A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján az új reményt jelentő szer kifejlesztését hárommillió vegyület tesztelésével kezdték, most pedig már a biztonságát vizsgálják, mielőtt az emberi klinikai teszteket elkezdenék.
Az leishmaniasist a hasonló nevű élősködő okozza, amelyet fertőzött légyfajták, elsősorban a lepkeszúnyog terjeszt Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Tünetei sokfélék lehetnek – például lázat és súlyos bőrelváltozások – attól függően, hogy a test mely részét fertőzi meg.
A három élősködő összesen mintegy 20 millió embert fertőz meg évente, közülük 50 ezren halnak bele a betegségekbe – közölte a Shilpi Khare (Sanford Burnham Prebys Medical Discovery Institute) és Advait Nagle (Genomics Institute of the Novartis Research Foundation - GNF) vezette nemzetközi a kutatócsoport. A létező orvosságok drágák, gyakran intravénásan kell beadni őket, ami a szegényebb régiókban akadályokba ütközhet. Például nem tudják megvásárolni a gyógyszereket, vagy nincs szakértő személyzet, amely elvégezhetné a kezeléseket és ellenőrzéseket.
A hárommillió tesztelt vegyület közül olyat kerestek, amelyik egyszerre többféle parazitát is el tud pusztítani. Amikor ilyet találtak, több ezer módosítással tették hússzor hatékonyabbá. A GNF6702 kódjelű szert egereken tesztelték és azt tapasztalták, hogy mindhárom parazita fertőzéséből ki tudta gyógyítani az állatokat. „A szer attól egyedülálló, hogy mindhárom kórokozó ellen hatásos, ez az első alkalom, hogy ilyet sikerül előállítani” – mondta a BBC-nek Elmarie Myburgh, a Yorki Egyetem kutatója.
Most a szeren további finomításokat végeznek, hogy biztonságos legyen, mielőtt az emberi klinikai teszteket megkezdenék. Az új szer úgy működik, hogy megtámadja a paraziták sejtjeinek fehérjebontó enzimkomplexumát, a proteaszómát, de az emlősök sejtjeire nem veszélyes. Myburgh szerint azonban lehetséges, hogy mégis három különböző gyógyszert kell majd kifejleszteniük.
„A három kór élettana eltérő, az álomkór például az agyat támadja meg, tehát olyan gyógyszerrel kell kezelni, ami bejut az agyba, ehhez módosításokra lehet szükség” – magyarázta.
Forrás: MTI, Nature