Megkaptam az első oltást. Most mi lesz? - teszik fel a kérdést sokan. Kézenfekvőnek tűnik a válasz: néhány hét múlva jelentkezhetnek a második részoltásért, újabb pár hét múlva pedig védettek lesznek. De a helyzet korántsem ennyire egyértelmű, mert az oltás beadása után - és persze már előtte is - mindenki fejében ott motoszkálhat a gondolat, hogy nála vajon milyen oltási utáni reakciók, esetleg mellékhatások jelentkeznek majd. Mennyire lesznek rosszul, esetleg nem halnak-e bele valamilyen ritka, eddig nem ismert mellékhatásba ? Hatékony oltást kaptak-e? És vajon tényleg jól döntöttek, amikor beoltatták magukat, noha valójában tisztában vannak vele, hogy a védőoltás jelentheti az egyetlen járható utat ebben a helyzetben?
A racionális érvek varázsa
A Slate.com témát körüljáró cikkében a lap vezető munkatársa, Susan Matthews fogalmazza meg az oltás utáni gondolatait, félelmeit. Nyolc napja kapta meg a Johnson & Johnson (Janssen) vakcináját, amikor a New York Timest olvasva szembesült vele, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) óvatosságból az oltóanyag használatának felfüggesztését javasolta. Azután, hogy hat 18 és 48 év közötti nőnél vérrögképzési rendellenesség alakult ki az oltás beadását követő két héten belül, egyikük meghalt. Mivel Matthews is az érintett korcsoportba tartozik, rögtön átfutott az agyán, mi lesz, ha vele is hasonló történik. Ha ő is azok között a nők között lesz, akiknél az oltás után valamilyen okból egészségügyi probléma jelentkezik?
Az elmúlt pár hétben bizonyára sokan küzdöttek hasonló kételyekkel. Múlt héten több uniós országban is felfüggesztették az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájának használatát a 60 év alattiak körében, miután néhány embernél az oltást követő két hétben vérrögképződéses rendellenesség lépett fel, amelyet az egészségügyi hatóságok már vizsgálnak. Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az uniós országokban és Nagy-Britanniában eddigi több mint 17 millió oltott közül körülbelül két tucatnál jelentkezett ilyen probléma. (Franciaország és Németország azóta közölte, hogy az érintett korcsoport tagjai a második AstraZeneca-részoltás helyett valószínűleg Pfizer-vakcinát kapnak majd.)
Pár napja az ugyanezen az elven működő - vagyis adenovírust használó - Johnson& Johnson vektorvakcina alkalmazását függesztették fel az Egyesült Államokban és a Dél-afrikai Köztársaságban hasonló okokból. Az EU több tagállamában pedig - ahova hét elején érkeztek meg az első vakcinaszállítmányok - egyelőre elhalasztották a beadását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Valójában miről is van szó?
Egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan tudni, hogy egyes oltottaknál mi okozhatta a vérrögképződést. Az ezt feltáró vizsgálatok jelenleg is folynak. A Johnson& Johnson vállalat közleményben jelezte: tisztában van vele, hogy koronavírus elleni oltásával kapcsolatban "tromboembóliás eseményekről" érkezett bejelentés, mindazonáltal eddig nem állapítottak meg egyértelmű ok-okozati összefüggést e ritka események és a vakcina között.
A vizsgálatokból egyébként az is kiderülhet, hogyha a védőoltás beadása esetlegesen járhat ilyen kockázattal, kik lehetnek potenciálisan érintettek. Vagyis a jövőben pontosabban meg tudják majd határozni, hogy melyik koronavírus elleni vakcina melyik korosztálynak, milyen krónikus betegséggel küzdőknek, milyen élethelyzetben és egészségi állapotban lévőknek ajánlott, illetve ellenjavallt. Mert egyelőre erről sincsenek messzire visszanyúló kutatási eredmények.
Legyünk racionálisak!
Vannak bizonyos szempontok, amelyeket jó észben tartani ahhoz, hogy racionálisan tudjuk mérlegelni a koronavírus elleni oltások előnyeit, és vélt vagy valós kockázatait. A fázis 3-as humán vizsgálaton átesett, átláthatóan dokumentált és gondos vizsgálatok után engedélyezett vakcinák előzetesen megfeleltek minden olyan biztonsági előírásnak, amelynek a klinikai vizsgálatok során meg kell felelni. Viszont tény, hogy míg ezeket legfeljebb több tízezer emberen tesztelték, addig "élesben" milliók kapják meg. Sokkal többen, mint amennyien egy harmadik fázisú klinikai vizsgálatban valaha is részt vettek, vagy részt vesznek. Ezért az egészségügyi hatóságok fokozott figyelemmel kísérik, hogy az engedélyezett vakcinák használata során felmerül-e bármilyen egészségügyi hatás, mellékhatás, ami a kísérletek során az önkénteseknél nem jelentkezett. Mert bármelyik oltásnál előfordulhat ilyen. Nagyon ritkán, nagyon kevés embernél, de statisztikailag lehetséges. Az AstraZeneca-vakcina esetében az említett vérrögképződéses rendellenesség egymillió oltottból körülbelül egyet érint. (Összehasonlításképp: ez nagyjából a villámcsapás lehetséges kockázatával ér fel, ami becslések szerint 1:700 000-hez.)
Ez az arány egyébként nem azt jelenti, hogy egymillióból bármelyik ember érintett lehet, mert egyrészt lehetnek olyan további esetek, amelyekről nem tudunk, másrészt egy-egy lehetséges mellékhatás vagy egészségügyi hatás nem feltétlenül érinti a teljes populációt. A Johnson& Johnson vakcina beadása után a 18-48 közötti nőknél jelentkezett a probléma, vagyis adott nemre és korcsoportra jellemzően. De könnyű abba a hibába esni, hogyha az ember olyan csoportba tartozik, amelyikről éppen "kellemetlen hírek" érkeznek, azt gondolja, ő is érintett.
Attól a pillanattól kezdve, hogy valaki megkapta valamelyik vakcinát, már nem érdemes ilyesmin gondolkodni, mert az oltással járó esetleges kockázatok összességében eltörpülnek a koronavírus okozta egészségügyi kockázatok és károk mellett. Szakértők szerint sokkal nagyobb eséllyel kapjuk el a betegséget és kerülünk súlyos , esetleg életveszélyes állapotba, mint amekkora egészségügyi kockázatot jelenthetnek a védőoltások.
Erre sokan úgy reagálnak, hogy felhozzák: mindegyik koronavírus elleni védőoltás egy sebtében összetákolt oltóanyag. Arról azonban hajlamosak megfeledkezni, hogy a SARS-vírussal kapcsolatos kutatások már évtizedek óta folynak, számos adat és eredmény segítette a vakcinafejlesztőket abban, hogy a jelenlegi helyzetben leghatékonyabb és legbiztonságosabb oltóanyagot hozzák létre különféle technológiákkal. De mint minden védőoltásról, a koronavírus elleni oltóanyagokról is csak évek, évtizedek múlva lesznek pontos adatok, átfogó eredmények.
Mit tegyünk, ha beoltattuk magunkat, ám az oltóanyagról érkező negatív hírek miatt elfog bennünket a kétség?
- Ne pánikoljunk, ne kezdjünk el elméleteket gyártani, hogy mi lesz, ha mi is érintetté válunk, és ne támasszuk alá ezeket az elméleteket a legkülönfélébb, irracionális érvekkel!
- Ne olvassunk, vagy hallgassunk rémtörténeteket ismerősök ismerőseiről, akik az oltás után rosszul lettek, mert ezzel csak magukat hergeljük! Megkaptuk az oltást, nem tehetünk mást, mint hogy várunk, és bízunk az oltóanyag biztonságosságában és hatékonyságában.
- Racionálisan mérlegeljük a lehetséges kockázatokat, és ha úgy gondoljuk, valamilyen okból esetleg érintettek lehetünk, konzultáljuk háziorvosunkkal a továbbiakról.
- Tájékozódjunk, többek között arról, hogy milyen tünetekre kell figyelnünk, mi az, ami nem számít elfogadott oltási reakciónak, vagy mellékhatásnak. Így ha esetleg mégis szükségessé válik, időben segítséget tudunk kérni.
- Ne beszéljünk le másokat az oltásról saját félelmeink miatt!
Ez is érdekelhet
COVID-19 vagy allergia? Ezt jelzik a tünetek - olvassa el a témában írt korábbi cikkünket!
