Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint egymillió beteg aktáját fésülték át, és felfedezték, hogy két évvel a fertőzés után a COVID-19 vírusfertőzésből felépült betegeknél nagyobb volt a pszichózis, a demencia és az "agyi köd" kockázata, mint a más légúti megbetegedésekből felépült betegeknél – írta a Politico.
Néhány tünet esetében kezdetben fellendülés volt tapasztalható, amely aztán elhalványult. A szorongás és a depresszió ugyanakkor két hónap elteltével a többi légzőszervi betegséggel megegyező arányra csökkent.
Fontos eredményre jutottak a köznyelvben "ködös agyként" hívott tünetegyüttesnél, amely jobbára memória- és koncentrációs zavarokkal, vagy a kognitív teljesítmény romlásával jár, és amit sokan hónapokkal a megfertőződés után is tapasztalnak. A kutatás szerint a felnőttek 16 százalékkal nagyobb arányban szenvednek ettől, mint a más légúti betegségekből lábadozók. A 65 év felettieknél pedig a pszichózis és a demencia esetében számoltak be növekvő kockázatról.
A főként amerikai betegektől származó adatok azt mutatják, hogy a kiskorúak is érintettek: a koronavíruson túljutó gyermekek körében kétszer nagyobb az epilepszia kockázata, és háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki pszichotikus zavar, mint más légúti betegségeknél. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a COVID-19 után összességében a legtöbb neurológiai probléma alacsonyabb eséllyel jelentkezik a gyermekeknél, mint a felnőtteknél.
Ez is érdekelhet
A Lancet Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent írás az első, amely a COVID-19 tartós neurológiai és pszichiátriai hatásait próbálta feltérképezni. Bár jelentős megállapításokra jutottak, Jonathan Rogers és Glyn Lewis, a University College London munkatársai kísérő kommentárjukban azt is megjegyzik, hogy további kutatásokra is szükség az eredmények igazolásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
