Egészségügy

Igazolták, hogy az új koronavírus nem csak azzal szól bele az életünkbe, hogy megfertőz bennünket, hanem azzal is, hogy megváltoztatja az orvosi ellátás feltételeit.

A COVID-19 fertőzés számos ember életére még az aktívan megjelenő tünetek mellett sincs komoly hatással, sokaknak pedig egyáltalán nincsenek tüneteik. A vírus mégis súlyos nyomokat hagyhat maga után.

Caroline Wozniackival 2018-ban nagyot fordult a világ. Elérte a professzionális női tenisz csúcsát, amikor év elején megnyerte az Australian Opent, és végre Grand Slam-győztes lett. Nem sokkal a wimbledoni bajnokság után elkezdte rosszul érezni magát, és tudta, valami nincs rendben.

A maszkhasználat a COVID-19 járvány kezdete óta vitákat vált ki. Az orvostudomány álláspontja szerint az orr és a száj elfedésére szükség van. A magyar társadalomban sokakat lehet, hogy csak a kilátásba helyezett büntetések vesznek rá az arcmaszk használatára.

A COVID-19-en átesettek egy része, ha fel is gyógyul, mégsem képes megszabadulni a betegség következményeitől. A múlni nem akaró nehézlégzés, kimerültség, fáradtság akadályozzák, hogy visszatérjenek a normális életükhöz. Mi állhat e mögött?

Sok vita van róla, hogy a SARS-CoV-2 vírus mennyire halálos, és milyen kockázatokkal jár a különböző életkorú emberek számára. Készült egy elemzés, amely segít helyesen tájékozódni.

A szennyvízből kimutatott vírusrészek koncentrációjából jó pár érdekesség kiderül. De tényleg megbecsülhető ezek alapján, hogy a koronavírus éppen nyerésre vagy vesztésre áll ellenünk?

Az új vértesztek és az agyszkennelés olyan biológiai jeleket követve mutatják ki az Alzheimer-kórt, amelyek forradalmasítják a klinikai vizsgálatokat és megváltoztatják a kutatók gondolkodását a betegségről.

A koronavírusjárványnak egy kevésbé ismert mellékhatása is van. A kutatók rengeteg kísérleti állatot nem tudtak gondozni, így azokat elaltatták. Ez sokaknál morális meghasonlást eredményezett, ami sajátos módon sietteti, hogy az orvostudomány új szakaszába lépjünk, ahol mindenki jobban hozzáférhet az életetet jelentő kezelésekhez.

A COVID-19 elleni vakcina célja, hogy megakadályozza a súlyos megbetegedéseket, és meggátolja a járvány terjedését. A kutatók egy része úgy gondolja, hogy e problémák megoldhatók, ha az oltóanyagot orrspray-ben adják be.

Nem jó ötlet edzéssel átvészelni a koronavírus-fertőzést, mert sokkal rosszabb állapotba kerülhetünk. A fizikai aktivitás ugyanis akár szívizomgyulladáshoz is vezethet. A pozitív teszteredmény után jobb ha néhány hétre szögre akasztjuk a futócipőt vagy elkerüljük a konditermet.

A citrom a legismertebb déligyümölcs, amelyet alapvetően gasztronómiai értékei miatt fogyasztunk. Ugyanakkor számos gyógyhatása is van, ami miatt nyugodtan nevezhetjük természetes gyógyszernek. Infografikánk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Amióta sikerült szondákat küldenünk az űrbe, az asztrobiológusok azon dolgoznak, hogy az élet nyomára akadjanak. Elsősorban mikrobák voltak a célkeresztjükben, újabban pedig a vírusok is. Erre jó okuk van.

A sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrendeket, beleértve a vegetáriánus étrendeket egészségesnek tartja a közgondolkodás, és a legtöbb szakember is ezt az elképzelést támogatja. Egy friss kutatás azonban kimutatta, hogy nem minden arany, ami fénylik.

A járványok kitörésében fontos szerepet játszanak azok az állatok, amelyekben kifejlődnek, mutálódnak vagy az emberek közelébe jutnak a veszélyes kórokozók. Nyilvánvalóan felmerül, hogy a vadon élő állatoknak adott vakcinák már az előtt megakadályozhatják a járvány kialakulását, hogy az állati kórokozóknak esélyük volna az emberekre átterjedni. De lehetséges ez?

Ha az alkoholt ma találnák fel, valószínűleg egyetlen fejlett országban sem engedélyeznék a fogyasztását az emberi szervezetet romboló hatása és rendkívüli társadalmi költségei miatt. A britek "zachergábora" - aki professzor létére maga is borozótulajdonos - könyvben foglalta össze, hogy mit kezdhetünk az alkohollal, hogy ne váljon az életünket megkeserítő ellenséggé.

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében megtalálható ásványi anyag, amelyre szükség van az erős csontok fenntartásához, az izmok összehúzódáshoz, a jó szívműködéshez, az idegek és különféle alapvető enzimek működéséhez. Ez a magyarázata, hogy a magnéziumnak fontos szerep jut a vércukorszint fenntartásában is.

Az emberek egy kisebb része rosszul vagy sehogy sem viseli a maszkot. Ez még olyan helyeken is előfordul (tipikusan az üzletekben), ahol pedig jogszabály írja elő az arc eltakarását. Egyesek talán úgy gondolják, hogy a személyes kényelmük fontosabb, mint más emberek élete, pedig ez a hozzáállás komoly veszélyt jelenthet.

Mint a hibás immunválasz miatt kialakuló betegségek általában, a szisztémás szklerózis vagy szkleroderma is nehezen diagnosztizálható, mert a tünetei változatosak, az enyhe hatásoktól egészen a fogyatékosságig terjedhetnek. Ráadásul jellemzői gyakran hasonlóak más betegségek, például a szisztémás lupus erythematosushoz (SLE) és a reumatoid artritisz tüneteihez.

A rendkívül forró időjárás jelentősen megterheli a szervezetet. Aki tanult fizikát tudja, hogy a hőmérséklet-emelkedés hőtágulást idéz elő, ami a zárt rendszerekben a nyomás növekedését idézi elő. Ezek szerint azokra, akinek eleve magas a vérnyomásuk, a kánikula komoly fenyegetést jelent. Vagy mégsem? Vagy nem úgy?

Ismert, hogy a rákos betegek számára a kemoterápia gyakran komoly mellékhatásokkal jár és szenvedést okoz. Ezért elvárható lenne, hogy a gyógyszeres beavatkozás biztosan hatásos legyen. A szervezet működése azonban túlságosan bonyolult ehhez.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) még a korai felnőttkorban az "elhízott" tartománytól a "túlsúlyos" tartományba csúsznak vissza, fele akkora a korai halál kockázata. A középkorúak vagy idősebbek fogyása azonban már nem csökkentette jelentősen a korai halál valószínűségét.