A közvéleményt továbbra sem aggasztja jelentősen a sertésinfluenza: sem a betegségtől, sem a járvány hatásaitól nem félnek komolyan.
A megbetegedések számának megugrásáról és az egyre gyakoribb halálesetekről szóló hírek hatására azonban egyre többen veszik komolyan az esetleges veszélyt - erre utal a Medián novemberi és decemberi felmérésének eredmény-összehasonlítása.
A november első hétvégéjén készült felmérésük szerint a legtöbb embert akkor nem aggasztotta komolyan az új influenza, és általában nem tartottak komoly következményektől. A Medián kérdésére akkor minden hatodik ember azt válaszolta, hogy egyáltalán nem aggódik miatta, tízből hárman csak kicsit, négyen közepesen aggódtak, és csupán minden hetedik ember mondta magáról, hogy nagyon aggódik az új típusú influenza miatt.
Az év utolsó hónapjában már minden ötödik ember nagyon, további négy pedig közepesen aggódott az új influenza miatt.
Az esetleges H1N1-járvány súlyosságával kapcsolatban a férfiak szkeptikusabbak a nőknél, és decemberhez képest a szebbik nem sokkal komolyabban veszi ezt a veszélyt. A véleményekben nem okozott eltérést a válaszadók kora, és az sem, hogy van-e az illető családjában gyerek. Ami a végzettséget illeti, a leginkább a diplomások veszik komolyan a járványügyi szakemberek borús előrejelzéseit, ami valószínűleg a nagyobb tájékozottságukkal függ össze, de azért még közülük is csak minden második ítéli komolynak a várható járványt.
A leginkább egyébként a nagymamák adtak a magyar virológusok-járványszakértők véleményére: a legtöbben az idősek és a nők körében kaptak vagy tervezték a védőoltást. Ez a "nagymama-hatás" decemberre sem változott: az idősek és a nők körében jóval magasabb volt az oltottság, mint a többi csoportban.
A védőoltás népszerűtlenségének a sajtóban is megjelent kritikák és tévhitek mellett az lehet az egyik oka, hogy a népesség jelentős része tájékozatlan az influenza terjedésével kapcsolatban, de legalábbis a H1N1 vonatkozásában biztosan.
A vírus ugyanis - influenzáról lévén szó - cseppfertőzéssel terjed, a magyar lakosság mégis a lényegében teljesen hatástalan kézmosást tartja a megelőzés legjobb eszközének.
Jóval komolyabban veszik viszont az emberek a puszilkodás mellőzését prevenciós céllal, bár különös, hogy a cseppfertőzésnek szintén vagy még jobban kedvező zsúfolt tömegközlekedési járművek helyett autóval, biciklivel való utazást vagy az arcot eltakaró maszk viselését nem tartják ennyire követendőnek. Végül a védőoltást ugyancsak kevésbé mondták hatékony megelőzésnek a járványt illetően, még a prevencióban lényegében hatástalan kézmosást is sokkal jobb módszernek tartják az emberek.
Talán a védőoltás viszonylag kedvezőtlen megítélése lehet az oka annak, hogy az ÁNTSZ iránti bizalom is mérséklődött. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bizalmi indexe áprilishoz képest novemberre a százfokú skálán 6 ponttal, 56 pontra esett vissza. Decemberben viszont az, hogy magasabb az oltottsági arány és a közvélemény elkezdte komolyabban venni a járványt, nem növelte jelentősen az ÁNTSZ iránti bizalmat: ez jelenleg 57 ponton áll.
[Forrás: OrientPress Hírügynökség]
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: