Az elmúlt évszázadban annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe, ami a klíma felmelegedése révén Dél-Kínát a denevérek által terjesztett koronavírusok hotspotjává tette. Az ottani erdők ugyanis tökéletes élőhellyé váltak a denevérpopulációk számára, csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkan fel egy, az embereket is megfertőző vírus.
A sejtek üzemanyaga a glükóz, hétköznapi nevén szőlőcukor. Éppen egy évszázada, hogy a tudomány felfedezte, de máig nem érti, hogy az olyan gyorsan növekvő sejtek, mint a rákos és az immunsejtek, a glükózt miért nem a leghatékonyabb módon hasznosítják az energiaellátásuk érdekében. Egy új tanulmány erre most meggyőző megoldást kínál, egyszersmind a rák kikapcsolásának lehetőségét is előrevetíti.
Ha valakinél néhány évtizeddel ezelőtt rákot diagnosztizáltak, azt szinte egyenlőnek tekintették a halálos ítélettel. Szerencsére a helyzet sokat javult, mert az orvosok sok mindent feltártak e betegségek folyamatairól, hátteréről, mozgatórugóiról. Így számos jól működő terápiát is kialakíthattak. A hasnyálmirigyrák azonban megőrizte rejtélyességét és veszélyességét.
Elindult Oxfordban a világ első oltástanulmánya, amely arra keresi a választ, hogy mennyire befolyásolja a COVID-19 elleni védettséget, ha a védőoltás dózisait eltérő időközt hagyva adják be, illetve különböző típusú oltásokat használnak az első és a második adagnál.
A SARS-CoV-2 vírussal való találkozás, illetve a betegségből való felépülés után immunrendszerünk emlékezni fog a kórokozóra, és elpusztítja, ha megint ráakad. De ennek az immunválasznak a tartóssága nem világos. Új kutatások szerint azonban a súlyos COVID-19 után erősebb immunvédelem alakulhat ki.
Tudjuk, hogy a COVID-19 számos szervet megtámad, de a legnagyobb veszélyben a tüdő van, amelyben komoly károkat okozhat. Korábbi orvosi vélemények szerint ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet az egészségügyre a maradandó károsodások miatt. Holland kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a legtöbb beteg tüdeje jobban gyógyul, mint remélték.
Az orvosok gyakran használnak vérmintákat a betegségek biomarkereinek ellenőrzésére. Például antitesteket keresnek, amelyek vírusos vagy bakteriális fertőzést jeleznek, vagy citokineket, amelyek a szervezetben megjelenő gyulladásra utalnak. Ezek a biomarkerek azonban nem csak a vérben vannak meg. Megtalálhatók a sejtjeinket körülvevő sűrű folyékony közegben is, de csak kisebb mennyiségben, ami egészen mostanáig megnehezítette a kimutatásukat.
Az emberiség egyik - sajnálatosan a szegény - fele példátlan ütemben szaporodik, ami globális természeti és társadalmi problémák forrása. A fejlett országokban (ideértve Magyarországot is) a termékenységi ráta azonban csökken, szintén komoly feszültségeket előidézve. Könnyen lehet, hogy ezen végül merőben új, és jelenlegi szemmel már-már bizarr technológiák segíthetnek.
Egy új kutatás egyedülálló betekintést nyújt az agy munkamemória-rendszerének tudatos kitakarításába. A tanulmány azt állítja, hogy vannak különféle módszerek és folyamatok, amelyek segítségével az emberek eltávolíthatják elméjükből a szükségtelennek ítélt gondolatokat. Ám ezek hatékonysága változó.
A koronavírus-járvány rányomja bélyegét egész életünkre, és már nemcsak az eredeti SARS-CoV-2 vírussal kell megküzdenünk, hanem új változataival is. Infografikában foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat a kórokozóról, változatairól, illetve ezeknek a betegségre és az immunitásra gyakorolt hatásáról.
A COVID-19-et okozó koronavírus emberről emberre terjedve állandó ütemben havi két új, nagyrészt elhanyagolható hatású mutációt produkál, ami nem különösebben figyelemreméltó teljesítmény. Ám időközben kiderült, hogy a leginkább aggasztó változatai nem egyszerűen mutálódnak, hanem hasonló módon mutálódnak.
A COVID-19-cel kapcsolatos kutatások mára kijelölték azokat a területeket, ahol további tudományos munkára van szükség, hogy hatékonyabban léphessünk fel a SARS-CoV-2, sőt, a rokonságába tartozó többi koronavírus ellen is. A The Scientist folyóirat áttekintése szerint idén több kulcsfontosságú területen lehetünk majd tanúi az előrelépésnek.
A lustaság hazugsága egy olyan hitrendszer, amely szerint a kemény munka erkölcsileg felülmúlja a pihenést, és hogy a nem produktív embereknek kisebb a veleszületett értékük, mint produktív társaiké. Ez a kimondatlan, de általánosan elterjedt idea és értékrend hatással van a munkánkra, sőt arra is, mit gondolunk az "értékes" életről.
Tavaly év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A kutatók első dolga volt, hogy kiderítsék, vajon e fertőzőképesebb mutációk veszélyesebbek-e és veszélyeztetik-e az oltások hatékonyságát. A következők derültek ki.
Hazánk nagyobb részén hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, de főként a Duna-Tisza közén, továbbá a Tiszántúlon tartósan borult részekre is számíthatunk, ott néhol gyenge eső nem zárható ki. Az északias szelet nagy területen kísérhetik élénk, erős lökések. A nap második felében átmenetileg veszít erejéből a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között várható. Ez mindenesetre hidegfrontot jelent, így az arra érzékenyek számíthatnak tünetekre.
