A Kaliforniai Egyetem (San Diego) Orvosi Karának kutatói arra ösztönzik az embereket, hogy székletmintákat küldjenek nekik, mert ebből kialakíthatnak egy olyan térképet, amely a mikrobiom, a táplálkozás és a betegségek jellegzetességeit képesek megmutatni - számolt be a The Conversation magazin. Ez azért lényeges, mert az elmúlt évtizedekben egyre pontosabban képesek a tudósok megjósolni a páciensekben fellelt mikrobapopulációk alapján az egyes betegségek megjelenésének valószínűségét. A bél mikrobiomjához kapcsolódó betegségek közé tartozik az elhízás és a súlyos alultápláltság, a májbetegség, a szívbetegség - s lehet, hogy meglepő, de - a depresszió és a Parkinson-kór is.
Az egyedi minták önmagukban nem sokat mondanak, de minél több különböző minta áll rendelkezésre, az életmódra és az egészségi állapot egyes részleteire vonatkozó adatokkal együtt, annál könnyebb felfedezni az addig ismeretlen kapcsolatokat a mikrobák, az egészség és a betegség között.
Az ételtől függ, hogy mi él a belünkben
Az egyetem első nagy mikrobiom-kutatásában több mint 10 ezren vettek részt. Az ebből származó a mintáknál meghatározták a baktériumok és az archaeák (korábbi néven ősbaktériumok) és más mikroszkopikus lakótársak DNS-ét minden egyes székletmintában, hogy megismerhessék a jelenlévő mikrobák típusát és relatív bőségét. Többek között szert tettek néhány száz különösen érdekes mintára, amelyek megmutatták a szélsőséges növényi alapú táplálkozás illetve antibiotikum-használat következményeit, de megvizsgálták a jelenlévő gének és molekulák típusát is.
Az egyik legizgalmasabb felfedezés az volt, hogy minél nagyobb a növényi hányad valakinek a táplálékában, a mikrobák változatossága annál nagyobb a bélben. De nemcsak a mikrobák különböznek drasztikusan azok mintáiban, akik kevés növényt ettek, de a molekulák repertoárja is sokkal szűkebb, amelyet ezek a mikrobaközösségek termelnek. Azok, akik többféle növényt fogyasztanak más anyagcserét alakíthatnak ki, és más típusú molekulákat termelhetnek. Ez komoly dolog, mert a kutatók nem gondolták, hogy a különböző növények fogyasztása jelentős hatással volna a bélrendszerre. De az adatok mást mutatnak.
Az antibiotikumok és a bél mikrobái
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azoknak a résztvevőknek a mintáit különösen gondosan megvizsgálták, akik antibiotikumot szedtek azon a héten, mielőtt elküldték volna a mintát. Az eredményeket összehasonlították olyan emberekével, akik nem fogyasztottak antibiotikumot legalább egy évre visszamenőleg. Nem meglepő módon az antibiotikummal élők mikrobiológiai sokszínűsége drasztikusan csökkent. De váratlanul többféle korábban nem látott molekula jelent meg. Ebben az esetben ezek a molekulák úgy tűnik, hogy az antibiotikumokkal való érintkezéshez kapcsolódnak. Fontos feladat a kutatók számáéra, hogy megértsék, mik ezek a vegyületek és mit keresnek a testünkben és mi közük a mikrobákhoz.
Valamit még váratlanabbnak és zavaróbbnak láttak San Diegóban. Felismertek a mintákban mezőgazdaságban használt antibiotikumokat - amelyeket csirkék, sertések vagy tehenek kezelésére használnak - olyanok székletmintáiban , akik azt állították, hogy egyáltalán nem szedtek antibiotikumot a mintagyűjtést megelőző évben! Ez azt jelenti, hogy az ipari léptékű állattenyésztésben felnevelt állatok hizlalásánál használt antibiotikumok a testünkben landolhatnak, ahol potenciálisan megváltoztathatják vagy károsíthatják a bélrendszerünkben élő mikrobákat.
Brit versus amerikai széklet
Ez is érdekelhet
A legtöbb elemzés ugyan az Egyesült Államokból származó minták alapján készült, de az Egyesült Királyságban élő emberek is részt vettek egy helyi projekten keresztül a felmérésekben. Ebből kiderült, hogy két különböző nyugati életmódot folytató populáció jelentős különbségeket produkálhat a minták jellegzetességeiben. A legfontosabb, hogy a britek sokszínűbb mikrobagyűjteményt növesztenek. Jelenleg bár tucatnyi országból vannak már minták a San Diego-i kutatóknál, arra törekszenek, hogy az egész világról hozzájussanak elemezhető anyaghoz, mert így tudják kideríteni, hogy az emberiség legfontosabb krónikus betegségei, például az anyagcserezavarok megjelenése ugyanolyan vagy eltérő mikrobiom mellett következnek-e be a különböző országokban. Ehhez új kezdeményezést indítanak el The Microsetta Initiative címen. Ehhez pedig már bárki csatlakozhat.
