A kánikula idején gyakoriak a megfázásos betegségek, ebből pedig súlyosabb baj, például tüdőgyulladás is lehet.
Sokak számára talán meglepő információ, amit Nádudvary Ildikó , az egyik fővárosi tüdőgondozó orvosa elöljáróban közread: - A tüdőgyulladás lényegében gyűjtőnév. Nem egyetlen, nem is egyféle betegség megjelölése. Bár a laikus számára minden tüdőgyulladás egyforma, a szakma a kór két nagy csoportját különbözteti meg: a közösségben szerzett tüdőgyulladást, és a kórházi körülmények között keletkezőt. Ugyanis más és más vírus, baktérium, parazita által okozott gyulladásokról van szó. A kórokozó baktériumok szerint típusos, illetve atípusos tüdőgyulladásról beszélünk. Az elsőt leggyakrabban a sztreptokokkusz, illetve pneumokokkusz baktérium váltja ki. Ez utóbbi ellen hatásos oltás van forgalomban, ami évekig, esetleg élethosszig is védettséget ad. Ám influenza, bárányhimlő, sőt néhány gombafajta is lehet kiváltó ok. Mindkét típusú tüdőgyulladásnak más antibiotikum a gyógyszere és a röntgenképe is más.
Súlyos, krónikus betegeknél a legyengült immunrendszer, valamint a pangásos állapot elősegíti a fertőzést, vagyis súlyos kockázati tényezőt jelent. A kórházban szerzett fertőzések között a tüdőgyulladás első helyen áll, és főként a hosszú ideig fekvő betegeket fenyegeti.
Az alkoholisták, erős dohányosok, cukorbetegek, keringési elégtelenségben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek, valamint azok is, akiknek az immunrendszerét mesterségesen, gyógyszerek segítségével legyengítették, például a szervátültetettek.
A tüdőgyulladást rendszerint megfázás, torokfájás előzi meg, láz, izomfájdalom, hidegrázás, köhögés, étvágytalanság, hányás, fáradtság a könnyen felismerhető tünetei.
Amikor megjelent a gyógyszerek között a penicillin, az orvosok és betegek fellélegeztek, hogy végre elfelejthetik ezt a betegséget. Ennek ellenére ma is előfordul valamennyi típusa, és ha a beteg nem kerül időben megfelelő terápiás gondozásra, akár végzetes is lehet. Ezért a tüdőgyulladást ma is komolyan kell venni. Ugyanis az antibiotikumokkal szemben a baktériumtörzsek ellenállókká váltak az idők folyamán, vagyis nem hatnak rájuk. Éppen ezért a megelőzés, a lehetséges védekezés rendkívül fontos. Annál is inkább, mert a tüdőgyulladásnak súlyos szövődményei is lehetnek, tályog alakulhat ki, vagy légzési elégtelenség.
Normális esetben egy-két hét alatt meggyógyul, tünetmentessé válik a beteg, de a rizikócsoportba tartozók nem minden esetben veszik könnyen a betegség "akadályait".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pneumokokkusz okozta tüdőgyulladás ellen világszerte - nálunk is - kiváló védőoltás van forgalomban. Ez a vakcina a 23 leggyakoribb kórokozó ellen védelmet nyújt, ezek a kórokozók felelősek a betegségek 90 százalékáért. Időseket, 65 éven felülieket, krónikus betegeket mindenképpen tanácsos beoltatni, de azt is kiszámították, hogy a rizikócsoport valamennyi tagjának a beoltása kevesebb költséggel jár, mint a már kialakult betegség kezelése. Az egészségpénztár által 50 százalékos támogatottságú oltás több évig ad védelmet, 65 éven felülieknél általában már nem is kell megismételni, hatása élethosszig kitart. Az év bármely szakában beadható, de legésszerűbb ősszel, az influenzaoltással együtt beadatni.
2007-06-29 09:14
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
