Miért és hogyan alakul ki az ekcéma?
Az ekcéma a bőr felszínes gyulladása, amely hólyagokat, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást és rendszerint viszketést okoz.
Az ekcéma leggyakoribb okai
Az ekcéma közös megjelölése azoknak a viszketéssel járó gyulladásos bőrbetegségeknek, amelyeket leggyakrabban a bőrrel kapcsolatba kerülő anyag vált ki (kontakt-ekcéma). Az ekcémát azonban nemcsak külső anyag válthatja ki, hiszen ugyanaz a vegyi anyag nem okoz mindenkiben tüneteket, hanem a beteg szervezetétől, sőt, pszichés állapotától is függ, hogy kialakul-e az ekcéma (hajlam). Például állandó stressz hatásának kitéve romlik a szervezet ellenálló képessége. A bőrre került anyag egyrészt közvetlenül károsíthatja, irritálhatja a bőrt; másrészt allergiás úton, tehát túlérzékenységi reakción keresztül.
Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrbetegség, a világ népességének körülbelül tizede szenved valamilyen fajtájában. Egyes munkakörökben (pl. fodrászok, építőipari és gépipari dolgozók, takarítók között) akár a 15 százalékot is elérheti az előfordulása. Az egyes anyagok vagy irritáció vagy allergiás reakció révén okozhatnak bőrgyulladást, általában ez a reakció többszöri használat után alakul ki. A kiváltó anyagok - ismételt találkozást követően - allergiás, túlérzékenységi reakciót hoznak létre a bőrben. Az első találkozás alkalmával immunfolyamat indul be az adott anyag ellen és ez érzékenyíti ("szenzibilizálja") vele szemben a szervezetet. Ha a szervezet újra találkozik az anyaggal, azonnal elindul a folyamat és 10-14 nap múlva megjelennek az első allergiás tünetek. Ezért tapasztaljuk azt, hogy pl. egy új kozmetikum használata nem rögtön, csak néhány nap után vált ki tüneteket. A szervezet a már kialakult allergiát évekig (vagy akár soha) "nem felejti el". Ha a károsító inger hosszú időn át éri a bőrt, idült folyamat jön létre. A betegség gyakran foglalkozási ártalom, bizonyos kémiai anyagok ill. pici bőrsérülések következtében.
Az ekcémát kiváltó anyagok
Az allergének leggyakrabban általánosan használt, közönséges anyagok. Így például a farmergombokban, ékszerekben, bizsukban, fém óraszíjakban illetve bőr óraszíjak és övek csatjában lévő nikkel és króm okozhatnak allergiás ekcémát, kiválthatják a műszálas anyagok, mint például a nylon. Ilyen hatással lehetnek az arra érzékenyekre olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok vagy a helyi érzéstelenítők, de okozhatják ragasztók, vegyi anyagok, cement, ezeken kívül kozmetikai szerek, például arc-, kéz- és testápoló-krémek, samponok, hajfestékek, körömlakk, púder, rúzs, fogkrém, stb. Fotoallergiás kontakt ekcémát okozhatnak bizonyos anyagok (fényvédők, borotválkozás utáni szerek, egyes parfümök, kátrány, olaj, antibiotikumok), ha a beteg bőrét az ezekkel való érintkezés után éri napsütés.
A végtagokon a leggyakoribb az ekcéma
A kéz és a láb krónikus ekcémáját számos, a kéz és láb bőrének gyulladásával és irritációjával járó bőrbetegség okozhatja. A visszatérő irritáció idültté alakíthatja a kontakt ekcémát.
A kéz krónikus ekcémáját a rendszeres fizikai igénybevétel és vegyi anyagok, a láb krónikus ekcémáját a harisnya- és cipőviselet miatti meleg, nyirkos környezet okozhatja. A krónikus ekcéma a kéz és a láb bőrén viszketést, sérülést válthat ki.
A diszhidrózis krónikus betegség, amely a tenyereken és az ujjak oldalsó felszínén, vagy a talpakon viszkető hólyagok megjelenésével jár. A hólyagok gyakran hámlóak, vörösek, nedvedzőek. A diszhidrózis elnevezés "kóros verejtékezést" jelent, de a betegségnek semmi köze a verejtéktermeléshez.
A gombás fertőzés gyakran okoz bőrkiütést, elsősorban vörös kiütést és apró hólyagokat a lábon. A láb krónikus gombás fertőzésében szenvedő betegen néha a gomba kiváltotta allergiás reakció miatt a kézen fejlődik ki ekcéma.