Régen úgy gondolták, hogy a rák egyféle betegség, és majd egyszer valaki feltalál egy gyógyszert, vagy egy dzsungel mélyén meglel egy természetes hatóanyagot, amely általánosan gyógyítani fogja a daganatokat. Azóta kiderült, hogy a rák csak gyűjtőfogalomnak jó , sőt az egy bizonyos szervet megtámadó rák is többféle lehet. Ez igaz a hasnyálmirigyre is.
Magyarországon körülbelül 300 ezer rákbeteg él , s mintegy 10 százalékuk hal meg. A KSH 2018-as adatai szerint a rosszindulatú daganatok miatt 32 586-an vesztették életüket. A legtöbb halált okozó daganat mind a férfiak (30 százalék), mind a nők (22 százalék) esetében a légutakat érinti. De a nőknél a második helyen már az emlőrák áll (14 százalék), a férfiaknál a vastagbélrák (10 százalék). Dobogós még a férfiak prosztatarákja (8 százalék) és a nőknél a vastagbélrák (10 százalék). Aztán bármilyen meglepő, már a hasnyálmirigyrák következik mindkét nemnél, a nőknél 7 százalékos, a férfiaknál 6 százalékos aránnyal. Ez nem jó hír, mert a daganatos betegségek valamennyi formája közül a hasnyálmirigyráké az egyik legfélelmetesebb diagnózis. Ezt a hírnevet sajnos a betegség kiérdemelte, mert az ötéves túlélési aránya 9 százalék vagy annál is rosszabb. De vajon miért éppen azok a daganatok olyan halálosak, amelyek ebben a viszonylag kicsi szervben keletkeznek?
Három fő veszély
Ehhez először is fontos megértenünk, hogy hol található a hasnyálmirigy , és mi is a feladata. Ezt a mindössze 15-25 centiméter hosszú, a has bal felső részében a gyomor mögött elhelyezkedő szervet más fontos zsigerek veszik körül, például a máj, a vékonybél és a lép. Bár a hasnyálmirigy kicsi, de néhány igen fontos funkciója van. Alapvető befolyása van a vércukorszint szabályozására, mert benne termelődik az inzulin, illetve olyan enzimeket is itt állít elő a szervezet, amelyek nélkülözhetetlenek a fehérjék, a zsírok és szénhidrátok megemésztéséhez. Amikor a hasnyálmirigy megbetegszik, az egészség általában gyorsan romlásnak indul - írja a Howstuffworks? magazin.
A másik fontos ok, ami a veszélyességét növeli, hogy csak nagyon későn ad tüneteket, sőt nincs olyan bevált módszer, amellyel a betegséget már a korai szakaszban ki lehet mutatni. Márpedig a korai diagnózis mindenfajta rák kezelésének eredményességét alapvetően befolyásolja. A harmadik veszélyes tényező, hogy a hasnyálmirigy tumorok 85 százaléka olyan adenokarcinóma , amelynek igen nagy az áttétképző hajlama. A magyar orvosok tapasztalatai szerint a teljes gyógyulás érdekében indított kuratív célú műtéteknél is mintegy 80 százalékos nyirokér és 70 százalékos perineurális (az idegek mentén történő) daganatterjedés mutatható ki.
A hasnyálmirigyráknak is megvannak a tipikus tünetei , de ezek olyan jellegűek, amelyek más betegségeknél is előfordulnak, így nehéz a pontos diagnózis felállítása. A következőkre mindenképpen figyelni kell: fogyás, sárgaság (a szem és/vagy a bőr sárgása), hányinger, széklet- vagy étvágy változás, hasnyálmirigy-gyulladás, közelmúltban kialakult cukorbetegség, hirtelen fájdalom általában a hátban vagy a hasban. Ha hasnyálmirigyrák gyanúja merül fel, a betegséget a daganat szöveti mintáinak elmzésével, valamint képalkotó vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Idősebbek a betegség célkeresztjében
A hasnyálmirigyrák legtöbb esetben az idősebb népesség körében fordul elő, az 55 évnél idősebbek adják a diagnózisok 90 százalékát, vagy ha a még idősebb korosztályt nézzük, a 65 év felettiek adják a betegek 70 százalékát. A világon a férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél (Magyarországon ez éppen fordítva van), ami elképzelhető, hogy az életmódbeli különbségek indokolnak. "A hasnyálmirigyrákos esetek többségének oka nem ismert, de bizonyítékok vannak rá, hogy az életkor, a dohányzás, a túlsúly, a hasnyálmirigy-gyulladás, a cukorbetegség és maga a hasnyálmirigyrák előfordulása a családi anamnézisében növelheti a betegség kockázatát" - közölte Manax Rutson.
Más daganatos betegségekhez hasonlóan a hasnyálmirigyrák kezelése a stádiumtól, valamint a beteg általános egészségi állapotától is függ. Azokban a ritka esetekben, amikor elég korán elkapják, a műtét jó lehetőség. Az előrehaladott stádiumú betegeket azonban általában kemoterápiára irányítják. "Nem szokatlan, hogy a hasnyálmirigyrákos betegek kezdetben jól reagálnak a beadott hatóanyagokra, majd további kezelésre szorulnak. A legtöbb beteg általában addig folytatja a kemoterápiát, amíg az hatékony" - mondta Victoria Manax Rutson, az amerikai hasnyálmirigyrák elleni hálózat ( PanCAN ) főorvosa.
Nem minden hasnyálmirigyrák azonos, ezért fontos, hogy a daganatszövetet molekulárisan profilozzák. Ez elősegítheti az ideális kezelési lehetőségek pontosabb meghatározását , mivel az orvosok jobban megérthetik az adott daganat biológiáját. Ennek megfelelően a lehetséges kezelések tartalmazhatnak kemoterápiát, célzott terápiát és immunterápiát. A betegek egy részénél a kórnak egy enyhébb formája jelentkezik. Körülbelül az esetek 10-15 százalékában az úgynevezett szigetsejt-tumor fejlődik ki, amely gyógyítható lehet.
Bár ma nem áll rendelkezésre szűrés, a kutatók azt remélik, hogy ez a helyzet a közeljövőben változhat. "Vannak olyan tanulmányok, amelyek a korai tesztelési szakaszokban ígéretesek . A tudósok jelenleg olyan biomarkerek azonosításán dolgoznak, amelyek figyelmeztető jelekként szolgálhatnak a betegség korai, kezelhetőbb szakaszaiban. Ezek a biomarkerek egyszerűen levehető mintákban vannak jelen, például a vérben, a vizeletben és a hasnyálmirigyből származó folyadékban. Vannak olyan kutatások is, amelyek a jelenlegi képalkotó technikákat fejlesztik tovább, hogy az orvosok a kisebb jeleket is felismerhessék" - állítja a szakértő.
Ez is érdekelhet
Az orvosoknak azt is pontosan meg kell határozniuk, hogy kiknek kell átesniük elsősorban a szűrésen. Valószínűleg azoknak, akiknek a családjában előfordult a betegség, ismerten a betegséghez kapcsolódó genetikai mutációt hordoznak, illetve elmúltak 50 évesek és cukorbetegek vagy más a hasnyálmiriggyel kapcsolatos klinikai tüneteik vannak.
