Egyesült államokbeli felmérések szerint Ménière-betegség, avagy Ménière-szindróma átlagosan az emberek 2 ezrelékénél alakul ki, valamelyest nagyobb arányban nőknél, mint férfiaknál. Bár többféle tudományos elmélet is született a témában, egyelőre nem ismert, hogy pontosan mi a betegség kiváltó oka. Ismert ugyanakkor a tünetek forrása. A Ménière-betegség ugyanis rohamokban jelentkező szédüléssel (vertigóval), émelygéssel, féloldali fülzúgással ( tinnitusz ) és eleinte átmeneti, majd állandósuló hallásromlással jár, illetve a betegek gyakran számolnak be arról, hogy furcsa nyomást, dugulást éreznek a fülükben. Mindezért a belső fül egyensúlyérzékelést és hallást lehetővé tevő részeiben élettanilag is jelen lévő nyirokfolyadék felgyülemlése a felelős.
Mit tegyünk roham esetén?
A szédülés egyes esetekben hirtelen tör rá az érintettekre, máskor kezdeti fülzúgás vagy a hallás tompulása hívhatja fel rá a figyelmet. Rendkívül változó a rohamok gyakorisága is, hiszen vannak, akiknél akár hosszabb idő is eltelik két esemény között, míg másoknak néhány naponta is lehetnek rohamaik. A forgó jellegű szédülés olyan intenzívvé is válhat, hogy teljes egyensúlyvesztéshez, esésekhez, illetve akár balesetekhez, sérülésekhez vezet. Éppen ezért szédüléses roham esetén javasolt azonnal leülni vagy lefeküdni, ha pedig mégis mozognunk kell, tegyük azt lassan, óvatosan. Segíthet, ha becsukjuk a szemünket, vagy valamilyen mozdulatlan tárgyra fókuszálunk magunk előtt, és semmi esetre se fordítsuk el túl gyorsan a fejünket, ha mozgatnunk kell. Amint aztán a roham véget ér, lassan járjunk körbe egy kicsit a környezetünkben, hogy segítsük látásunkat és egyéb érzékeinket a belső fülben jelentkező problémák kompenzálásában.
Maga a Ménière-betegség nem gyógyítható, vannak azonban olyan kezelési lehetőségek, amelyek révén csökkenthető a rohamok kialakulásának kockázata, illetve enyhíthetők a fellépő panaszok. Általában véve javasolt a sószegény táplálkozás, továbbá a betegek egy része arról számol be, hogy koffein , csokoládé és alkohol fogyasztása után gyakran romlanak a panaszai. Érdemes tehát ez utóbbiakkal is mértékletesnek maradni, ha úgy tapasztaljuk, rontanak az állapotunkon, de hasonlóképpen javulást hozhat e téren a dohányzásról való leszokás is. Fontos, hogy mentális egészségünkkel is törődjünk, és kérjük ebben akár szakember segítségét. A kognitív terápia jelentős segítséget nyújthat abban, hogy jobban meg tudjunk küzdeni a szédüléses rohamok kiszámíthatatlanságával, valamint, hogy csökkenjen a jövőbeli rohamok miatt érzett szorongás.
Rosszullétek során gyógyszeresen is hatékonyan enyhíthetjük a fellépő tüneteket, egyben lerövidíthetjük a rohamok időtartamát. A Ménière-betegség legletaglózóbb tünete kétségkívül a szédülés és az amiatt kialakuló émelygés, hányinger, akár hányás. Gyógyszertárakban vény nélkül is kaphatóak olyan készítmények, amelyek hatóanyagaik révén gyorsan enyhítik a felsorolt panaszokat, és amelyeket így érdemes rögtön a roham kezdetén bevenni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ménière-betegségre utaló tünetekkel mindenképpen javasolt első lépésben háziorvosunkhoz vagy fül-orr-gégészhez fordulni, bízzuk szakemberre a diagnózis felállítását. A panaszok hátterében ugyanis egyéb, súlyos kórképek is meghúzódhatnak, így akár agyi tumorok vagy szklerózis multiplex . Ezek fennállásának lehetőségét a megfelelő vizsgálatok révén ki kell zárni. Emellett a kezelés részeként szükség lehet vízhajtó gyógyszerek hosszabb távú alkalmazására, ezáltal csökkentve a folyadékfelgyülemlést és a nyomást a belső fülben. Általánosságban elmondható, hogy a betegek többségének állapota vagy magától is javul, vagy jól reagál az életmódbeli és gyógyszeres kezelésre. Súlyos esetekben viszont műtéti beavatkozás is szóba jöhet megoldásként.
Ez is érdekelhet
Mivel a szédüléses rohamok a legváratlanabb pillanatokban törhetnek rá az emberre, ezért érintettként bizonyos hétköznapi tevékenységeket nem javasolt egyedül folytatni. Lényegében e körben említhető minden olyan tevékenység, amely során egy hirtelen rosszullét komoly balesetveszélyt idézne elő, mint akár az autóvezetés, egyes sporttevékenységek, vagy éppen a nehézgépek kezelésével járó munkavégzés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
