Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint a zajszennyezés szabályozása közel sem megfelelő, pedig a gépjárművek nagyjából ugyanannyi zajt generálnak, mint negyven évvel ezelőtt (a technikai fejlődés ellenére). Ugyanakkor a városok egyre népesebbé válnak, így jóval többen vannak kitéve a zaj egészségkárosító hatásainak. A zajszennyezettség ronthatja a krónikus betegek állapotát, és olyan problémák lehetséges forrása lehet, mint amilyen a stroke, a szívroham, a depresszió , a diabétesz és az alvászavarok.
A szakemberek szerint nincs olcsó és egyszerű módszer a zajszennyezettség megszüntetésére, mint ahogy egyelőre az is kivitelezhetetlen, hogy az emberi fület "elzárjuk" a zaj elől. Egységes fellépéssel és szabályozásokkal azonban csökkenthető a zajszennyezettség.
"Meg kell találni azt a szervezetet, aki vállalja a felelősséget és a program keresztülvitelét. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a zaj csökkentésével egyéb környezetszennyező hatások is csökkenhetnek, így két legyet üthetünk egy csapásra" - mondja Tor Kihlman az alkalmazott akusztika professzora.
A szakember három olyan módszert is ajánl, amellyel csökkenthető a zajszennyezés : a csendesebb közösség közlekedési eszközök előnyben részesítése, a járművek sebességének hatékonyabb szabályozása, illetve hatékonyabb várostervezés (amelyben az épületek zajfogóként is működnek).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A zaj egészségügyi hatásai közül a legismertebb a zaj miatt depressziósabbak és stresszesebbek is vagyunk, így annak szabályozása hosszú távú érdek.
Ez is érdekelhet
