A hepatitisz és a májgyulladás egy és ugyanaz?
Igen, ezért is kötik sokan szinte kizárólagosan a kórt a hepa vírusokhoz. A bevezetőben felsorolt kiváltó okok mind léteznek, de a közgondolkodás mégis kétségtelenül közel van az igazsághoz, mert a megbetegedések számarányát tekintve a hepatitisz A, B és E vírusok messze az összes többi felett állnak.
E három törzset a terjedés módja különíti el. A hepatitisz-A és -E járványszerűen terjed. A vírust fertőzött ivóvíz, étel vagy széklet közvetíti. A B vírus viszont elsősorban a hámsérüléseken keresztül hatol be a szervezetbe, azaz vérrel terjed főleg. Ezért jellegzetesen sokan betegszenek meg tőle a kábítószerezők között a fertőzött injekciós tűktől.
A fogkefe és a tetoválás is veszélyes lehet
A veszély mellesleg mindenütt fennáll, ahol a vírus külső sérüléseket találhat. Azaz a közösen használt fogkefe éppen olyan hatásos közvetítőeszköz lehet, mint akupunktúrás és tetováló tűk, a körömvágó eszköz, borotva vagy hajvágógép. A leggyakrabban a fertőzés azonban az óvszer nélküli szex során történik meg. Emellett fertőzhet és májgyulladást okozhat a hepatitisz-C, -D és -G vírus is.
A vírusos májgyulladás nagyon különböző lefolyású lehet. Mutathat olyan képet, mint egy enyhe influenzaszerű megbetegedés, de halálos májelégtelenséget is eredményezhet. Ennek megfelelően a tünetek súlyossága, a betegségből való felépülés menete és időtartama is igen változatos lehet. A lefolyást a vírus pontos fajtája, és a beteg immunreakciója határozza meg végső soron.
Míg a hepatitisz-A és -C legtöbbször nem okoz tüneteket, vagy csak olyan finoman jelentkezik, hogy észrevétlen maradhat, addig a vírus B és E törzse már sokkal veszélyesebben mutatkozik. A legnagyobb baj általában akkor áll elő, ha a hepatitisz-B és hepatitisz-D-vel közösen támad.
Melyek a jellegzetes különbségek?
A különféle vírustörzsek okozta megbetegedések között van néhány jellemző különbség. A hepatitisz-A hirtelen jelentkezik, különösebb előjelek nélkül, s magas lázat, gyomorrontásra hasonlító tüneteket okoz. Elsősorban a fiatalokat veszi célba, s csak 15-45 napig lappang. A hepatitisz-B viszont akár fél évig is rejtőzködhet. A hepatitisz-C viszont az enyhébb tünetek ellenére is elhúzódó betegséget okoz, amelyben nem ritkák a visszaesések.
Az akut betegség tehát hirtelen kezdődik rossz étvággyal, hányingerrel, hányással és sok esetben lázzal. A dohányzó betegek pedig undort éreznek a cigarettától. Elsősorban a hepatitisz-B okozta fertőzéseknél pedig ízületi fájdalmak és viszkető, vörös csalánkiütések is megjelennek.
Néhány nap múlva a vizelet megsötétedik, és beköszönt a sárgaság. Ez a legjellegzetesebb tünet, ami magyarázza, hogy a köznyelvben a májgyulladást miért hívják sárgaságnak. Ilyenkor a bőr és a szemfehérje is sárgásan elszíneződik, mert a bilirubin (amely a máj által kiválasztott és az epében felgyűlő emésztőnedvnek a fő festékanyaga) nagy koncentrációban jelenik meg a vérben. A korábbi tünetek többsége eddigre jellemzően eltűnik, a beteg jobban érzi magát a sárgaság esetleges fokozódása ellenére is.
Kialakulhat epepangás is
Ez a tünet egy-két héten beül ér a csúcspontjára, majd fokozatosan csökken, s kettő-négy hét alatt el is tűnik. Közben kialakulhat az epepangás, amelynek tünetei a világos színű széklet és a viszketés. Néha - elsősorban a hepatitisz-B fertőzés esetén - a tünetek odáig fokozódhatnak, hogy májelégtelenség alakul ki, ami halálosan kockázatos állapot, elsősorban a felnőttek között.
A világon legalább 300-350 millió embert tartanak hepatitisz-B hordozónak, ami azt jelenti, hogy ez az egyik globálisan legelterjedtebb fertőzés. Sőt a világ népességének közel egyharmadában kimutatható, hogy az emberek szervezete antitesteket termelt egy korábbi vírusfertőzés során. A hepatitisz-B végzetességét mi sem bizonyítja jobba, mint az az évi 600 ezer haláleset, amely vírus okozta betegség szövődményei, a májzsugorban vagy májdaganat miatt következett be.