A férfimeddőség fogalma csak a közelmúltban látott napvilágot, hiába jelenik meg témaként a sajtóban rendszeresen, sokan még ma is tabutémaként kezelik. Statisztikai adatok mutatják, hogy a férfiak átlagos spermiumszáma drasztikus csökkenésben van, az elmúlt 80 év alatt mintegy negyedére csökkent, ami a férfiak megtermékenyítőképességének elvesztéséhez vezet. Hazánkban a meddő párok 60 százalékánál a férfiak a felelősek a fogamzás elmaradásáért, de a jelenség világszerte is aggodalomra ad okot. Bár az asszisztált fogamzás (IVF) sokaknak segít, mit tehetnek azok a párok, ahol nincs alkalmazható spermium a lombikbaba programhoz? A választ Prof. Dr. Ősapay Györgytől kaptuk meg.
"Meddő párok számára nagy reményeket keltettek azok a hírek, amelyek mesterséges spermiumok, mesterséges sperma előállításáról szóltak. 2009-től jelentek meg közlemények, melyek szenzációként írták le, hogyan hoztak létre mesterséges spermium sejteket laboratóriumban. Akkor angliai kutatók embrióból nyert őssejt felhasználásával hoztak létre spermiumkultúrát. 2013-ban japán kutatók kémcsőben állítottak elő spermiumokat egerek tesztokuláris szöveteiből, amelyekkel a petesejtek megtermékenyítésével valóban kis egerek születtek. Az eredmények azonban nem voltak megbízhatóak, ezért 2014-ben egy amerikai tudóscsoport 'aranyszabályként' definiálta, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a mesterségesen létrehozott ivarsejteknek.
Az idei évben sikerült tudósoknak először a követelményeknek megfelelő spermiumokat előállítani, a Kínai Tudományos Akadémia kutatói egérkísérletben, egérembrió őssejtekből hoztak létre meiózist (számfelező kromoszóma-osztódást), de új, hogy azokat megbízhatóan továbbvitték és spermatoidokat sikerült előállítaniuk, amit a petesejthez adva megtermékenyítést értek el, sőt életképes utódokat voltak képesek produkálni IVF segítségével. A kutatási eredményeket áttekintve tény, hogy sok kérdés maradt még mindig megválaszolatlanul és a spermiumképzés in vitro technikája is sok javítást igényel még" - összegezte Prof. Dr. Ősapay György, a népszaporulat kérdésével, meddőségi problémák elemzésével, korrigálási lehetőségeivel foglalkozó szakember, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy ami egereknél beválik, nem biztos, hogy embereknél is működni fog. Az eredmények egyelőre csak az alapkutatást segítették, az egérkísérletekben embrió-őssejtek voltak a kiinduló sejtek, találni kell olyan humán őssejteket, amelyek helyettesítik az embrió-őssejteket , hiszen az emberi embrió-őssejtekkel való kísérletezés, és az előállított spermiumok gyermeknemzésre való alkalmazását törvény tiltja Angliában és sok más országban is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az embereken való kísérletezés súlyos orvosetikai, valamint magzat, gyermek és emberi jogi kérdéseket vet fel, valójában azonban a születendő gyermek egészségi állapota a legnagyobb kérdőjel a tudósok számára. A gyermekáldás szóhasználata felidézi az egyház fogamzással kapcsolatos bioetikai megközelítését, amely Isten kizárólagos jogának tekinti a fogamzást, az utód születését. A katolikus egyház ezért el is utasítja a lombikbaba technikát, és várhatóan a mesterséges sperma alkalmazását is mindaddig, amíg a megtermékenyítés nem a női testben történik. Elfogadott az egyház szerint az olyan mesterséges inszemináció , amikor a hímivarsejtek (csakis a férjtől származók, és így várhatóan a férj őssejtjeiből képzett mesterséges spermiumokra is ez vonatkozik majd) női ivarutakba történő juttatásával jön létre a fogamzás. A mesterséges spermiumokkal történő apává válásig a tudósoknak még sok tennivalójuk van.
