De mi is a szürkehályog?
Az öregedés természetes velejárójának nevezik, olyan gyakori, hogy 65 év felett minden második idős embernél megjelenik. Világszerte ez a betegség áll leggyakrabban a látásromlás hátterében. Bár orvosok szerint ma már egyre több 40-51 évesnél is kialakul. Ha nem kezelik, akár vakságot is okozhat, de tény, hogy nem halálos - csupán az életminőséget rontja. Definíció szerint ez a szemlencse állományának elszürkülésével járó betegség, amely többnyire a lencsekéregben kezdődik, és csak sokkal később éri el a centrumot. Hogy mitől alakul ki, egyelőre nem tudják, csak azt, hogy jó pár dolog elősegíti. Ilyen például a cukorbetegség, a dohányzás, a szem fizikai sérülése, gyógyászati röntgen, vagy az UV sugárzás. Bár ismert úgynevezett veleszületett szürkehályog is, ez általában valamilyen genetikai betegség, például Down-szindróma következménye. De csecsemőknél akkor is kialakulhat, ha az anya a várandósság alatt rubeolás, más néven rózsahimlős volt.
Melyek a tünetei?
A kór kialakulásában az az alattomos, hogy lassú, nem feltűnő, és egyáltalán nem fáj. Ha csak az egyik szem betegszik meg, nem is biztos, hogy kiderül, mert lehet, hogy a másik szem tökéletesen ellátja egyedül is a feladatokat. Vagy csak annyit érzékelünk, hogy nézünk, nézünk, és mégsem látunk élesen. Mintha autóban a szélvédő mögül figyelnénk, miközben folyamatosan esik az eső. Vagy csak annyi tűnik fel, hogy vezetés közben elvakít a másik kocsi reflektora. Különös lehet, hogy először letesszük az olvasószemüveget, azt hisszük, már nem kell, de később újra szükség lesz rá. Akkor viszont már nemcsak közelre, hanem távolra sem látunk jól, nem ismerjük föl barátainkat, rokonainkat sem az utca túlsó oldalán. Vagy hogy más, precíz mozdulatokat igénylő tevékenységekhez erősebb fényre van szükségünk. A lámpafény körül pedig egyszer csak karikákat veszünk észre. Az is fontos jel lehet, ha a színek elhalványodnak, vagy sárgás árnyalatot vesznek fel. Ezeket a tüneteket sokan elodázzák, nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. Azonban ha teljesen elmosódottá válik körülöttünk minden, vagy megjelenik a kettős látás, már nem kérdés, hogy szakemberhez kell fordulni.
A szürkehályog fajtái
A lencse magjában alakul ki (nukleáris katarakta)
Mivel korai stádiumában megnövelheti a lencse törőerejét, a beteg azt tapasztalhatja, hogy rövidlátó lett. A kór előrehaladtával azonban ez elmúlik, és feltűnően csökken a látásélesség. Ez a típus változtatja meg a színeket, az érintettek például nem tudják megkülönböztetni a kéket a lilától.
A lencse kérgében alakul ki (kortikális katarakta)
Általában fehéres csíkok formájában jelenik meg a lencse kérgének külső felszínén, idővel azonban tovább terjeszkedik a lencse magja felé. Ennél a típusnál panaszkodik a legtöbb beteg arra, hogy mennyire zavarják a visszatükröződések.
Közvetlenül a tok alatt helyezkedik el (szubkapszuláris katarakta)
Jellemzően a szemlencse hátsó felszínéről indul. A páciensek arra lesznek figyelmesek, hogy erős fényben is alig látnak, egyre nehezebben tudnak olvasni, és a fényforrás már nem pontszerű, hanem elmosódott koncentrikus körökből áll.
Hogyan kezelhető?
Mert kezelhető, ráadásul jól! A szürkehályog egyedüli gyógymódja a műtét: ez a beavatkozás rutin eljárásnak számít, altatás sem szükséges hozzá. Az orvosok eltávolítják a szemlencsét, a helyére pedig műanyag- vagy szilikon műlencsét ültetnek be.
Tehetünk a megelőzésért is
Amerikai kutatók ugyanis megállapították, hogy sokkal ritkábban fordul elő a katarakta olyanoknál, akiknek megfelelő a folsav- és B12-vitamin szintje. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy megfelelő mennyiségű húst, tejterméket és halat fogyasszunk!
