Azok adnak hatékonyabb választ a vírusra, akik az OAS1 gén "prenilált" változatával rendelkeznek, míg másoknak olyan génváltozatuk van, amelyik nem ismeri fel a vírust - mutatott rá egy, a glasgow-i víruskutató központ (MRC-University of Glasgow Centre for Virus Research) által készített kutatás. A tanulmány eredményeit a Science tudományos folyóiratban publikálták.
"A vírus elleni védelmi válasz fontos összetevője"
A preniláció - egy zsírmolekula kapcsolódása egy fehérjemolekulához - lehetővé teszi, hogy a prenilált OAS1 gén "megtalálja" a behatoló vírust és "vészjelzést adjon le" - írták a tudósok a tanulmányban. A szakemberek úgy vélik, az, hogy a kórházi páciensek prenilált génváltozata és a súlyos COVID-19 elleni védettség összefüggést mutatott, arra utal, hogy ez a génverzió a "vírus elleni védelmi válasz fontos összetevője".
Valószínű, hogy ez a génváltozat nyújtott sok embernek természetes védelmet a világjárvány idején, hangsúlyozták a kutatók, akik hozzátették: az OAS1 gén "rossz" változatával élőknél gyakrabban alakult ki a COVID-19 súlyos formája. Náluk nagyjából 1,6-szor volt valószínűbb az intenzív ápolás és a halálozás.
Ha megtanulja a trükköt, veszélyesebb lehet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint arra a tudósok rámutattak, kb. 55 millió évvel ezelőtt a kis patkósdenevérek - a SARS-CoV-2 feltételezett forrásai - elvesztették ezt a védő hatású gént, így a vírusnak nem kellett alkalmazkodással megtanulnia kijátszani azt. "A vírusok alkalmazkodnak, valószínűleg a SARS-CoV-2 is adaptálódott azokhoz az állatokhoz, amelyekben szaporodott. Amikor állatról emberre ugrott, akkor a vírusok elleni védekezés új eszközeivel találkozott, és néhánnyal szemben tehetetlen volt" - mondta Sam Wilson, a glasgow-i víruskutató központ professzora.
A szakember szerint az derült ki ebből a kutatásból, hogy az a koronavírus, amelyik a 2003-as SARS-járványt okozta, megtanulta kivédeni az OAS1 gén prenilált változatát. Ha SARS-CoV-2 megtanulja ugyanezt a trükköt, lényegesen súlyosabb betegséget idézhet elő, és fertőzőbb lehet a beoltatlanok körében, húzta alá Wilson professzor.
Amerikai kutatók 3D nyomtatással hoztak létre bőrre ragasztható tapaszt , amellyel a többi között COVID-19 elleni oltóanyagot lehet a szervezetbe juttatni. A kutatócsapat szerint módszerük számos előnyt hordoz magában a hagyományos injekciókkal szemben.
