A gyors tempójú nyugati kultúránkban nem fektetünk nagy hangsúlyt a ráérős étkezésekre, a megfelelő rágásra, pedig vannak szakértők, akik úgy vélik, hogy ez a jó egészség egyik kulcsa - írja a mindbodygreen.com. Az elképzelés amúgy nem mai felismerés. Az ötezer éves múltra visszatekintő indiai ájurvéda orvosi iskola is a lassú és alapos rágást tartja az erős és egészséges emésztés szempontjából alapvetően fontosnak. Egyes beszámolók szerint az ájurvéda minden élelmiszer esetén a falat legalább 30-szor történő megrágását ajánlja. Mindez segít több tápanyagot kivonni az ételből, és az emésztési folyamat zavartalanságát is elősegíti.
Az elméletet nem csak a régi indiai megfigyelések támasztják alá, hanem a modern orvostudomány kutatás i eredményei is. A nyálban ugyanis emésztőenzimek vannak, amelyeknek bele kell keveredniük a lenyelni kívánt táplálékba. Ez akkor következik be leginkább, ha a falatot addig rágjuk, míg az már folyóssá válik. Mivel a "gyomornak nincs foga" rágás nélkül az emésztőszerveinknek sokkal nehezebb kivonni a tápanyagokat a nagyobb darabokban érkező ételből. Ez aztán különféle kellemetlenségeket és problémákat idézhet elő - elég, ha csak a puffadást említjük. A darabos étel bizonyos részeihez nem érnek el az emésztőnedvek, így ahelyett, hogy szabályosan lebomlana, a bevitt táplálék erjedni kezd, s ez a folyamat gázképződéssel jár. A megfelelő rágás hiánya okozhat székrekedés, sőt savas refluxot is amiatt, hogy az emésztőrendszernek több munkát kell végeznie. A nem elégséges rágás elősegíti a jól ismert "étkezési kómás" állapot kialakulását is, mert a béltraktus túlságosan nagy energiabevetésre kényszerül.
Lassítás és összeszedettség
Ezzel szemben áll a szervezet számára kisebb megterhelést jelentő - már említett - zavartalan emésztés, és ami legalább ennyire fontos, a mentális kontroll gyakorlása. A megfontolt étkezés általában is segíthet bennünket megfontoltabban viselkedni. Ha valaki ugyanis betartja a 30 rágásos szabályt, kénytelen lesz erre koncentrálni, segít lassítani, és még az is előfordulhat, hogy nem a telefonját fogja nyomkodni. Ez a fajta rágási technika segíthet abban is, hogy legyen időnk nyugodtan átgondolni, mihez kezdünk az étkezés után.
Egy sor tanulmány mutatott már rá a nem elégséges rágás és az elhízás közötti összefüggésére is. Ezért nem csak az emésztés javításában, hanem a testsúly kontrollálásában is szerepe van a helyes rágásnak. Egy kutatásban elhízott és sovány embereket kértek meg, hogy negyvenszer rágják meg az ételüket. Meglepő, de mindkét csoport tagjai kevesebbet ettek, s a megszokottnál hosszabb rágás segített az éhség és a telítettségi hormonok szabályozásában. Más tanulmányok pedig azt mutatták ki, hogy ha az élelmiszereket egészen addig rágjuk, hogy már nem maradnak bennük csomók, az segít a szervezetnek a több kalória elégetésében. Körülbelül 10 kalória pluszt jelent 300 kalória bevitelekor.
Mit eredményez a 30 harapásos technika?
Táplálkozáskutatók számításai szerint naponta 800-1400-szor rág az ember. Ha a fenti érvek elég meggyőzőek, akkor dönthetünk úgy, hogy ezen túl ennél többet rágunk. Egy ilyenfajta kísérlet azonban két dolgon könnyen elbukhat. Az egyik, hogy a sok rágáshoz idő kell, és nem mindig lehetséges végignyámmogni egy menüt. Erre persze lehet az a válasz, hogy akkor rágjunk gyorsabban, de ez könnyen egyfajta "rohamevésbe" torkollhat, ami elég stresszesnek tűnik. A másik buktató, hogy ki képes számolni minden egyes falatnál a 30 rágómozdulatot . Egy ebéd elfogyasztása akár 1500 rágómozdulat is lehet, félő, hogy nem sokan lesznek, akik ezt minden étkezésnél végigcsinálják.
Akik belevágtak, arról számoltak be, hogy felértékelődött a étkezésre fordított idő, amolyan igazodási ponttá váltak a napi rutinban. Az étkezés valódi szünetté vált a munkában és a többi szokásos napi tevékenységben is.