Mindannyiunk számára fullasztó az egyre súlyosabb korlátozások miatti bezártság, de ez a szociális intézetekben élők számára nem új élmény. Nekik a koronavírus-járvány első hulláma alatt három és fél hónapig kellett szinte hermetikusan elzárva élniük, és volt olyan, akit még családtagja temetésére sem engedtek ki. Szeptember eleje óta pedig megint kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el számukra - írta a TASZ .
Sérült a testi és lelki egészséghez fűződő jog
A jogvédők idén nyáron kétszer is ombudsmanhoz fordultak a kapcsolattartáshoz való jog sérülése ügyében. Az egyik beadvány egy észak-magyarországi fogyatékos otthont érintett, ahol a lakók mintegy fele tart kapcsolatot családtagjaival, tehát sokan igényelték volna az alternatív lehetőségeket a látogatási tilalom alatt. Ez viszont annak ellenére sem valósult meg, hogy az intézményben rendelkezésre álltak olyan digitális eszközök, amelyeket használhattak volna a kimaradó személyes kapcsolattartás pótlására. Az ombudsman megállapította, hogy az intézmény megsértette a lakók testi és lelki egészséghez fűződő jogát azzal, hogy a koronavírus-járvány idején nem biztosította más módokon a lakók és a hozzátartozók közötti kapcsolattartás lehetőségét.
Hiába küldött az intézmény a szülők kérésére fotót a gyermekükről, ez a gyermek számára nyilván nem jelent kapcsolattartást - írták. Ugyanis az intézményi légkörben élők számára - különösen a gyermekek fejlődéséhez, de a fogyatékossággal élő fiatal felnőttek kiegyensúlyozott életéhez is - elengedhetetlen, hogy a korábbi családi kapcsolataikhoz fűződő kötelékeik megmaradjanak. Ennek előmozdítása, a hozzátartozókkal történő kapcsolatfelvétel, a kétoldalú kommunikáció ösztönzése az intézménynek is feladata - állt az ombudsman jelentésében.
A járvány sem mentség az elszigetelésre
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A másik beadványban arra hívták fel az alapjogi biztos figyelmét, hogy intézetben élő emberek alapjogait nemcsak szükségtelenül és aránytalanul korlátozták a koronavírus-járvány első hulláma alatt meghozott intézkedések, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozataiban foglalt jogkorlátozások észszerűtlenek is voltak. Bár az Alaptörvény veszélyhelyzetben egyszerűbbé teszi az alapjogok korlátozását, a kormány még különleges jogrendben sem korlátozhat jogokat önkényesen. A kijárási és látogatási tilalom elrendelésekor azt kell szem előtt tartani, hogy a zárt intézetek a járvány gócpontjait jelentik, a bentlakásos intézetekben különösen nagy a járvány terjedésének veszélye. Az egészségügyi problémával élő lakók kiemelt rizikócsoportot jelentenek. Ám még ez sem jelenti azt, hogy ne kellene tiszteletben tartani a jogaikat, hiszen csak így lehet elkerülni, hogy az extrém bezártság súlyos pszichés és mentális károkat okozzon - hangsúlyozza a TASZ.
A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány alatt sem szükségszerű, hogy az intézetben élő embereket hónapokra hermetikusan elzárják a külvilágtól. Megjegyzik ugyanakkor, hogy bár szeptember 7-étől újra kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el, ez nem jelenti azt, hogy a lakók ne hagyhatnák el az épületet. Az NNK határozata alapján ugyanis nem minősül az intézet elhagyásának, ha a lakók a kertben, udvaron tartózkodnak, azt pedig indokolt esetnek tekinti a határozat, ha valaki munkavégzés vagy egészségügyi vizsgálat miatt megy ki az intézményből. Az intézmény által szervezett napi szabadidős tevékenységek céljából, különösen méltányolható helyzetben pedig az intézményvezető engedélyével más okból is el lehet hagyni az intézetet.
Jó példák is vannak
A TASZ azonban arról is ír, hogy azért jó példák is léteznek arra, hogy egy intézet a leghatékonyabb módon csökkenti a koronavírus-fertőzés veszélyét úgy, hogy közben a lakók jogai nem csorbulnak. Egy hozzátartozó például arról számolt be, hogy hetente kétszer, biztonságos távolságot tartva személyesen is találkozhat demens édesanyjával az intézet kertjében. Az érintésmentes találkozásra viszont egy plexifallal elválasztott tér létrehozása is megoldás lehet.
A szervezet véleménye szerint az izoláció miatti feszültségek oldására jó eszköz az is, ha az intézmény rendszeresen szervez kiscsoportos tematikus beszélgetéseket, ahol meg lehet beszélni a felmerülő nehézségeket. Emellett a kinti szabadidős programoknak is nagy szerepük van a lelki egészség megőrzésében. Végül kiemelték, hogy a bentlakásos intézetekben élő idős vagy fogyatékos lakók alapvető jogait a különleges jogrendben is csak akkor lehet korlátozni, ha ez elengedhetetlenül fontos a járvány megelőzéséhez, a korlátozások pedig észszerűek a járványveszély elhárításához. Ehhez az intézetek hermetikus lezárása helyett olyan gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek megelőzik az új típusú koronavírus bejutását az intézményekbe, de közben nem korlátozzák észszerűtlenül a lakók jogait.
Nyílt levél a nagyinak: idén nem karácsonyozunk együtt - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
