Azok, akik alapvetően lassú tempóban járnak, négyszer nagyobb eséllyel halnak meg COVID-19 miatt, és több mint kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy az új típusú koronavírus súlyos lefolyású betegséget okoz náluk - állítja brit kutatók egy csoportja. Az Országos Egészségügyi Kutatóintézet (NIHR) Leicesteri Orvosbiológiai Kutatóközpontjának tudósai Tom Yates professzor vezetésével a brit Biobank 412 596 középkorú résztvevőjénél vizsgálták, van-e összefüggés a súlyos és a halálos kimenetelű COVID-19, valamint az alanyok testtömeg-indexe ( BMI ) és járásuk - önbevalláson alapuló - sebessége között. Mint a ScienceDaily kutatásról készült összefoglalójából kiderült, azoknál a normál testsúlyú embereknél, akik saját bevallásuk szerint általában lassan járnak, 2,5-szer nagyobb eséllyel alakul ki súlyos COVID-19, és 3,75-szer nagyobb eséllyel halnak meg a koronavírus-fertőzés okozta betegségben és szövődményeiben, mint a normál súlyú, de rendszerint gyorsan gyalogló emberek.
"Azt már tudtuk, hogy az elhízás és a gyenge egészségügyi állapot kulcsfontosságú tényezők a COVID-19 kimenetelét tekintve. Azonban ez az első tanulmány, ami kimutatta, hogy a lassan sétálók körében, testtömegtől függetlenül nagyobb a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 kockázata" - idézi a portál a Leicesteri Egyetem Fizikai aktivitás, mozgásszegény viselkedés és egészség tanszékének professzorát, Tom Yates-et, a kutatás vezetőjét. A szakember szerint tanulmányuk azért különösen jelentős, mert ennek segítségével könnyebben felismerhetőek azok, akikre nagyobb kockázatot jelent a járvány, és ezáltal a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt lehet fektetni.
Hovatovább az elemzésből az is kiderült, a séta tempója olyannyira befolyásoló tényező, hogy a normál súlyú, de lassan sétálóknak a túlsúlyos, de gyorsan járókkal szemben is rosszabbak a kilátásaik egy esetleges megbetegedéskor. Érdekesség, hogy a lassú séta túlsúlytól függetlenül magas kockázatot jelent.
Ez az oka
"Azokról, akik gyorsan sétálnak, kimutatták, hogy általában jó a szív- és érrendszeri egészségük, így jobban ellenállnak a külső stresszoroknak, beleértve a vírusfertőzést is. Bár ez utóbbi csak feltevés, amit még nem sikerült alátámasztani" - így Yates, aki szerint ideje, hogy a rutin klinikai adatbázisokban ne csak az elhízás vagy a gyengeség tényét rögzítsék, de a fizikai állapotokra vonatkozó adatokat is. Ha például ugyanis a BMI mellett rögzítenék az önbejelentésen alapuló járási sebességet is, mint a COVID-19 lehetséges kockázati előrejelzőjét, az akár jobb megelőzési módszerek kifejlesztését is lehetővé tenné - magyarázta a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány február 26-án jelent meg az International Journal of Obesity című szaklapban. Az elemzés Angliára korlátozódott, és az eredményeket a világjárvány első hulláma alatt értékelték.
Ez is érdekelhet
Egy évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon az új típusú koronavírus, így már tizenkét hónapja vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol a járvány a lakosság életére. Az elmúlt hetekben például jelentősen enyhült a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság. Mutatjuk a magyarok véleményét.
Legjobban: