Noha a Madagaszkártól északkeletre elterülő Seychelle-szigetek élen jár összlakosságának átoltottságát illetően, az elmúlt időszakban mégis látványosan emelkedni kezdett a koronavírusos betegek száma. Ahogy arról a Conversation cikke részletesen beszámol, a szigetállamban kétféle vakcinát használnak: a kínai Sinopharmot és a svájci-brit AstraZenecát .
Eddig a lakosság 71 százaléka kapott legalább egy dózist ezek valamelyikéből, 62 százalék pedig már mind a két részoltáson túl van. Ennek ellenére a legfrissebb jelentések szerint az újonnan regisztrált fertőzöttek 37, a kórházi kezelést igénylő betegeknek pedig 20 százaléka a már teljesen beoltottak közül került ki. A jelenségre a Conversation szerint több lehetséges magyarázat is létezik.
- Előfordulhat, hogy még nem érték el a nyájimmunitás küszöbét, mert a 62 százalékos átoltottság - ennyien számítanak teljesen védettnek két részoltás után - az itt alkalmazott vakcinákkal valószínűleg nem elég ehhez.
- Nem kizárt, hogy a nyájimmunitás eleve elérhetetlen, mert e két oltóanyag hatékonysága a jelenlegi körülmények között nem elegendő.
- Előfordulhat, hogy olyan domináns vírusváltozat terjed a Seychelle-szigeteken, amely ellen kevésbé működik az oltásokkal vagy akár a megfertőződéssel megszerzett immunvédelem.
- Lehetséges, hogy gyorsan terjed a B.1617 elnevezésű indiai kettős mutáns, ami más koronavírus-variánsoknál fertőzőbbnek tűnik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Nem kizárt, hogy a vakcinák szállítása, vagy tárolása során történhetett olyan hiba, ami hatástalanná tette az oltóanyagokat.
Amit már biztosan tudunk
A B.1.351, vagyis a koronavírus dél-afrikai változata bizonyítottan jelen van a Seychelle-szigeteken. Az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy körülbelül 50 százalékkal fertőzőképesebb az eredeti, vuhani változatnál, és az összes, megbetegedést okozó variáns közül eddig ez a legellenállóbb a vakcinák által kiváltott immunvédelemmel szemben. Egy Dél-Afrikában végzett tanulmány szerint az AstraZeneca oltóanyaga csak minimális védelmet nyújt az e variáns okozta fertőzés ellen. (A Conversation mindössze 0-10 százalékos hatékonyságot említ.) A Sinopharm oltóanyagát még vizsgálják: az eddigi laboreredmények azt mutatják, hogy az oltással létrejövő immunitás kevésbé véd a dél-afrikai változat ellen.
Még kérdéses, hogy a Seychelle-szigeteken regisztrált új fertőzések hány százalékáért felel a dél-afrikai vírusváltozat: ehhez genomszekvenálást kellene végezni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban e variáns áll a növekvő esetszám hátterében, akkor a szakemberek szerint csak az hozhat érdemi megoldást, ha olyan védőoltást kezdenek használni, ami hatékony e változat ellen is. Katarban például a helyi vizsgálatok eredménye szerint a Pfizer-BioNTech oltóanyaga jól teljesített: 75 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a dél-afrikai változattal szemben.
Az indiai kettős mutáns is bejátszhat
Az már az eddigi - izraeli, brit és amerikai - vizsgálati eredményekből látszik, hogy a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyaga is hatékonyan véd a koronavírus brit variánsa, vagyis a B.1.1.7 ellen. Ugyanakkor, ahogy arról korábban már írtunk , nemrégiben egy másik vírusmutáció is elkezdett rohamos ütemben terjedni: május közepéig világszerte 44 országban azonosították az indiai kettős mutánst, ami becslések szerint fertőzőképesebb és jóval ellenállóbb, mint az eredeti, vuhani változat. Vagyis vélhetően kevésbé hatékonyak ellene a jelenleg használt vakcinák. Hogy pontosan mennyire, arra majd csak a további vizsgálatok adhatnak választ.
Mekkora átoltottság szükséges a nyájimmunitás eléréséhez?
Az oltóanyaggyártók tájékoztatása szerint a Sinopharm 79, az AstraZeneca pedig 62-70 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a fázis III-as klinikai vizsgálatok során. Utóbbiról azóta kiderült, hogy a két dózis beadása között eltelt idő 12 hétre növelése 80 százalékosra is feltornázhatja a vakcina hatékonyságát. Előbbiről is gyűlnek a gyakorlati tapasztalatok: több országban - Magyarországon is - vizsgálják a hatékonyságát. Az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol korábban kezdték alkalmazni, mint Magyarországon, arról érkezett jelentés, hogy egyes embereknek egy harmadik Sinopharm-dózist is be kellett adni, mert náluk nem termelődött megfelelő mennyiségű antitest a két részoltás után. Hasonló esetekről érkezett jelentés Szerbiából is. Az oltóanyagok hatékonysága azért is kulcsfontosságú, mert nagyban befolyásolja a nyájimmunitás eléréséhez szükséges küszöbérték alakulását.
Elmélet és gyakorlat
A fertőző betegségek megelőzésével foglalkozó ausztrál Kirby Intézet arról számolt be, hogy Új-Dél-Walesben egy 90 százalékos hatékonyságú vakcina alkalmazása esetén - ami az összes változat ellen ennyire véd - a lakosság 66 százalékának beoltásával érhető el a nyájimmunitás. Alacsonyabb hatékonyságú vakcinákkal a lakosság nagyobb százalékát kell beoltani. Becslésük szerint ha egy oltóanyag hatékonysága például csak 60 százalékos, akkor a teljes lakosság átoltottsága szükséges a nyájimmunitás kialakulásához. Amennyiben egy vakcina 70 százalékos hatékonysággal előzi meg a COVID-19 okozta megbetegedést, akkor a teljes populáció 86 százalékát kell beoltani, 80 százalékos hatékonyságú oltóanyag esetén pedig 75 százalékot.
Ez is érdekelhet
Ezekhez a becslésekhez viszont még a 2020-ban terjedő, akkoriban domináns D614G variánst vették alapul a Kirby Intézet munkatársai, akik 2,5-ös reprodukciós rátával számoltak (ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek átlagosan 2,5 embernek adják tovább a vírust). Összehasonlításképp: a brit variáns becslések szerint 40-90 százalékkal fertőzőképesebb lehet a D614G-nél, a reprodukciós rátája pedig 4,75 körül van. Vagyis az új vírusvariánsok esetében az oltóanyagok hatékonysága és az átoltottság mértéke ezektől eltérő immunitási küszöböket eredményezhet.
