Javult a hajléktalanok ellátása
Az új tbc-s esetek száma Magyarországon az utóbbi években számottevően csökkent - mondta dr. Ungár Anna tüdőgyógyász főorvos, a Budapesti VI. kerületi Tüdőgondozó vezetője. 1992-től 1995-ig emelkedett ez a szám. A legtöbbet, 4300 főt 1995-ben regisztrálták, azóta folyamatosan egyre kevesebb az új megbetegedés, 2002-ben 3000 főnél találtak tébécés fertőzést. Ez a csökkenés több tényezőnek köszönhető. Mivel a hajléktalanok között tudvalevőleg rendkívül magas a betegség előfordulása (körülbelül húszszorosa az otthonnal rendelkezőkének), ezért az ő szűrésük döntő fontosságú a tébécé leküzdésében. Az utóbbi években egyre szigorúbban követelik meg a különböző szociális intézményekben a negatív tüdőszűrő lelet bemutatását, ami hozzájárult a fertőzés csökkentéséhez.
Az alkoholisták fegyelmezetlen betegek
Másik fontos tényező, hogy a kór ne váljék krónikussá, vagyis a beteg a gyógyszeres kezelés mellett egy év alatt meggyógyuljon. Néhány évvel ezelőtt az Országos Korányi Intézetben, ahova a legtöbb budapesti kerület tartozik (s tudvalévő, hogy a fővárosban kiemelkedően magas a tébécések száma, tavaly 680 új beteget regisztráltak), több új osztályt nyitottak speciálisan a fertőző betegek gyógykezelésére. Mivel ez hosszú lefolyású betegség, egy-egy súlyos tüdőtébécés beteget hónapokig kell gyógyszeres kezelésben részesíteni ahhoz, hogy baktériumürítésük megszűnjön. Ezt a periódust, a többiek megfertőződésének elkerülésére célszerű kórházban tölteni.
Másik újdonsága ezeknek az éveknek az volt, hogy Pesthidegkúton megnyílt egy teljes osztály a hajléktalan tébécések gyógyulásig tartó kezelésére. Azokat a járóbetegként ellátott betegeket, akik nem kellőképpen együttműködőek, a tüdőgondozók napi bejárással kezelik vagyis a szükséges gyógyszereket naponta a tüdőgondozóban kell bevenniük. Mindezeknek tulajdonítható, hogy az évente regisztrált tébécés estek száma csökken.
Nem kell félni a bevándorlóktól
A gyógykezelés elmaradása szinte minden esetben az alkoholizmusnak tulajdonítható - a gyógyszerezés és a kórházi kezelés egyébként minden magyar állampolgár számára ingyenes, így anyagi okokból senkinek sem kell és nem szabad lemondani róla.
A magyarországi tüdőgyógyászati hálózat minden szempontból megfelelő és elegendő a tébécé leküzdéséhez - szögezte le Ungár Anna. Mind a tárgyi felszereltség, mind a személyi feltételek adottak ehhez.
A különböző országokból érkező bevándorlók a közhiedelemmel ellentétben nem emelik jelentősen az új betegek számát: tavaly mindössze 24 bevándorló szerepelt a frissen regisztráltak között.
Tévesen terjedt el az a feltételezés is - tette hozzá a főorvosnő -, hogy manapság a tébécé általában rezisztens volna a rendelkezésre álló gyógyszerekkel szemben. Nem így van: a gyógyszerekkel szemben ellenálló esetek arányszáma nem változott, ma is 17 százalék körül van. Ebből a szempontból is rendkívül fontos, hogy a betegek folyamatosan és kellő ideig szedjék a gyógyszereket.
Úgy tűnik tehát, hogy a magyarországi tapasztalatok nem támasztják alá a WHO adatait, vagyis nálunk a fertőzések számának átmeneti növekedését nem a rezisztenssé váló baktériumok számlájára kell írnunk. Ezt támasztja alá az is, hogy az emelkedést sikerült hamar megállítani.
Csak ötven százalék megy szűrésre
A tébécé megelőzésének leghatékonyabb módja a tüdőszűrés. Mindig is kötelező volt, ma is az, de érdemesebb a betegség elkerülésének lehetőségeként felfogni. Az adatok szerint a lakosság fele jár el évente rendszeresen szűrésre. Ennek fontosságát jól jelzi, hogy a tébécések között a panaszmentes szűréssel kiemelt betegek aránya 38 százalék, míg a többi 62 százalék már sokkal súlyosabb állapotban, panaszokkal kerül orvoshoz (hőemelkedés, köhögés, mellkasi fájdalom) és ez a fertőző képesség nagyobb veszélyét hordozza.
Az ország leginkább fertőzött területe Szabolcs-Szatmár megye és a főváros. A keleti országrészek magasabb fertőzöttségét valószínűleg a rosszabb szociális helyzet, a nem megfelelő lakáskörülmények, a rosszabb táplálkozási és higiénés viszonyok magyarázzák.