A neurológusok közül sokan már kifejezetten a fejfájásra szakosodtak, annyira összetett problémával állunk szemben. Rengetegen fordulnak vele orvoshoz, és a fejfájásnak több fajtája is létezik. A migrén például akár napokig is tarthat, féloldali, erős, lüktető és hasogató. A leggyakoribb az úgynevezett tenziós fejfájás, amely inkább a halánték és a homlok tájékán jelentkezik, és kevésbé intenzív, mint a migrénes. A cluster-fejfájásnak nevezett típus pedig a szem környékén okoz fájdalmat, és bár nem tart hosszú ideig, gyakran ismétlődik. Ezekben az esetekben teljesen önálló fejfájásbetegségről beszélünk, ami azt jelenti, hogy nem áll mögötte semmilyen más kór. Sokszor azonban érdemes kutatni az okokat, hiszen előfordulhat, hogy csupán egy rendkívül kellemetlen, a hétköznapokat is megnehezítő tünetről van szó, amely akár egycsapásra el is múlhat. A látás és a szem működése - akár beteg, akár nem - szoros összefüggésben állhat a fejfájással.
A távollátás
A távollátás, idegen szóval hipermetropia, azért okoz fejfájást, mert a látáshoz kénytelenek vagyunk megerőltetni a szemünket. A fájdalom tipikusan hosszú számítógép-használat, vagy olvasás után szokott jelentkezni, mert rendkívül nehéz a közeli képekre fókuszálni. Ilyenkor ugyanis az állandó túlterhelés az úgynevezett sugárizmot is elfárasztja. A távollátó emberek sokszor nem is tudnak róla, hogy náluk fennáll ez a jelenség, hiszen a szemünk képes arra, hogy ellensúlyozzon. Leegyszerűsítve egy megfelelő szemüveg, vagy kontaktlencse könnyen, gyorsan segíthet a bajokon. Alig néhány évtizeddel ezelőtt a távollátás okozta fejfájáson csupán megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével lehetett segíteni. Azonban ma már mindez megszüntethető lézeres látásjavító beavatkozásokkal is.
Rejtett kancsalság
Ahhoz, hogy tökéletesen lássunk térben, mind a két szemünk együttes munkájára szükség van. Ezt nevezik sztereoszkópiának, azaz kétszemes együttlátásnak. Amennyiben ez nem valósul meg, azaz az egyik szem állása eltér a párhuzamostól, úgynevezett rejtett kancsalság, idegen szóval heteophoria jön létre. Az agyunk pedig csak nagy erőfeszítések árán tudja összeállítani a képet. Ilyenkor nemcsak fejfájás lehet az egész napos idegrendszeri megerőltetés következménye, hanem fényérzékenység, szédülés és hányinger is.
A rejtett kancsalság azért veszélyes, mert szabad szemmel nem, vagy csak alig észrevehető, a gyermekeknél pedig tanulási, pontosabban olvasási zavarokat, és koncentrációs nehézségeket is okoz. (A rejtett kancsalsággal küzdő gyerekekről gyakran hiszik azt, hogy diszlexiásak.) A problémát azonban egyszerű optikai vizsgálattal nem lehet kiszűrni, speciális, a két szem együttműködését feltáró, úgynevezett polateszt eljárásra van szükség. A megoldás sem egy egyszerű szemüveg, hanem az úgynevezett prizmás lencse, amit a szakorvosok takarással is kiegészíthetnek.
Cilinderes szem
A cilinderes szem, idegen szóval asztigmia, a rövidlátás és a távollátás után a szem harmadik leggyakoribb fénytörési hibája. Ilyenkor a szaruhártya a fényt nem egy pontba gyűjti össze, ezért a látás is életlen, elmosódott. Akárcsak a többi esetben, a folyamatos erőlködés és hunyorítás vezet fejfájáshoz. A korrekcióhoz értelemszerűen olyan eszközökre van szükség, amelyek a fókuszpontokat összegyűjtik. Ilyen lehet az úgynevezett cilinderes szemüveglencse, vagy a tórikus kontaktlencse. Aki pedig végleg szeretne megszabadulni az asztigmia kellemetlenségeitől, választhatja a lézeres szemműtétet is.
Zöld hályog
A zöld hályog , idegen szóval glaukoma a látóideg megbetegedése, amely látásromláshoz, vagy akár vaksághoz is vezethet. A kór nem ritkán úgynevezett glaukomás rohammal, azaz erős szemfájdalmakkal, könnyezéssel, erős fejfájással és hányingerrel jár együtt. Segítséget gyógyszeres illetve lézerkezelés, vagy műtéti eljárás jelenthet.
Környezeti okok
Ha nem megfelelő a megvilágítás a munkahelyünkön, rossz helyre van téve a számítógép képernyője, folyamatosan tükröződő felületekkel vagyunk körbevéve, környezeti okokra visszavezethető fejfájás léphet fel.