Németország már kidolgozta saját antibiotikum-rezisztens mikrobákkal foglalkozó nemzeti stratégiáját (DART2020), amelynek keretében egy sor összehangolt kutatást indítottak a különféle szakterületek, nemcsak a humán-, hanem az állatgyógyászat területén is. Sőt a munkába nemcsak az egészségügyet vonták be, hanem a Német Szövetségi Kockázatelemző Intézetet (BfR) is, illetve olyan intézményeket, ahol epidemológusok és molekuláris biológusok is csatlakozhattak a kutatói körhöz. Két nagy 2010-ben indított kutatási projekt (a RESET és a MedVet) már kézzelfogható eredményeket hozott. A BfR mellett számos németországi egyetem és tudományos intézmény vesz részt a hálózati projektekben, amelyek az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus ellenállásának kifejlődését, az ellenállás mechanizmusait és az ellenálló baktériumok terjedését igyekeznek felderíteni mind embereken, mind állatokon.
A RESET hálózat egyes emésztőrendszeri baktériumok - például az E. coli - ellenálló képességét vizsgálja néhány különösen fontos antibiotikum-osztállyal - cefalosporinokkal és (fluor) kinolonokkal - szemben. Ezeknek a baktériumoknak egyes törzsei elpusztíthatják a cefalosporinokat. Ebben a folyamatban "kiterjesztett spektrumú béta-laktamáz" (ESBL) és AmpC béta-laktamáz (AmpCs) néven ismert enzimeket használnak. A törzsek továbbadhatják ezt a pusztító képességet más baktériumoknak. A RESET hálózatban végzett elemzések azt mutatták, hogy az ESBL-t vagy AmpC-t termelő E. coli elterjedt az állatállományban. Ezeket a baktériumokat minden vizsgált baromfitenyésztő vállalkozásban, a vizsgált sertések és tejtermelő állatok 85 százalékában, valamint a szarvasmarhatartó vállalkozások 70 százalékában kimutatták. Ezen kívül Németországban először találtak az állattenyésztésben olyan E. colit és szalmonellát, amely tönkretette a carbapenemeket , azokat a fontos antibiotikumokat, amelyeket kórházakban használnak a multirezisztens baktériumok fertőzéseinek kezelésére.
Nem mindig az antibiotikumok alkalmazása felelős a rezisztens baktériumok előfordulásáért. Az ESBL-eket vagy az AmpC-ket előállító E. coli olyan állatok (különösen a brojlercsirkék) csoportjaiban is előfordul, amelyek nem érintkeztek antibiotikumokkal. A baktériumok és a rezisztenciagének átvihetőek a termelési láncban, és továbbíthatóak a konyhában más élelmiszerekre is.
A vizsgálatokban az ESBL-E. Coli az egészséges lakosság 6,3 százalékánál fordult elő, és hasonló a gyakorisága a sertéstenyésztők körében is. A német kórházakban az ESBL-pozitív E. coli és a klebsiella részesedése az összes kórházi fertőzésben, amelyet enterobaktériumok okoztak 11,9 százalékról 15,4 -re nőtt 2007 és 2012 között.
Összességében a molekuláris biológiai elemzések azt mutatták, hogy a különböző ESBL-képző baktériumok képesek az emberekre és az állatokra is átterjedni, és változó környezetben megélni. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a baktériumok közvetlenül átadják a rezisztenciagénjeiket, de ezek a gének kicserélhetőek a különböző baktériumok között, és ezért nehezebb nyomon követni őket. Ezért sem tudják a kutatók jelenleg pontosan értékelni, hogy mekkora az ESBL-t vagy AmpC-t termelő enterobaktériumokkal fertőzött állatállomány jelentősége az emberek megfertőzésében.
A MedVet-Staph-hálózat az antibiotikumrezisztens staphylococcusok, köztük a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus törzsek (MRSA) átvitelének fontosságára összpontosít az állatok és az emberek között. Az MRSA az egészséges német népesség mintegy 0,8 százalékát fertőzte meg főleg az orron vagy a torokterületen keresztül. A genetikai ujjlenyomat összehasonlításával meg lehet különböztetni az állatokkal kapcsolatos MRSA-típusokat attól az MRSA-tól, amely rendszerint a kórházi fertőzésekben jelenik meg. Kimutatták, hogy különösen az MRSA-t hordozó állatokkal való közvetlen kapcsolat - például gazdák vagy állatorvosok esetében - nagy átviteli kockázatot jelent. Például a sertéstenyésztésben dolgozók több mint 80 százaléka hordozza a baktériumot. Az MRSA növekvő gyakorisággal fordul elő a sebfertőzés kórokozójaként nemcsak a haszonállat állományban, hanem egyre inkább a lovak, a macskák és kutyák esetében is. Az ilyen állatokban észlelt MRSA azonban eltér a haszonállatokban előforduló MRSA-tól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A projekt során nemcsak az MRSA, hanem más baktériumok is kimutathatóak voltak az állatállományban és a gazdálkodókban. Például az enterococcus és a koaguláz-negatív staphylococcusok, amelyek ellenállnak az olyan hatóanyagoknak is, mint a linezolid vagy a daptomicin, amelyeket humán medicinában tartalék antibiotikumként használnak. Ezért az antibiotikumrezisztens baktériumok előfordulásának további kutatására van szükség az állatállományban, az élelmiszerekben, a háziállatokban és a környezetben.
A MedVet-Staph kutatóhálózat azt is vizsgálta, hogy az állatokkal összefüggő MRSA mennyiben okozhat betegséget emberben. Az állatoktól származó MRSA-klónok gyakorisága általánosan nőtt Németországban, bár jelentős területi különbségek vannak: egyes intenzív állattenyésztéssel foglalkozó régiókban (Észak-Rajna-Vesztfália északi részén) ezek a baktériumok a súlyos MRSA-fertőzések több mint 10 százalékáért felelősek.
Nem minden fertőzést lehet azonban az állatokkal való közvetlen kapcsolatnak tulajdonítani. A MedVet-Staph hálózat bizonyította, hogy az állattenyésztéshez társuló MRSA-típusokat hordozó vidéken élő emberek 38 százalékának nem volt közvetlen kapcsolata az élő állatokkal. Ezért feltételezhető, hogy a baktériumok más utakon is (például emberről emberre) terjedhetnek. A BfR adatai és egy dán kutatás eredményei szerint az MRSA a baromfihús, különösen a pulykahús és az emberi baktériumizolátumok között hasonló. Ez arra utal, hogy egyes esetekben az állatokból származó MRSA élelmiszeren keresztül is átjuthat az emberre. A BfR broilerhúsokkal végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a háztartási konyhákban előforduló szennyezett élelmiszerek feldolgozása és előkészítése során az MRSA és az ESBL-t termelő E. coli átvitelét eredményezheti más élelmiszerekre, amelyeket azután további melegítés nélkül fogyasztanak. Ugyanakkor ennek az átviteli pályának a jelentősége viszonylag kicsi.
Forrás: news-medical.net
Ez is érdekelhet
