Az első veseátültetés 1950-ben történt, májat először 1963-ban ültettek át, szívet négy évvel később. 2010-ben pedig már egy teljes arcot sikerült transzplantálni. Amerikai kutatók egy csoportja úgy véli: hamarosan szemeket is át tudunk majd ültetni, ha a helyzet azt kívánja.
A makula degeneráció és a zöldhályog által előidézett állapotot, vagy baleset során kritikusan megsérült szemeket már nem lehet helyreállítani; ilyenkor egy egészséges szemet kellene transzplantálni. A kutatók jelenleg ezen dolgoznak az amerikai védelmi minisztérium támogatásával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fő probléma Goldberg szerint az, hogy amikor egy szemgolyót kicserélnek, mindenfajta kapcsolatot el kell vágni a látóideg és a szem között, majd a donor szemének látóidegét össze kell kötni a fogadó agyával, hogy a látás visszatérjen, de a látóideg önmagától nem nő újra. Ez az, ami a szemátültetést megkülönbözteti a többi átültetéstől, mivel más szervek esetében a legnagyobb probléma "csupán" a vérellátás biztosítása.
A vérellátás a szem esetében azonban nem elég. Szerencsére több laborban sikerült már jelentős eredményeket elérni az idegrostok újranövesztésében - állítja Goldberg, állatok esetében például sérült vagy degenerálódott látóidegrostokat már sikerült az agyig visszanöveszteni. A retinás ganglionok, azaz a látásért felelős sejtek regenerációja is sikerrel folyt laboratóriumokban, úgyhogy a regeneratív gyógyászat olyan szintekre lépett, ahol már látható: az alagút végén a szemtranszplantáció is lehetséges.
Mindkét orvos sietett hozzátenni: a teljes szemek transzplantációja még évekig nem fog megtörténni, ugyanis rengeteg fejlesztésre, finomításra és tökéletesítésre van szükség. Azonban kevés dologtól félnek az emberek annyira - állítják a szakemberek - mint a látás elvesztésétől , úgyhogy minden erőfeszítés megéri hosszú távon, amit ebbe a kutatásba fektetnek.
Ez is érdekelhet
