központtal működő Eduxite munkaerő-közvetítő képviselője. Hozátette, a fő probléma az, hogy a jelentkezők igényszintje irreálissá vált, sokan jelentkeznek fogalmatlanul, képességek nélkül. Az ápolók nyelvtudás nélkül akarnak egymilliós fizetést, és ha nagy nehezen sikerül őket elhelyezni, akkor képesek havi 30 euróval magasabb bérért továbbállni egy másik kórházba. Mivel nehéz elhivatott nővért, ápolót találni, nagy a fluktuáció. Jelenleg havonta csak egy-egy magyar nővérnek tudnak munkát találni, főként Németországba, Ausztriába, Svájcba, miközben az elmúlt években ennek sokszorosát is kiközvetítették.
Gruber Rita szerint ma már csak azoknak a diplomás ápoló és/vagy szakápolóknak van esélye jó állást találni külföldön, akik jól beszélik az adott ország nyelvét, és nem utolsósorban alázatosak is. Ugyanez vonatkozik szerinte a felnőttként pályát módosítókra is. Nekik azt tanácsolja, hogy nézzenek utána, hogyan lehet szakápoló képzettséget szerezni, és tanuljanak meg a befogadó ország nyelvén legalább középfokon. Nem árt egy ismerős, vagy munkaközvetítő sem, aki képben van a helyi viszonyokkal, az adminisztrációval. Az is fontos, hogy a jelölt tudja, mit akar, például idősgondozásban, otthonápolásban vagy kórházban képzeli el a jövőjét.
Első lépés: a képzettség megszerzése
A szakember útmutatása alapján megnéztük, hogyan lehet ápolói képesítést szerezni ma Magyarországon. Nem egyszerű átlátni a többször módosított szakképzési rendszert, különösen annak, aki felnőttként szeretne képesítést szerezni, és lehetőleg minél gyorsabban. Jelenleg kétféleképpen lehet ápolónak tanulni: iskolarendszeren belül és iskolarendszeren kívül. Előbbi „tetején” az egyetemi ápolói képzés áll, amely négy év alatt ad felsőfokú diplomát (Bsc).
A külföldön legkeresettebb kiterjesztett hatáskörű ápoló (Msc) képzéshez még 2 éves tanulás szükséges. A magyar egyetemi ápolói diploma egyébként egyike a mindössze hat vagy hét olyan végzettségnek, amit az Európai Unióban automatikusan elismernek. Sajnos azonban ez nem mondható el az iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető egyéb szakképesítésről, mert ennek elfogadása nem automatikus külföldön. Tehát egy országon belül vannak olyan intézmények, amelyek elfogadják, és olyanok is, amelyek nem.
Kitérő: képzés 25 év felett
Aki 25 éves elmúlt, és ápolói szakképesítést szeretne, a korábbi OKJ-s tanfolyamok helyett az érettségire épülő, 2 éves technikumi szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésben tudja ezt megtenni. Tudni kell, hogy a szakképzési rendszert – az alacsony színvonal, az ellenőrizhetőség hiánya és a visszaélések miatt – jelentősen átalakították. 2021-től megszűnt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), helyét a Szakmajegyzék váltotta fel. Az alapszakmákat ezentúl kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni, a szakképzést végző intézmények mostantól kétfélék lehetnek: szakképző iskolák és technikumok.
Könnyebbség, hogy ha érettségi után valaki technikusi végzettséget szerez, és továbbtanulna, akkor a középfokú tanulmányai beszámítanak a felsőfokú ápolói tanulmányokba. Újdonság, hogy az egyetemek egy évre is rövidíthetik a kurzust, így akár 3 év alatt szerezhető felsőfokú, általános ápoló diploma az érettségit követően.
Online tanfolyamokon is
Talán kevesen tudják, hogy iskolarendszerű képzésen kívül is lehet érettségivel ápoló képesítést szerezni. Néhány cég foglalkozik ilyesmivel, a képzés 660 ezer forinttól indul, és 2 évig tart. Általában online elméleti oktatást nyújtanak, kéthetente tömbösítve, illetve van némi szakmai gyakorlat, de ez nem igazán mérvadó. Ugyanakkor a külföldi munkavállalásnál ez a végzettség is szóba jöhet, de – mint ahogy fentebb is írtuk – nem minden országban vagy intézményben ismerik el automatikusan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrásaink szerint ugyanakkor ennél a végzettségnél sokkal többet számítanak az egyéni képességek, a kitartás, a nyelvtudás, az élettapasztalat, az intelligencia. Aki tehát felnőttként pályát módosítana, és rövid úton szeretne ápolóvá avanzsálni külföldi munkavállalás céljából, nem lehetetlen ilyen képesítéssel próbálkoznia. De fel kell készülnie arra, hogy ez most sokkal nehezebb lesz, mint mondjuk tíz-tizenöt éve. És persze ez attól is függ, melyik országban kíván dolgozni.
Kitérő: angliai munkavállalás
„Nagy-Britanniában a végzettségnél mindig fontosabb volt az, hogy ki hogyan dolgozik, legalábbis a segítő szakmákban. Ez most is így van” – mondta lapunknak Andrea. A fiatal nő tíz éve ment ki friss bölcsész diplomájával ápolási munkát (carer) végezni a szigetországba. Nem volt ápolói vagy egészségügyi végzettsége, de ma már intézményvezetőként dolgozik egy civil szervezet idősgondozó hálózatánál Bristolban. Azt mondja, neki szerencséje volt, mert jól beszélt angolul, és a személyiségjegyei is olyanok, hogy képes volt alkalmazkodni a brit közeghez, a munkahelyi elvárásokhoz.
Szerinte, aki keményen dolgozik, azt nagyon megbecsülik a britek, szakirányú diploma nélkül is. Nyilván így sokkal nehezebb előrejutni egy szint felett, de neki ez most megfelel, mert örömét leli a vezetői munkájában, és ausztrál párjával együtt már megfelelő a jövedelmük is. Hozzátette: egyedül csak szűkösen tudna megélni, ráadásul a megélhetés is egyre drágább. A Brexit óta folyamatosan emelkednek a költségeik, az élelmiszerárak például – az ukrajnai háború miatt – 20-30 százalékkal nőttek három hónap alatt.
Gruber szerint a brit munkaerőpiac stratégiai ágazataiban – mint amilyen az egészségügy – mindig lesz munka, mert hatalmas a munkaerőhiány. Így a Brexittől függetlenül is megtalálják majd a módját annak, hogy betöltsék az üres helyeket. Főként szakképzett külföldieket keresnek, de a segítő szakmákban eddig is voltak lehetőségeik a képzetleneknek. Most még inkább. „Minden munkaerőre szükségük lesz, ellenkező esetben a brit idősellátás néhány éven belül össze fog omlani” – fogalmazott a munkaerő-közvetítő. Más kérdés, hogy a szakirányú képesítés nélküli személyek vagy segédápolók egyáltalán meg tudnak-e élni majd az ottani fizetésükből, ha a megélhetési költségek egész Európában növekednek.
Van, akinek megéri
Sok magyar anyagi – és mostanában politikai – okokból emigrálna. Az világos, hogy az ápolási szakma csúcsának – a nyelvet beszélő, diplomás szakápolónak – a külföldi munkavállalás biztosan megéri anyagilag.
Ugyanez az ember Magyarországon már csak bruttó 408 ezer forintos kezdő fizetésre számíthat az új bértábla „F” oszlopa szerint. Mindezt úgy, hogy jelentős béremelések voltak az elmúlt években, noha az egészségügyi szakdolgozók jóval kevesebbet kaptak, mint az orvosok.
Természetesen nem minden a pénz, a kinti munkakörülmények legalább annyira vonzóak. Amíg egy ápolóra itthon 30-40 beteg is juthat, Németországban mindössze 3-5 beteg. E mellett felelősségteljesebb, önállóbb munkát láthatnak el, félúton az orvosi munka felé, ráadásul segítőik, asszisztenseik is vannak. Az EU legtöbb országában ugyanis ismeretlen a középfokú ápoló képzés. Így az ápolók számos, orvosok által ellátott tevékenységet is végeznek, például betegvizsgálatot, gyógyszerrendelést, terápiás beavatkozásokat.
Csökkennek az egyetemi jelentkezések
Ennek alapján azt várnánk, hogy a fiatalok tolonganak, hogy egyetemen tanulhassanak ápolást, majd külföldre távozhassanak. A valóságban, kis túlzással szólva, inkább lasszóval kell fogni a diákokat a hazai egyetemekre. A Szegedi Egyetemen (SZTE) 2019-ben például 72 főt vettek fel diplomás ápoló képzésre, 2021-ben már csak 45-öt. A levelező képzésre jelentkezők száma is visszaesett 30 főről 24 főre. Arányaiban más egyetemeken is hasonló a helyzet a FELVI adatai szerint.
„A hallgatói létszám csökkenésének valószínűleg az új
szolgálati jogviszony bevezetése és az akkori alacsony fizetések lehettek az
okai” – mondta lapunknak Bakó Pál, az SZTE Ápolási Tanszékének mb.
tanszékvezető-helyettese. A szakember ugyanakkor jelentős létszámnövekedést vár az
egyetemeken a jövőben. Szerinte a folytatódó béremelések, az ápolói életpályamodell a
rezidenshez hasonló kompetenciákat teremt, és ez itthon tarthatja az ápolókat
is. Érdemes lesz tehát felvételizni.
Célországok: Németország, Ausztria
Hallgatói visszajelzései alapján egyébként az elmúlt években Németországba, Ausztriába, Svájcba, illetve kisebb számban Skandináviába emigráltak diplomás ápolók. Bakó szerint nagy keletje van a magyar ápolóknak, mert talpraesettek és feltalálják magukat. Véleménye szerint a nyelvtudás a szűk keresztmetszet, tapasztalata szerint a mai fiatalok sem beszélnek jól nyelveket. Ugyanakkor adott esetben nyelvtudás nélkül is el lehet helyezkedni külföldön ápolóként. „Németországban például számos volt hallgatómnak fizette a nyelvtanulását a kinti intézmény vagy önkormányzat” – árulta el. Sőt, szerinte jelenleg a két éves gyorstalpalón megszerezhető ápolói képesítéssel és profi nyelvtudással is kaphat valaki jól fizető állást külföldön, leginkább Nagy-Britanniában.
Ez is érdekelhet
Bakó egyébként nem vár tömeges felmondásokat ápolóknál május végével, mert voltak béremelések, noha sokkal kisebb mértékben, mint az orvosoknál. A szakember szerint mindenképpen szükséges lenne rövid időn belül további jelentős béremelés, főként az idősgondozás, az alapellátás és a hiányszakmák területén. Ugyanis jelenleg mintegy 60-80 ezer egészségügyi szakdolgozó hiányzik az ágyak mellől a minimális működés érdekében.
