A hagyományos belsőleges kezelések közül a legjobban bevált és a már említett kortikoszteridok szisztémás, azaz egész szervezetre kiterjedő alkalmazása. Sajnos hatása nem kellően specifikus, abbahagyása után az ekcéma kiújulhat.
Ugyancsak hatékony a 331 nm-es hullámhosszúságú ultraviola B tartományba eső vagy UV-A fénnyel végzett fototerápia. Hátránya, hogy időigényes, továbbá hosszú távú alkalmazása hajlamosíthat a bőrrákra.
Bizonyos esetekben a klímaváltozás is a beteg segítségére lehet. A tengeri és magashegyi levegő, részben a kisebb pollen és egyéb allergén-tartalom miatt segíthet. A szélsőséges időjárási viszonyok viszont nem kedveznek a gyógyulásnak.
A szájon át adott ciklosporin A, egy eredendően gombából származó hatóanyag, immunszupresszáns, először szervültetések idején használták a kilökődési reakció gátlására. A gyulladásos folyamatokat a bőrbeli sejtek citokin-termelésének csökkentésével enyhíti eredményesen. Mellékhatásai között szerepel azonban, hogy az idegrendszerre mérgező, magas vérnyomást okozhat, a daganatos megbetegedések kockázatát is növeli, így ezt a kezelést csak tényleg nagyon súlyos, más terápiákra nem jól reagáló esetekben alkalmazzák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Itt kell még megemlítenünk a pszichoterápiát, amely egy-egy esetben sokat segíthet.
Miután az ekcémák kezelésének számos buktatója van, és nem mindig hozzák meg a kívánt eredményt, a betegek megoldást keresve sokszor fordulnak az alternatív és természetgyógyászat ígéretei felé. Ezek többnyire hatástalanok, és csupán a beteg hiszékenységét kiaknázva érnek el némi placebo-hatással magyarázható eredményt. Az eredményesnek bizonyult és kiegészítő kezelésként alkalmazható eljárások a természetgyógyászat területéről bizonyos gyógynövények, a kikapcsolódás és relaxálás, bizonyított ételallergiák esetén a megfelelő diéta és az erre alkalmas gyógyvizekben vett fürdő jótékony hatása.
Amennyiben a gyulladt bőrterület el is fertőződik, úgy szükség lehet antibiotikumok adagolására a baktériumok visszaszorítására és virosztatikumokra a vírusos, vagy antimikotikumokra a gombás fertőzések ellen.
Ellentétben a kortikoszteroidokkal, amelyek csupán a gyulladást csökkentik hatékonyan, a betegség kiújulását és fellángolását azonban nem tudják megakadályozni, az ekcéma elleni szerek legújabb generációjának hatóanyaga olyan immunomodulátor, amely rövid és hosszú távú kezelésre egyaránt alkalmas, csökkenti a fellángolások gyakoriságát és intenzitását. Ezek a kalcineurin néven is ismert szerek alkalmasak monoterápiás kezelésre, azaz a gondos bőrápoláson és tisztálkodáson túl mellette nincs szükség más kezelésre. Hatásmechanizmusa nem ismert pontosan, de azt lehet tudni, hogy az immunrendszer sejtes immunválaszáért felelős T-limpfocitáinak aktivitását csökkenti. A túlérzékeny bőrben az egyébként teljesen ártalmatlan anyagokat is antigénnek tekintő sejtek vannak. Ezek a sejtek a felszínükön hordva az antigén anyagok darabjait a T-limfocitákat immunválaszra serkentik; olyan hírvivő anyagokat, ún. citokineket kezdenek termelni, melyek egy többlépcsős láncreakcióban gyulladásos folyamatot indítanak be. Az immunomodulátor hatóanyagról bebizonyosodott, hogy egyéb olyan bőrsejtekre is hat, amelyek a túlézékeny bőr gyulladásos folyamataiban játszanak szerepet.
A leggyakrabban észlelt mellékhatások átmeneti égő érzés, a bőr kivörösödése és viszketése a használat helyén, melynek rövid időn belül gyakorisága mind intenzitása is a bőr gyógyulásával párhuzamosan csökken.
A szer helyileg alkalmazott kenőcsként is alkalmazható.
