Egészségügy

A pandémia időszakáról a legtöbb embernek a bezártság, az elszigeteltség vagy az aggodalom jut eszébe. Csupa negatív dolog. Pedig furcsa módon a világjárvány hozott néhány pozitív változást is az életünkbe. Ilyen például, hogy fontosabbá vált számunkra az öngondoskodás.

Az egykori elmegyógyintézet épületében elitgimnáziumot alakít ki a kormány a Külügyminisztérium közreműködésével.

A kormány még a választások előtt államosította az egészségügyi intézmények informatikai rendszerét.

A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.

Érdekes összefüggésre világítottak rá egy új tanulmány szerzői a tévéképernyő előtt töltött idő és a vérrögképződés kockázatának kapcsolatát vizsgálva.

Az országos átlagot tekintve csökken a szennyvízben a koronavírus koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra.

Penészes fal, leszakadt radiátor - a Szent János kórházban tapasztalt megdöbbentő állapotokról számolt be közösségi oldalán Tallós Andrea, aki fiát vitte a napokban a kórház baleseti osztályára.

Nehéz rávenni az egészségügyi szakembereket, hogy vegyék komolyan a COVID-19 miatt koncentrációs és memóriaproblémákkal küzdő betegek tüneteit - derült ki egy nemrégiben zárult vizsgálatból. Pedig a kutatók szerint súlyos veszélyt jelezhetnek a kognitív zavarok: például az agy zsugorodását.

Miközben az ukrajnai segélyezésre rekordközeli összegeket fordítanak, a nemzetközi humanitárius ügyek bennfentesei attól tartanak, hogy a forrásokat elvonják olyan válságoktól (Afganisztántól Jemenig), amelyek kevesebb figyelmet kapnak és egyébként is erősen alulfinanszírozottak. Ebből pedig baj lehet.

Az ukrajnai orosz invázió rettenetes pusztítása általános megdöbbenést okozott. Azért is, mert a képernyőn még sohasem láthattuk "élőben" egy háború és a nyomában járó humanitárius katasztrófa kibontakozását annak minden borzalmával együtt. Fel kell tennünk a kérdést, hogy teljesen kimaradhatunk-e ebből a háborúból?

Durhami tudósok kifejlesztettek egy új hidrogélt, amely immunrendszerünk segítségével képes a sebek gyors gyógyítására úgy, hogy a hegképződés is minimális lesz.

A sebkezelés története egybeforrt az emberiség történelmével. Egy Kr. e. 2200-ból származó, azaz négyezer évesnél is bőven idősebb agyagtábla írja le először a három gyógyító lépést, azaz a sebek kitisztítását, a gyógyító pakolások elkészítését és a seb bekötözését. Ehhez az okos kötések hozzáteszik a gyógyulás kontrollálását is.

Az elménket befolyásolhatják a hosszú téli éjszakák vagy a tavasz illatai és friss színei, de mi történik a testünkkel? A legújabb vizsgálatokból kiderült, hogy hormonjaink is szezonális mintát követnek.

A kórházról a legtöbb emberben az az elképzelés él, hogy egy olyan hely, ahol a betegek nem túl kényelmes és nem túl esztétikus, kevés privát teret nyújtó, de a sterilitás igényét sugárzó környezetben várják a kezelésüket, gyógyulásukat. Ám ez a kép hamarosan eltűnhet, megváltozhat.

A pandémia idején megnövekedett az igény a képzett gondozókra az Európai Unióban, ami a tartós ápolásra szorulók számának várható emelkedése miatt méginkább megugrik majd a következő években. Ám a gondozói munkák túlnyomó részét nők töltik be, ez pedig számos kérdést vet fel.

Sokakat érintő és érdeklő kérdés, hogy a koronavírus-fertőzésből való gyógyulás után mikor kezdhetnek újra intenzíven mozogni. Mutatjuk.

A koronavírus-járvány alaposan átrendezte a munkavégzési körülményeket is: sokan home office-ba kényszerültek, és az érintettek egy része már nem is változtatna ezen.

Jelenleg 1971 koronavírusos beteget ápolnak kórházban Magyarországon, közülük 71-en vannak lélegeztetőgépen.

A kormány meghozta a tönk szélére került gyártók által rég sürgetett döntést, így talán megoldható a művégtagra, kerekesszékre, ortopédcipőre szorulók ellátása.

Egy neves amerikai oltásszakértő furcsa tünetet tapasztalt nem sokkal az után, hogy megkapta a második részoltást az egyik mRNS-alapú vakcinából. Azóta igyekszik kideríteni, összefüggésbe hozható-e valamilyen módon az oltás után kialakuló fülzúgás a vakcinákkal.

A 19. század óta a háborús sebek okozta halálozás folyamatosan csökkent, mivel a sebészek olyan módszereket fejlesztettek ki a sérülések ellátására és a sebek kezelésére, amelyek még a harctéren megakadályozták a sebesültek állapotának romlását, és esélyt teremtettek a felépülésre.