Az, hogy reggel kinyitjuk a szemünket, és látjuk a körülöttünk lévő világot, a többség számára természetes. Készpénznek vesszük szemünk egészségét, ha azonban valami baj történik, kapkodunk és igyekszünk minél hamarabb visszanyerni a "tiszta képet". Pedig a hétköznapokban tehetnénk azért, hogy a fiatal korban általában még jó látásunk idősebb korunkra se romoljon jelentősen. Ehhez tekintsük most át a WebMD összeállításának segítségével a hétköznapi szemápolási rutinunkat, és ha szükséges, javítsunk rajta.
Megvizsgáltatjuk-e évente a szemünket?
Ha a válasz igen, akkor helyesen járunk el. Ha azonban erre fejünk ingatásával, szemünk forgatásával válaszolunk, mondván, kinek van erre ideje, akkor íme néhány érv, miért változtassunk ezen. A többi között azért érdemes évente szemészeti vizsgálaton részt venni - főképp 40 év felett -, mert ott azon túl, hogy kiderül, szükségünk van-e látáskorrekcióra (szemüveg, kontaktlencse), vagy épp meglévő eszközeink dioptriájának módosítására, a szakemberek mást is kideríthetnek. Olyan súlyos problémákat vehetnek észre még kialakulásuk korai fázisában, mint a glaukóma (zöld hályog), a diabéteszes retinopátia vagy a makuladegeneráció . Ezek vizsgálatához pupilla tágító szemcseppet használhatnak, és, amennyiben valakinél felfedeznek valamilyen elváltozást, úgy annak monitorozása érdekében ezt az eljárást az éves kontrollnál gyakrabban is szükségessé válhat elvégezni. A gyakoriság függhet a kortól, az általános egészségi állapottól és a családi anamnézistől.
Komolyan vesszük a szemirritációt?
A legtöbben akkor tapasztalják meg a szem irritációját, ha az bepirosodik, ég vagy viszket, ennek oka pedig leggyakrabban az allergia . Fertőzés is okozhatja azonban az irritációt, ha mindezek mellé az alábbi tünetek társulnak:
- fájdalom
- olyan érzet, mintha homok került volna a szemünkbe
- fényérzékenység
- sűrű vagy bőséges váladékozás
- újonnan jelentkező homályos látás, ami nem javul
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha ezek közül is tapasztalunk egy vagy több jelet, akkor azonnal forduljunk szemorvoshoz, a kezeletlen fertőzések ugyanis károsíthatják a szemet, ráadásul a körülöttünk élők is elkaphatják a betegséget.
Nem ellenőriztetjük a szemünk sérüléseit
Kivel ne fordult volna már elő, hogy belekap a szemébe, valami a szemébe csapódik, vagy belerepül egy bogár? Hiába is tűnnek ezek hétköznapi apróságoknak, érdemes felkeresni az orvosunkat, főképp, ha az alább felsoroltak közül bármelyiket tapasztaljuk:
- látási problémák
- fájdalom a szemben vagy a szem környékén
- nem tudjuk kinyitni a szemünket
- vért látunk a szemfehérjében
- az egyik szemünket nem tudjuk úgy mozgatni, mint a másikat
- az egyik pupillánk tágabb, vagy más alakot vett fel, másképp reagál a fényre, mint a másik
Nem hordunk napszemüveget
A napszemüveg hordása nemcsak azért fontos, hogy ne hunyorogjunk, s így ne legyenek annyira ráncosak a szemeink. Sőt, még csak nem is divatból kell viselni, hanem azért, hogy megóvjuk szemeinket a napból érkező ultraviola sugárzással (UV) szemben. Ha nem védekezünk megfelelően a káros sugárzással szemben, az későbbi életkorban a szürke hályog vagy a makuladegeneráció, de az úgynevezett kúszóhártya ( pterygium ) kialakulásában is szerepet játszhat. A kúszóhártya vagy kúszóhólyag nevű állapotot úgy kell elképzelni, hogy egy jellemzően háromszög alakú folt alakul ki a szemfehérjén mégpedig azért, mert a kötőhártya kettős szövete szó szerint "rákúszik" a szemre. Ez ráadásul befolyásolhatja, zavarhatja is a látást. Ezért különösen fontos, hogy megfelelő UVA és UVB sugarakat blokkoló napszemüveget hordjunk, ne csak nyáron, de az év bármely időszakában, amikor arra szükség van.
Dörzsöljük a szemünket
Bár néha kimondottan jól eshet alaposan megdörzsölni a szemeinket, jobb, ha leszokunk róla. A dörzsölés ugyanis nemcsak irritálhatja a szemet, de akár a szemben lévő hajszálerek sérülését is okozhatja. Ráadásul a legnagyobb eséllyel a kezeinkre kerül a legtöbb kórokozó, melyeket így könnyen átvihetünk a szemünkre. Ha már mindenképp elkerülhetetlen, hogy megdörzsöljük a szemeinket, akkor viszont előtte mossunk alaposan kezet vízzel és szappannal.
Túl sok időt töltünk a monitor előtt
Ha túl sok időt töltünk a számítógépünk, tabletünk vagy akár a mobilunk monitorja előtt, ráadásul túl közel is van a szemünkhöz, az megterhelő lehet a szemizom számára. A szemünk egy idő után elfáradhat, a fejünk megfájdulhat. Ezt elkerülendő érdemes betartani a 20-20-20 szabályt. Nézzünk valamit 20 láb, azaz legalább 6 méter távolságban 20 másodpercig 20 percenként. Emellett ne feledkezzünk meg a pislogásról sem, ami segít a szemeket nedvesen tartani. Mindezek mellett érdemes lehet beszerezni egy monitorvédő szemüveget, vagy tükröződésvédelemmel ellátott monitort, legalább az irodába.
Nem megfelelő kontaktlencse-használat
Bár a legtöbb ember számára, aki kontaktlencsét visel, ezek a szabályok ismertek, azért nem árt átismételni. Soha ne öntsünk vizet a kontaktlencsetartóba, mindig az arra szolgáló tárolóban tartsuk a lencséket, az előírtak szerint cseréljük a lencsét, és soha, de soha ne nyálazzuk meg, tartsuk nyálban. Emellett éjszakára se felejtsük el kivenni, és ha egyszer használatosat hordunk, akkor azt tényleg egyszer is használjuk, majd dobjuk ki azokat.
Ne fürödjünk kontaktlencsében
A forró zuhany felfrissítheti és ellazíthatja a testünket, komoly gondokat okozhat azonban, ha mindezt kontaktlencsében élvezzük. A vízben lévő baktériumok ugyanis könnyen bejuthatnak a szemünkbe, ahol a lencse alatt gyors szaporodásnak indulva fertőzések kialakulásához vezethetnek. Ezt elkerülendő soha ne zuhanyozzunk, fürödjünk, ússzunk, szaunázzunk vagy gőzfürdőzzünk kontaktlencsében.
Nem mossuk le a sminket éjszakára
Ezt a hibát sajnos még mindig sokan elkövetik, pedig több szempontból is kerülendő a gyakorlat. Egyrészt az arc bőrének is árt, ha az alapozó, púder, szemfesték stb. eltömítik a pórusokat. Másrészt a szemünk épségét is kockáztatjuk, hiszen a szempillaspirál megkeményedett festékdarabkái akár felsérthetik a szemünket, a festékmaradványok pedig a szembe kerülve fertőzést is okozhatnak. Ezért, ha így fekszünk le, és reggel úgy kelünk, hogy szemeink vörösek és fájnak, azonnal forduljunk orvoshoz.
Elblicceljük a védőszemüveg viselését
Akár munka közben, akár sportolás vagy a ház körüli teendők végzése közben szükséges lehet a szemünk speciális védelme, erre kialakított védőszemüveg segítségével. Attól függően, hogy mit csinálunk, szükségünk lehet védőszemüvegre, biztonsági pajzsra vagy szemvédőre. Ezért, mielőtt bármibe is kezdenénk, körültekintően informálódjunk, szükséges-e a szemeink extra védelme, és gondoskodjunk a megfelelő eszközök beszerzéséről és használatáról annak érdekében, hogy megőrizzük szemeink épségét és így a látás képességét.
Nem vagyunk tisztában a családunkban előfordult szembetegségekkel
Ahhoz, hogy az orvosunk megfelelően ellásson, fel kell venni a családi anamnézist is, melyhez az kell, hogy mi magunk tisztában legyünk azzal, voltak-e szembetegségek a családban, és ha igen, milyenek és hány embert érintettek. Ha ugyanis valakinél bizonyos betegségek gyakran előfordultak a felmenői között, akkor nagy eséllyel maga is örökölte a kialakulásukra való hajlamot, így az orvos megelőző kezelést és gyakoribb vizsgálatot is elrendelhet annak érdekében, hogy nálunk ne alakuljon ki hasonló probléma. A kutatók szerint például a vakság két leggyakoribb oka a glaukóma és a makuladegeneráció kialakulásában is kulcsszerepet játszanak a gének.
Nem hordjuk a szemüvegünket
Banális, ám igen gyakori probléma az is, ha valaki tudja, hogy szemüvegre van szüksége, van is neki, mégsem hordja. Márpedig, ha valakinek szüksége van látáskorrekciós eszközre, mégsem viseli, azzal a látásának további romlását kockáztatja. Ezért viseljük mindig az orvos által felírt szemüveget, lencsét, és járjunk el a szükséges évenkénti ellenőrzésre, hogy ha kell, akkor módosítsanak a dioptrián.
Dohányzás
Ez is érdekelhet
Végül, de nem utolsósorban dohányzás legalább annyira árthat a szemünknek, mint a testünk más szerveinek. A dohányzó embereknél sokkal nagyobb eséllyel alakul ki szürke hályog és/vagy makuladegeneráció, melyek gyakran vaksághoz is vezethetnek.
