Néhány napja írtuk meg, hogy a magyarok élelmiszer-fogyasztása jövedelmi helyzetük szerint komolyan rétegeződik, és nagyon mást esznek fent és lent. A jövedelem és az élelem minőségének és változatosságának összefüggése nemcsak nálunk érvényesül, hanem az egész világon is. Vannak Magyarországon emberek, sajnos nem is kevesen, akik nagy nyomorúságban élnek, és az ország fejlettségéhez képest igen rosszul táplálkoznak. A világon pedig több mint 800 millió embert érint a súlyos élelmiszerhiány. Egy 2013-as felmérés szerint 161 millió 5 év alatti gyerek maradt vissza a fejlődésben az éhezés miatt.
Széttárhatnánk a kezünket, ha nem volna elegendő élelmiszer mindenkinek. Pedig lenne, ha nem volna az élelmiszer elosztása olyan egyenetlen és igazságtalan a világon. Ez is az egyik tanulság azok közül, amelyeket a globális élelmiszerhelyzetről tudni érdemes. A Guardian összefoglalóját követve nézzük a legfontosabb, egészséget érintő tételeket!
Mindenki számára van elegendő élelem
Az éhezésekről sokan hallottak vagy láttak borzalmas fotókat, mozgóképeket. Azzal viszont kevesebben vannak tisztában, hogy az egészséges élethez elegendő élelem van a bolygón mindenki számára. Az ENSZ szerint minden ember naponta elfogyaszthatna 2800 kcal-t, mert a megtermelt ételmennyiség fedezné. A globális élelmiszerrendszer azonban egyenetlen és méltánytalan. Hiába éheznek tömegek, ezzel párhuzamosan körülbelül 1,5 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott.
Az élelmiszerek egyharmadát elpazaroljuk
A világ által megtermelt élelmiszer körülbelül egyharmada veszendőbe megy , nem fogyasztjuk el. A fejlett világban a legtöbb hulladék a kereskedelmi lánc végén keletkezik, amikor az élelmiszerek szavatossága lejár az üzletekben vagy raktárakban. A fejlődő világban pedig a legtöbb hulladék a nem elég hatékony feldolgozó és tároló létesítmények számlájára írható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agrárpolitika befolyása az egészségtelen táplálkozásra
Az agrárpolitika komoly hatással van az élelmiszerek előállítására. Az Európai Unióban a mezőgazdasági termelők hatalmas támogatásokat kapnak , ami nagy mennyiségű és változatos élelmiszerkínálatot eredményez, időnként hatalmas túltermelés mellett. Más fejlett országokban is hat a kormányzati befolyás. Az Egyesült Államokban az emberek mind több gyorsételt, tejterméket és húst esznek, de a többségnek nem nyilvánvaló, hogy ennek egyik oka a kormányzati gazdaságpolitika.
Az 1970-es évek elkezdték támogatni a kukoricával foglalkozó farmereket, ami túltermelést eredményezett. A kukoricatámogatás összege 1995 és 2012 között meghaladta a 84 milliárd dollárt. A gazdák rájöttek, hogy az extra pénzből jól megoldható a marhák, sertések és csirkék takarmányozása. Ez viszont lenyomta e termékek árát, és megteremtette az intenzív állattenyésztés feltételeit. Azt is felfedezték, hogy a kukoricából származó cukrot magas fruktóztartalmú kukoricasziruppá alakíthatják. Ez vezetett a gyorsételek előállításának iparosodásához. Az pedig az elhízáshoz, ami meg olyan civilizációs kórokhoz, mint a kardiovaszkuláris megbetegedések vagy a cukorbetegség.
Alkalmazkodási kényszer az éghajlatváltozáshoz
Habár jelenleg a bolygón potenciálisan mindenki számára van elegendő élelem, a jövőben nem így lesz. A közelmúltban közzétett tudományos előrejelzések szerint az éghajlatváltozás az elkövetkező 100 évben évtizedenként 2 százalékkal csökkentheti a terméshozamot . A visszaesés nem mindenütt lesz azonos. A világ legszegényebb régióit érinti a legsúlyosabban a változás. Ez pedig közegészségügyi és humanitárius katasztrófákhoz vezethet.
Forrás: theguardian.com
