A maszkviselés a járvány elleni védekezés egyik alapvető eszköze, amelynek vitathatatlan szerepe van a koronavírus terjedésének lassításában. Érthető azonban, hogy sokaknak okoz bizonyos kellemetlenséget a viselése a közösségi terekben, hiszen kényelmetlen lehet, kismértékben a látóteret is korlátozhatja, sőt a kommunikációt is meghenezítheti. Az arcunkat eltakarva nehezebben artikulálunk és a mimikából sem könnyű olvasni, ami az érzelmek tükrözésének egy fontos eszköze. A Washington University kutatói egy friss tanulmányban azt próbálták meg felmérni, hogy bizonyos maszktípusok milyen mértékben nehezítik meg a kommunikációt, valamint hogy melyik viselésekor okoz a legtöbb, illetve a legkevesebb nehézséget a beszéd.
A sebészeti maszkban a legérthetőbb a beszéd
Kristin Van Engen pszichológiai és agytudományi adjunktus és nyelvész, valamint Jonathan E. Peelle, az Orvostudományi Iskola fül-orr-gégészeti docense egy közös kutatásban vizsgálta a maszkviselés hatásait a kommunikációra. Kísérletük részeként a négy leggyakrabban használt maszkfajtában beszéltettek résztvevőket: hagyományos sebészeti maszkban , szűrővel ellátott szövetmaszkban, szűrő nélküli textilmaszkban, illetve átlátszó műanyag betéttel ellátott maszkban.
Egy 260 fős, saját bevallásuk szerint normális hallású résztvevőből álló csoportnak - kettébontva egy fiatalabb (18-35 évesek) és egy idősebb (59-77 évesek) csapatra - a felsorolt maszkok egyikét viselő kutatók egy 150 mondatos szöveget mondtak el. A résztvevők feladata az volt, hogy próbálják legépelni a szöveget, valamint pontozták azt is, hogy milyen nehéz volt követni a hallottakat. A dolgukat azzal nehezítették meg, hogy időnként valamilyen háttérzörejt is játszottak a beszéd alá, hogy a laboratóriumi körülmények helyett életszerűbben mérhessék fel, mit értenek egymás szavából például egy üzletben beszélgető, maszkos emberek.
Nem meglepő módon a fiatal felnőttek jobban megértették a maszkos kutató beszédét, számukra kisebb nehézséget jelentett figyelemmel kísérni a hallottakat. Viszont az idősebb korosztály sem teljesített sokkal rosszabbul a teszten, általában mindkét csapat megértette a hallottakat akkor, ha éppen semmilyen háttérzaj nem zavarta őket ebben. Miután azonban a különböző városi zajokat is bejátszották, a kommunikációt már jelentősen befolyásolta az, hogy a kutató milyen maszkot viselt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt gondolhatnánk, hogy beszélni az átlátszó műanyag betéttel ellátott maszkban a legcélravazetőbb, hiszen ez a viselőjének száját is jól láthatóan hagyja, így a szavak megformálása és a mimika is követhetővé válik annak ellenére, hogy takar. Sok ember számára ebben a maszkban volta legkevésbé érthető a beszéd, mivel az átlátszó betét jobban szűri a hangot a többi maszk anyagánál, a kilégzéskor keletkező pára pedig a száj mozgását is ugyanúgy leplezi, mint a többi maszknál. Voltak azonban olyanok is, akiknél ezekben az átlátszó maszkokban volt a legérthetőbb a beszéd.
Ez is érdekelhet
A résztvevők legnagyobb arányban a hagyományos sebészeti maszk mögötti beszédet tudták követni, a kísérletben még a leghangosabb háttérzajok mellett is a hallgatóság nagyjából 50 százaléka értette így a kiejtett szavakat. Ezt követte a szűrő nélküli textilmaszk, majd a szűrős maszk, illetve a plexibetéttel ellátott végzett a legrosszabb helyen, utóbbi viselése esetén, zajban a hallgatóság nagyjából 30 százaléka tudta csak követni az elmondott szöveget.
Legjobban: