Sokakat érintő és kényes témát boncolgat a Los Angeles Times egyik írása . A lap több érintettet megszólaltatva részletesen beszámol róla, hogy a COVID-19 milyen újfajta nehézségekkel szembesíti a jelentős súlyfelesleggel küzdőket az Egyesült Államokban.
Egy 53 éves kaliforniai nő, Chrystal Bougon például elmesélte: sírva fakadt, miután megkapta az első adag Moderna-vakcinát . Nem azért, mert fájt neki, hanem mert úgy érezte, hogy túlsúlya egyszer az életben "megtérült". Bougont márciusban oltották be, nem sokkal azután, hogy Kaliforniában az oltásra jogosultak - ezzel együtt az alapbetegséggel küzdők - körét kiterjesztették azokra is, akiknek nagyon magas, vagyis 40 feletti a testtömeg-indexük ( BMI ). Ez számszerűsítve egy 162 cm-es felnőtt esetében körülbelül 105 kg-ot jelent. (Szakértők szerint 25-30-as BMI esetén túlsúlyosnak, 30-as BMI fölött pedig elhízottnak tekinthető az ember.)
Amikor az oltás tényleg életmentő
Bougon orvosi kartonján az áll, hogy a nő "betegesen elhízott", bár ő aktivistaként a "kövér" szót szívesebben használja saját magára. Számára az oltás igazi megváltás volt, már csak az egészségügyben korábban szerzett rossz tapasztalatai miatt is. Elmesélte: volt olyan, amikor sérült szaruhártyája miatt ment kivizsgálásra, és itt rögtön azt javasolták neki, hogy fogyjon le. Ami az általános egészségi állapota szempontjából valóban hasznos tanács volt, de abban a pillanatban nem ez jelentette a megoldást és a gyógyulási lehetőséget. Viszont, ahogy elbeszéléséből kiderül: állapota mellett súlya miatt is rosszul érezte magát.
A koronavírus-járvány kitörése óta Bourgon félelemben élt. Visszahúzódott otthonába és igyekezett kerülni a társas érintkezést. Emiatt nem is dolgozott - korábban elektrológusként nap mint nap emberekkel találkozott -, bevétele sem volt. Rettegett, hogyha COVID-19-cel kórházba kerül, képtelen lesz tartani magát, vagyis nem csak fizikailag, lelkileg is nehéz helyzetbe kerülhet. "Ezért döntöttem úgy, hogy nem fogom bűnösnek érezni magam, nem fogok bocsánatot kérni senkitől az oltás miatt "- nyilatkozta a Los Angeles Times-nak. Így körülbelül egy hónappal előbb juthatott oltáshoz, mint a kaliforniai lakosság nagy része.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A túlsúly komoly rizikófaktor
Esete nem egyedi: az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint az Egyesült Államokban a felnőttek több mint hetven százaléka túlsúlyos vagy elhízott. (2013-ban az Amerikai Orvosszövetség az elhízást betegségként aposztrofálta.) Chrystal Bougonhoz hasonlóan az Egyesült Államokban számos elhízott ember szembesül hátrányos megítéléssel az egészségügyi szektorban (is).
A jelenséggel a Metabolism Clinical and Experimental című folyóirat egyik 2020-as cikke is foglalkozott. Ebben a szerzők azt írták: "az egészségügyi szolgáltatók körében nem ritka jelenség, hogy minél magasabb az ember testtömeg-indexe, annál negatívabban viszonyulnak hozzá. Ami különösen riasztó a COVID-19 járvány idején". Azért mert mint fogalmaztak: a hátrányos megítélés, az esetleges megaláztatások miatt a jelentős túlsúllyal küzdők sokszor későn fordulnak orvoshoz, vagy igyekeznek teljesen elkerülni, megúszni ezt a lehetőséget.
Fatima Cody Stanford, a cikk egyik szerzője - akinek szakterülete az elhízás - felhívta rá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány az Egyesült Államokban"felnagyította a testsúllyal kapcsolatos elfogultságot és megbélyegzést". Stanford szerint ez az érintettek számára igencsak megnehezíti a jelenlegi helyzetet. Az elhízás ugyanis eleve olyan krónikus gyulladásokat okoz a szervezetben, melyek miatt nagyobb a kockázata a súlyos, életveszélyes betegségek kialakulásának, mint például a stroke, vagy a szívroham . Emellett egyéb, krónikus betegségek létrejöttében is szerepet játszik a magas vérnyomástól kezdve a diabéteszig. "Ez az állapot most kölcsönhatásba lép egy akut gyulladást előidőző folyamattal, ami a SARS-CoV-2 fertőzés következtében léphet fel. A kettő együtt nem igazán szerencsés" - említi a túlsúly egyik veszélyét Stanford.
Ahogy azt már számos tanulmány alátámasztotta: az életkor és a meglévő krónikus betegségek mellett a túlsúly az egyik legjelentősebb kockázati tényező a koronavírus-fertőzés lefolyásának szempontjából. A CDC heti, Morbidity and Mortality elnevezésű jelentésében közzétett kutatások szerint a jelentős túlsúllyal küzdők nagyobb valószínűséggel szorulnak kórházi ellátásra és intenzív terápiára a COVID-19 következtében, és esetükben nagyobb a gépi légzéstámogatás és az elhalálozás esélye.
Az elhízás nem csak az Egyesült Államokban okoz gondot
Egy átfogó kutatásban a University College of London munkatársai 330 ezer ember testtömeg-indexét, derék- és csípőkörfogat arányát, korát, etnikumát, különféle szokásait és esetleges betegségeit vetették össze COVID-19-cel 2020. március 16. és április 20. között kórházba kerültek adataival. Kiderült, hogy 25 fölötti testtömeg-index esetén 40 százalékkal nagyobb volt a kockázata a koronavírus-fertőzés miatti kórházi kezelésnek. 30 fölötti BMI esetében ez a kockázat már 70 százalékkal volt nagyobb, a súlyosan elhízottaknál - 35 fölötti BMI esetén - pedig több mint duplájára emelkedett a kórházi kezelés kockázata.
Ahogy arról korábban már írtunk , elhízás szempontjából Magyarországon sem igazán jó a helyzet. A Központi Statisztika Hivatal 2019-es adatai szerint a 15 év felettiek több mint 58 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. Ez az arány nemek szerint mutat némi eltérést: a 15 év feletti férfiak 40,1 százaléka túlsúlyos, további 25 százaléka pedig elhízott. A nőknél ez az arány 29,2 és 22,7 százalék.
Versenyt fut az emberiség az új koronavírussal, és jelen pillanatban a vírus jár előrébb - véli dr. Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét szakmája rejtelmeiről, a tudomány vírusfertőzések elleni küzdeleméről, illetve a pandémia várható jövőjéről és tanulságairól kérdeztük. Az interjút ide kattintva olvashatja el.
Ez is érdekelhet
