Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott, és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.
Kevesebb feldolgozott hús, több növényi táplálék
A rettegett Alzheimer-kór, amely az elbutulás egyik leggyakoribb oka, egyelőre nem gyógyítható, de a folyamat megfelelő kezelésekkel és életmóddal lassítható. Ennek a lassításnak és egy esetleges későbbi kezelésnek az előmozdítására rengeteg kutatás folyik a világban, amelyek legfrissebb eredményei közül érdemes néhányat kiemelni.
Azoknál, akik heti legalább 2 adag feldolgozott vörös húsból készült termékeket fogyasztanak, 14 százalékkal nagyobb az Alzheimer kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint 3 adagot esznek havonta – hangzott el egy júliusi amerikai konferencián. Ha viszont a feldolgozott húsokat lecseréljük diófélékre, babfélékre, tofura, és ezekből mindennap fogyasztunk, a kockázat 20 százalékkal csökkenthető. A 43 évig tartó felmérés tanulsága leginkább a prevenció lehetőségére vonatkozik, és az egészséges, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend jelentőségét hangsúlyozza a demencia minden formájának megelőzésében.
Az elhíresült gyógyszerek nem csak a fogyásban segíthetnek
A cukorbetegség és az elhízás kezelésében újabban egyre nagyobb szerepet játszó gyógyszerek az agyban is védő funkciót játszhatnak. A GLP1-receptor-agonisták, amelyek utánozzák a természetes glukagonszerű peptid hormont, amely a gyomorból evés után szabadul fel, a fenti célokon túl csökkenthetik a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Az Alzheimer-kór állatmodelljein végzett kutatások pedig azt sugallják, hogy ezek a gyógyszerek neuroprotektív hatást is kifejtenek. Csökkenthetik az amiloid korai formáit, normalizálhatják az agy glükózfeldolgozását, valamint javítják a memóriát és a tanulást. A gyógyszerek valószínűleg többféle mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat az agyban, és a legújabb angol kutatások szerint az enyhe Alzheimer-kóros betegeknél akár 18 százalékkal is csökkenthetik a kognitív hanyatlást egyévnyi kezelés után a placebóhoz képest azáltal, hogy lassítják a létfontosságú agyrészek zsugorodását.
Vérből is diagnosztizálható lehet az Alzheimer
Az új amerikai kutatások szerint az Alzheimer-kórra jellemző agyi változások hamarosan pontosan és megbízhatóan észlelők lesznek vérvizsgálatokkal. Ez az irány az egyszerűbb, pontosabb és korábbi felismerés és diagnózis felé való elmozdulást jelzi, potenciálisan felváltva a jelenlegi drága, invazív és nem mindig hozzáférhető módszereket. A vérvizsgálat körülbelül 90 százalékos pontossággal azonosította az Alzheimer-kórt az alapellátásban és a neurológiai klinikákon észlelt kognitív tünetekkel rendelkező betegeknél. A biomarkerek azonosítására épülő vizsgálatok – megfelelő megerősítés után - jelentősen lerövidíthetik az Alzheimer-kór diagnosztizálására vonatkozó várakozási időt, így a kezelés is pontosabbá, hatékonyabbá válhat. (Az alapellátásban Magyarországon nem elérhető vérvizsgálat Alzheimer-kór kivizsgálásához.)
A neurológus véleménye a kutatásokról
"A táplálkozásra vonatkozó kutatásokkal kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a korai felismerésben legfeljebb a társbetegségek - például depresszió, cerebrovaszkuláris folyamatok - feltárása segíthet, ezeknél valóban sokat számít az életmód. A növényi táplálékokról szólván, meg kell említeni, hogy a leggyakoribb húshelyettesítő készítmény, a szója nem teljesen ártalmatlan, ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, ami a férfiakat „nőiesítheti”, károsodhat a szexuális életük. A bab- és a diófélék fogyasztása viszont valóban erősen ajánlott, szemben a gyorséttermek extrán feldolgozott élelmiszereivel" – ismerteti Prinz doktor. Hozzátette: a GLP-1-re vonatkozó kutatási eredmények valós jelentőségét több év múlva lehet valójában felmérni, a vérvizsgálatokkal felállítható diagnózis pedig egészen biztosan nem lesz mindenki által elérhető az ára miatt. "Egyelőre kétségeim vannak arról is, hogy az Alzheimer-kór a perifériás vérből feltétlenül kimutatható. Emiatt tehát egyelőre nem érdemes ostromolni a laborokat. Összességében elmondható, hogy az új kutatásokat mindig érdemes követni, de fenntartásokkal kell kezelni, és meg kell adni az időt arra, hogy letisztuljanak a vizsgálati eredmények. Jelen pillanatban a legfontosabb a differenciáldiagnózis, elsősorban más betegségek kizárása miatt" - magyarázta a szakember.
Miért fontos a korai felismerés?
"Bár az agyi elváltozások jóval korábban indulhatnak, jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az Alzheimer-kór első, enyhe tünetei, amelyeket már a környezet is észlelhet. Ilyenkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni" – hangsúlyozza dr. Prinz Géza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Szellemi hanyatlás esetén elsősorban érdemes elkülöníteni, hogy agyi érrendszeri betegség, sérülés, cukorbetegség, vagy magas vérnyomás állhat-e a háttérben. Ehhez a laborvizsgálatokon, szakorvosi vizsgálatokon túl képalkotó vizsgálattal fel kell térképezni az agyi érrendszert. A szakember szerint nagyon fontos lenne továbbá az egyelőre ritkaságnak számító neuropszichológiai vizsgálat, amely az agy részfunkcióinak felmérésére szolgál, így a terápia irányát is befolyásolhatja. Elhagyhatatlan lenne továbbá a depresszió kezelése azoknál, akik így reagáltak a diagnózisra. Ezt tehát vizsgálni és kezelni kell. Összefoglalva elmondható, hogy a szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert az Alzheimer-kór enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.
Legjobban: