Ne is húzzuk az időt, máris itt a feladat: nézd mereven a kép közepén látható keresztet néhány másodpercig! Ha nem pislogsz és nem mozgatod közben a szemed, az eredendően a szivárvány majd' minden színében pompázó ábra szép lassan egyöntetűvé fog változni. Először a világosabb színű foltok tűnnek el, majd idővel mindent elnyel az unalmasan szürke háttér. Persze, aggodalomra semmi ok, egyetlen pislantással újra visszahívhatod szemeid elé az eredeti képet.
Működött, igaz? Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy ez vajon hogyan lehetséges. Mielőtt azonban kikeresnénk a telefonkönyvből a legközelebbi ördögűző számát, tekintsük át a tudományos magyarázatot!
Mint azt az iflscience.com írja, a kép egy vizuális trükk eszköze, amelyet a jelenség 19. századi felfedezője, a svájci Ignaz Troxler után Troxler-hatásként ismerünk. Valójában a színek mindvégig megmaradnak az ábrán, agyunk viszont saját működése áldozatául esik a kereszt bámulása közben. A minket érő vizuális ingerekkel a szelektív feldolgozás jelensége révén tudunk megbirkózni. Anélkül, hogy tudatában lennénk, agyunk kiszűri a felesleges információkat - így leszünk ugyanis képesek a fontos dolgokra fókuszálni. Jó példa lehet erre egy bokrok között ólálkodó ragadozó a vadonban vagy esetleg egy sarkon beforduló autó, miközben éppen átkelni próbálunk az úttesten.
Az agy hajlamos figyelmen kívül hagyni a nem változó vizuális ingereket, ami megmagyarázza, hogy miért halványulnak el a színek a fenti képen. Végig a keresztre fókuszálunk, ezért agyunk úgy dönt, hogy a körülötte lévő foltok szükségtelen információt szolgáltatnak, így inkább szürkével tölti ki a kérdéses felületet. Érdemes megjegyezni, hogy ez alapvetően nem különleges jelenség, csupán nem vesszük észre a működését a hétköznapokban, mivel szemünk folyamatosan jár a környezetünk egyes pontjai között, valamint pislogni is rendszeresen szoktunk.