Egy kiterjedt orvosi célú svéd adatbázist elemezve a michigani Grand Rapidsben működő Van Andel Research Institute kutatói arra jutottak, hogy a Parkinson-kór kialakulása összefügg a többnyire haszontalannak tartott vakbélfüggelékkel, azaz a féregnyúlvánnyal. A felfedezés új megvilágításba helyezte ezt a meglehetősen komplex betegséget, amely évtizedek óta tartja kétségek között a kutatókat, de az orvosok számára is segítséget nyújthat a nagyobb kockázatot viselő pácienseknél a betegség megelőzésében - olvasható a Discover magazinban .
Ma már tudjuk, hogy a Parkinson-kór számos tünetét az agy egyik részében képződő fehérjecsomók okozzák, amelyeket a szakzsargon substantia nigrának, fekete anyagnak nevez. Ezeket az aggregátumokat hivatalosan Lewy-testeknek nevezik, és nagyrészt egy alfa-szinuklein nevű fehérjéből állnak. A fehérjecsomók elpusztítják az idegsejteket, és ez vezet a Parkinson-kórt jellemző remegéshez és izomzavarokhoz. A betegek várható élettartama jelentősen lerövidül, és a legtöbben végül elveszítik az önellátás képességét. De a Parkinson-kór évtizedekig bujkálhat a szervezetben, mielőtt a külső fizikai tünetek megjelennének. Ennek oka, hogy a betegség első szakaszaiban a problémák egy nagyon eltérő helyen jelentkeznek - a bélben.
"Az elmúlt tíz évben nyilvánvalóvá vált, hogy a Parkinson-kór nemcsak mozgásrendellenesség, de számos nem motoros rendszert is érint. A betegek egyik leggyakoribb nem motoros tünete a gasztrointesztinális (GI) traktusban jelentkezik" - jelentette ki Viviane Labrie, a Van Andel intézet kutatója és a tanulmány társszerzője. Ez gyakran magában foglalja a székrekedést és a gyakori vizelési ingert, és e problémák megjelenése sok évvel megelőzi a Parkinson-kór diagnózisát.
Kapcsolat az agy és a belek között
Hogy többet tudjanak meg a betegségről, Labrie és munkatársai az agytól az emésztőrendszer felé fordultak. Különösen az alfa-szinukleinre koncentráltak, mert ez az anyag az idegek mentén utazhat, amelyek összekötik a bélrendszert az agyunkkal. A féregnyúlvány pedig az inkriminált fehérje egyik fő gyűjtőhelye. "Úgy gondoljuk, hogy a függelék fontos lehet a Parkinson-kór emésztőrendszeri eredetében, mivel szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában a GI-traktusban. A gyulladás a Parkinson-kórhoz kapcsolódik, és a függelék valójában az immunrendszer fontos eleme, amely felelős a kórokozók mintavételéért és megfigyeléséért, valamint immunválaszt is létrehoz" - mondta Labrie a Discover magazinnak.
Egyes közelmúltbeli tanulmányok arra utaltak, hogy a féregnyúlvány és a benne felgyűlt alfa-szinuklein szerepet játszhat a Parkinson-kórban. De a betegség lehetséges okai bizonytalanok, és a diagnózis általában csak azután történik meg, ha a betegség már meggyökerezett. A kifejlődés időtartama miatt nagyon nehéz olyan tanulmányokat végezni, amelyeknek elég statisztikai erejük van ahhoz, hogy bármi fontosat mondjanak. Szerencsére Labrie és kollégái hozzáférhettek a svéd nemzeti betegregiszterben lévő, nagy tömegű közegészségügyi adathoz. A lista közel 1,7 millió beteget tartalmaz, akik közül néhányat több mint 50 éve követnek. Mindent összevetve ez 92 millió személyes adat. Emellett átnézhették a vakbélműtétek adatait is (amelyek a lakosság mintegy 7 százalékát érintik), így egyértelműen körvonalazott mintavételi populációhoz jutottak. Csak össze kellett hasonlítaniuk a vakbélműtéten átesettek adatait a populáció maradékának adataival, és kiszűrni, hogy mennyiben tér el a két csoport között a Parkinson-kórban szenvedők aránya.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A különbség nagy volt. Ha valakinek eltávolították a függelékét, közel 20 százalékkal kisebb eséllyel kapott Parkinson-kórt. Ezen felül akik meg is betegedtek, azoknál is több mint három évvel kitolta a diagnózis idejét, bár ebben voltak különbségek attól függően, hogy hol éltek az emberek. A kutatók azt is kimutatták, hogy a féregnyúlvány eltávolítása csak akkor segít, ha még nem alakult ki a betegség. Utána ennek a beavatkozásnak a kór szempontjából nincs jelentősége. A kutatók felfedezésükről a Science Translational Medicine folyóiratban számoltak be.
Megtalálni a gyutacsot
Ez is érdekelhet
A fehérjék nem az egyedüli bűnösök a betegség kialakulásában. Mindenkinek van alfa-szinuklein fehérje a testében, és ez nem jelent problémát a legtöbb ember számára, a Parkinson-kór pedig csak ritkán következik be. "Úgy véljük, hogy ami valóban megkülönbözteti másoktól a Parkinson-kórral fenyegetett személyt, az nem az alfa-szinuklein jelenléte, hanem azok a tényezők, amelyek kiváltják, hogy a fehérje elinduljon a béltraktusából az agyba" - jelentette ki Labrie. Az is kiderült, hogy a vidéki környezetben élőknél nagyobb az esély, hogy Parkinson-kórt kapjanak. Ehhez talán a növénytermesztésben használt kemikáliáknak lehet köze, de erről senki sem tud biztosat. Bármi legyen is, amely beindítja a betegséghez vezető folyamatot, ez látni valóan rendkívül károssá változtatja az alfa-szinukleint, a szervezetben mindenütt előforduló ártalmatlan fehérjét. De ebből az is világos, hogy amennyiben az alfa-szinuklein bélből az agyba tartó útját blokkolják, úgy megakadályozhatják az agykárosodást. Ezért még fontosabb, hogy a Parkinson-kór jelenlétét minél előbb sikerüljön kimutatni.
