HáziPatika.com: A Facebook oldala tele van a COVID-19-járvánnyal foglalkozó bejegyzésekkel, adatokról szóló elemzésekkel. Miért kezd egy profi cégvezető napi szinten járványügyi kérdésekkel foglalkozni?
Nemes Dániel: Tagja vagyok egy nemzetközi online közösségnek, amely néhány nagyon ismert, csalásgyanús céget (némi túlzással) paranoid gyanakvással figyel. Ilyen volt például a német pénzügyi WireCard, de például kipukkadni látszik a kínai GSX online oktatócég is. Az innen érkező hírek, információk alapján 2019 év végén már tudtam, hogy mi történik Vuhanban. Ahhoz eléggé megijedtem, hogy elkezdjek beszerezni maszkokat és egyéb fontos cikkeket még bőven azelőtt, hogy Olaszországban berobbant volna a járvány. A főáramú média akkor még egyáltalán nem foglalkozott ezzel a problémával, pedig az alternatív csatornákon már áramlottak a hírek és a képi információ is. Attól azért megretten az ember, amikor azt látja, hogy kommandósok hegesztik le azoknak az épületeknek a kapuját, amelyekben fertőzöttek laknak, és tűzoltóautóról pumpálnak ki valamilyen permetet az utcákra. Nem vagyok alufóliasisakos összeesküvéshívő, mindig igyekszem összerakni a valós képet, de amit láttam, elég félelmetes volt. Az érdeklődésem innen indult. Tavaly tavasszal a koronavírus kontaktkutatásra szolgáló VírusRadar alkalmazást az Innovációs- és Technológiai Minisztériummal és egyik cégem partnerével, az Észak-macedón Nextsense-szel közösen fejlesztettük ki. Ezek után nyilvánvaló volt, hogy amikor elkezdődött a védekezés, és várhatóak voltak a vakcinák, a figyelmem erre is kiterjedt.
Amikor aztán elkezdődött az oltás Magyarországon, nem látszott, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói után milyen minta szerint jutnak vakcinához az egyes emberek. Zavartak a vakcinák visszautasításával kapcsolatos hírek is. Utána akartam járni, és a legjobb módszernek egy kérdőív elindítása tűnt a közösségi médiában. Erre eddig több mint háromezren válaszoltak, így már van egy meglehetősen nagy minta, amiből következtetéseket lehet levonni. Persze ez a felmérés nem reprezentatív, hiszen felülreprezentáltak benne a barátaim és az ő barátaik, nem megfelelő a válaszadók területi vagy kor szerinti megoszlása, de ahogy bővül, úgy válik egyre megbízhatóbbá.
HáziPatika.com: A járvány nagyon különböző módon érinti a világ egyes térségeit. Különös, hogy nem látható összefüggés a gazdasági vagy tudományos fejlettség, illetve a politikai berendezkedés és a járványmutatók között. Mi állhat az eltérő trendek hátterében?
N. D.: A járvány valóban nem ugyanolyan minta szerint halad mindenütt, amiből arra következtethetünk, hogy országonként eltérő trendjeit jogi és kulturális hatások egyaránt befolyásolják. Ebből érthetjük meg, hogy nálunk miért jár a világ élmezőnyében a lakosságarányos halálozás. Egyrészt van a szabályozás, amellyel vagy egyetértünk vagy nem, de amelyet az itt jelenlévő kulturális közeg, felfogás alapján létrehozott szabályok alkotnak. Ehhez társul, hogy az emberek ebből mit tartanak be, végül, hogy az állam mennyire szigorúan tartatja be a saját szabályait. Ez a hármasság az élet minden területére igaz. Ebben a régióban nem csak nem szeretjük a korlátozásokat (ami sokfelé igaz), de nem is tartjuk be őket, a hatóság és a polgárok egy része pedig gyakran kacsint és félrenéz. Magyarországon ez az élet minden területén így van. Ez a kulturális mintánk, ami hatással van az életünkre, viselkedésünkre a járvány idején is.
Más országokban más kulturális minta érvényesül. Vegyük Kínát, ahonnan kiindult a járvány. Nem kell felülni az olyan híreknek, hogy ott egyetlen megbetegedés sincs, de közvetett adatokból kiderül, hogy valóban kevés az esetszám. Megnéztünk például olyan adatokat, hogy hány előfizetése szűnt meg a China Mobile mobilszolgáltatónak. A normális trenden felül megjelenő nagy lemorzsolódás a járványidőszakban arra utalna, hogy az előfizetők súlyosan megbetegedtek vagy meghalhattak. Az effajta adatok elég jól lefestik a valós helyzetet, és ez tavaly télen látható is volt, most viszont nem. A Kelet-ázsiai emberek egyébként is fegyelmezettebbek, az influenzajárványok, a SARS-járvány és a légszennyezés miatt hozzászoktak a maszkviseléshez . Ez komolyan befolyásolja a járvány terjedését. Azaz hihető, hogy ott most kevés az új megbetegedés, más Kelet-ázsiai országokhoz hasonlóan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Vajon a járvány milyen nyomokat hagyhat a kulturális mintánkon? Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogyan halad a járványhoz való adaptációnk?
N. D.: Nézzünk a nyilvánvaló dolgokat! A maszkviselés elterjedése nálunk is pozitív hozadéka lehet a járványnak. Korábban, ha valaki maszkban szállt fel a buszra, az utasok elhúzódtak tőle. Még jó, hogy nem zavarták le. Most azonban az emberek zárt térben már elvárják egymástól a maszkviselést. A vakcinaellenesség viszont sajnos megnőtt a rossz kommunikáció miatt. Az emberek elkezdtek válogatni, szakértelem nélkül is mindenkinek megvan róluk a véleménye, és sokan kivárnak vagy elutasítóvá váltak. A tízmillió immunológus országában ki tudja megmondani, milyen gyártmányú és típusú influenzaoltást kapott legutóbb? Ő vagy a gyereke milyen Di-Per-Te oltást kapott?
Pedig a Magyarországon is alkalmazottak közül most a leggyengébb hatásfokúnak tűnő Sinopharm-vakcina is nagyon nagy bizonyossággal megakadályozza a halálos szövődmények kialakulását, és enyhébbé teszi a betegség lefolyását, ha mégis elkapná valaki a vírust. Ezért ez így is egy nagyon jó oltóanyag, amely elvégzi az elsődleges feladatát. Repkednek a hírek a 60-80 százalékos hatásfokról, miközben a legjobban sikerült influenzaoltások hatékonysága épphogy eléri a 60 százalékot, de olyan év, amikor csak 20 százalékos volt. A COVID-19 esetében a vakcinaellenesség, vagy a válogatás majdnem mindig értelmetlen, mert az oltással csak elvétve kerülnek emberek kórházba, miközben tombol a járvány, amibe belehalnak az oltatlanok. Számításaim szerint mostanában minden ezer emberből (és minden harminc igazoltan fertőzöttből) egy. Ráadásul az ellenérzések miatt például a Szputnyik V - amelyik szerintem az egyik legjobb oltóanyag - a második leginkább elutasított, miközben minden adat szerint jóval jobban sikerült, mint az AstraZeneca . Ha valakinek nem kell különleges országokba utaznia, ahol esetleg ezt nem fogadják el, akkor az esetleges egészségügyi ellenjavallatokat leszámítva (amelyek a véleményem szerint gyakran túlzók) nincs igazán racionális ok például a Szputnyikot visszautasítani. Érdekes, hogy a felmérésem szerint ez az egyetlen oltás, ahol a budapestiek és vidékiek véleménye között jelentős a különbség.
Ami miatt Magyarország rövidtávon rekorder, és összességében második lett a halálozásban, azt a vakcinázás nem oldja meg, de középtávon ennek a hatása jelentős. Pozitív az izraeli példa . Ráadásul innen úgy tűnik, hogy nem egészen 60 százalékos átoltottságnál a nyájimmunitás elérhető vagy megközelíthető, a brit mutáns miatt jóval magasabbra becsült értékekkel szemben, igaz, a miénknél jóval fiatalabb társadalomban. Ugyanakkor például Chile helyzetéből kitűnik, hogy a magas oltottság önmagában nem megoldás, egy túl korai nyitás katasztrofális következményekkel járhat. Portugália, Szlovénia vagy Csehország példájából pedig az is látható, hogy a szigorú kijárási tilalom, és viselkedési szabályok nagyon gyorsan hozhatnak pozitív eredményeket. Hosszú távon egyértelműen a vakcinák minél szélesebb körű - a gyerekkori oltásokhoz hasonlóan akár kötelezővé tett - használata jelenti a megoldást, rövid távon viszont akkor is a fegyelmezett viselkedés, ha ez mindenkinek egyre inkább nehezére esik.
HáziPatika.com: Valóban oltásellenesebbé váltak a magyarok, vagy csak a pillanatnyi informáltságuk van hatással döntésükre, véleményükre? A járványról szóló kommunikációnak mekkora szerep juthatott ebben?
N. D.: Nem tudom, hogy milyen tényezők játszottak szerepet benne (talán a magasabb életkor, az ijedtség, az információhiány vagy a kommunikáció), de kezdetben jóval alacsonyabb volt a vakcinák elutasítottságának aránya a felmérésem szerint. Az utóbbi időben sokkal többen válogatnak. A kommunikáció szerepe valószínűleg óriási. Nem a politikai propagandára gondolok, hanem arra, hogy minden döntést jó volna érthetővé tenni a nyilvánosság számára. Ennek hiányban az emberek esetleg tévesen hozzák meg a saját döntéseiket. A minap például bejelentették, hogy érkezik egymillió adag , nyilvánvalóan nagyon népszerű Pfizer vakcina. Ez a cégnek óriási siker, de az ország szempontjából nem nevezhetjük annak, hogy emiatt sokan elutasították a felkínált másfajta oltást. És most várhatnak, mert még sincs Pfizer vakcina, hiszen a második oltásokra megy az áprilisi szállítmányok kétharmada.
Abban is hiányosságokat látok, hogy az egyes oltásokat nem azok a korosztályok kapták elsősorban, amelyeknek a leginkább megfeleltek volna. Nem ismerjük a döntések hátterét, de például a Sinopharmról tudható volt, hogy inkább a fiatalabbaknak jó. A döntéshozók nem reagáltak akkor sem, amikor kiderült, hogy az AstraZenecát inkább az időseknek kéne adni, a fiataloknak, különösen a nőknek kevésbé (bár a kockázat az ő szempontjukból is elhanyagolható a vírus kockázataihoz képest). De vannak nagyon jó húzások is, melyeket szintén nem magyaráztak el. Például korán döntés született arról, hogy nem tesszük félre a készletek felét a második oltásra, hiszen egy oltással is szerezhető bizonyos szintű védettség, és így sokkal többeket lehet beoltani. Ráadásul a maximumig kitolták az ismétlőoltások idejét, amivel azt érték el, hogy sokkal többen szerezhetnek legalább részleges védettséget, ráadásul az újabb - akkor nagyon frissnek számító - kutatások szerint a kitolt oltási intervallummal az oltások hatékonysága is jelentősen nő, különösen az AstraZeneca esetében.
Ez a rugalmasság jól jött a keleti vakcinák beszerzésekor és az ismétlőoltások beadásának késleltetésekor is, mindkettő kifejezetten bátor és jó (a keleti vakcinák esetében persze emellett szerencsés) döntés volt. Hasonlóan helyes döntésnek vélem, hogy az egyadagos Johnson & Johnson vakcinát oltóbuszokon vidékre, a kistelepülésékre viszik, ahol az emberek nehezebben érik el az oltási helyszíneket, így őket csak egyszer kell felkeresni. Ugyanakkor nagyon sok jogos kritika éri az oltási rend átláthatatlanságát, átgondolatlanságát és végül azt, hogy ma már nagyon alacsony kockázati csoportba tartozók is megkapják a vakcinát, miközben közepes kockázatúak még mindig várnak. Ez joggal frusztrálja a bezártság és a veszély miatt egyébként is türelmetlen embereket.
Az alábbi grafikonok annak a nem reprezentatív, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felmérésnek adatait mutatják, amelyet Nemes Dániel indított el a közösségi médiában. (Ha szeretné kitölteni a felmérést, ide kattintva megteheti !)
Ez is érdekelhet
