A HPV DNS-teszt hatásosabbnak bizonyult az agresszív méhnyakrák megelőzésben, mint a citológiai vizsgálat önmagában, mivel a súlyosabb, rákhoz vezető elváltozásokat hamarabb kimutatja - olvasható a Lancet Oncology online kiadásában.
A HPV DNS-teszt érzékenyebb a nyálkahártya súlyosabb elváltozásaira (CIN2 és CIN3), mint a citológia. Azonban a HPV-teszt kevésbé pontos: több a fals pozitív eredmény, mint a hagyományos kenetvizsgálat esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálatot a torinói Piemonti Járványügyi és Rákmegelőzési Központból Guglielmo Ronco és munkatársai végezték el, melynek során a HPV-teszt rákszűrésben való bevezetésének kockázatára és előnyeire próbáltak fényt deríteni.
A vizsgálatban résztvevő 25 és 60 év közötti hölgyeket két csoportra osztották: az egyik csoportot két fázisban csak citológiai vizsgálatnak vetették alá, míg a másik csoporton első fázisban citológiát és HPV-tesztet is, a második fázisban csak HPV-tesztet végeztek. Mindkét fázis eredményét kolposzkópos vizsgálat segítségével próbálták megerősíteni.
Az első szűrés alkalmával mindkét csoportban számos, agresszív rákos daganat előfordult - kilenc a citológiás csoportban, hét a HPV-tesztes csoportban. Azonban második körben a HPV-tesztes csoportban nem detektáltak rákos esetet, ellentétben a citológia kilenc esetével. Eszerint a HPV-alapú szűrés hatásosabbnak bizonyult, mint a citológiai vizsgálat.
35 éves vagy idősebb nők esetén a HPV-teszt citológiával kombinálva nem emelte a szűrés hatásfokát, esetükben az első választandó módszer a HPV-teszt. Másrészt 25 és 34 év közötti hölgyek esetén számos esetben a HPV-teszt a valóságosnál súlyosabb diagnózist adott: ezzel a módszerrel pozitívnak bizonyultak azok a terhesség melletti CIN2 elváltozások, melyek akár spontán vissza is fejlődhettek volna.
A szerzők szerint az első választandó módszer a HPV-teszt, azonban a továbbiakban azt is ki kellene mutatni, a szűrést mennyi időnként kell ismételni.
Ez is érdekelhet
