A tüdőszűrés hasznossága
Köszönhetően a múlt század 50-es éveiben kötelezővé tett tüdőszűrésnek, valamint a tüdőgyógyászati osztályok, tüdőgondozók és újabban a támogató civil szervezetek tevékenységének a felkutatás, a diagnosztika, a kezelés és a gondozás terén, hazánkban az elmúlt évtizedekben - a kilencvenes évek első felét kivéve - folyamatosan csökkent a tuberkulózisban megbetegedettek száma. 2007-ben már csak 1740 új beteget fedeztek fel, ami 100.000 lakosra csupán 17 új megbetegedést jelent. Ezzel Magyarország felzárkózott a fejlettebb nyugat-európai országokhoz.
A tbc és a XXI. század
Globalizálódott világunkban még most, a XXI. század első évtizedében is komoly fenyegetést jelent a tuberkolózis-járvány. Csak Európában évente 400-450 ezer új megbetegedést és 60-65 ezer körüli tbc-hez köthető halálesetet regisztrálnak, a világon pedig ennek több mint tízszeresét. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a WHO Európai Régiójának egészségügyi miniszterei tavaly ősszel külön Nyilatkozatot tettek közzé a tuberkolózisról, amelyben - összefoglalva a régióban tapasztalható legnagyobb problémákat, hiányosságokat - kötelezettséget vállalnak a fennálló helyzet sürgős és átfogó javítására. A tuberkolózis világviszonylatban tapasztalható újbóli előretörésének számtalan oka van. A legfontosabbak közé tartozik, hogy a kezelés esetleges hibái, de még inkább a betegek együttműködésének (complaince) hiányosságai (helytelen, rendszertelen és nem kellő ideig tartó gyógyszerszedés) miatt egyes tbc-baktériumok, baktériumtörzsek ellenállóvá válhatnak az alkalmazott gyógyszerrel, vagy akár a kezelésben szóba jövő több készítménnyel szemben is. Az úgynevezett többszörösen gyógyszerrezisztens (MDR), valamint a szélsőségesen gyógyszerrezisztens (XDR) tbc-törzs már a világ minden táján felbukkant, de leggyakrabban Ázsiában és a tőlünk keletre fekvő európai országokban, elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaiban fordul elő. Ennek oka javarészt a nem megfelelő járványügyi felügyelet, valamint gyógyszerek, szakemberek és a diagnosztika hiánya. Fokozza a veszélyt a HIV-vírus, illetve az AIDS, melyek különösen fogékonnyá teszik a szervezetet a tbc-fertőzésre; továbbá az, hogy az elmúlt évtizedek során sem új gyógyszert, sem új oltóanyagot nem fejlesztettek ki, aminek legvalószínűbb oka, hogy a tbc által elsődlegesen fenyegetettek sehol a világon nem tartoznak a fizetőképes rétegek közé.
Magyarországi realitások
Amint azt a tbc itthoni előfordulási mutatói tanúsítják, Magyarországon jelenleg elég jó a helyzet, biztonságos az ellátás. Egyfajta veszélyforrást a tuberkolózissal erősen fertőzött keleti országokból hazánkba betelepülni vágyók, vagy itt munkát vállalók jelenthetnek, miután - személyiségi jogi okok miatt - nemrégiben eltörölték kötelező szűrésüket. A legjelentősebb gondot pedig a hajléktalanság okozza, mert az állandó otthon nélkül élők körében sokkal gyakoribb a betegség előfordulása; életvitelük miatt náluk áll fenn leginkább a nem megfelelő gyógyszerszedés- és ezáltal a gyógyszer-rezisztencia kialakulásának, a hosszan elhúzódó gyógyulásnak, valamint a visszaesésnek az esélye.
Új tbc-referencialabor
A Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben most átadott, a jelenleg elérhető összes korszerű diagnosztikai módszert egyesítő, nagy kapacitású mikrobiológiai laboratórium, amelyet olyan genetikai vizsgálatokra alkalmas készülékekkel is felszereltek, melyek révén akár egyénenként is követhető a fertőzés útja, sokat segíthet abban, hogy hazánkban a hajléktalanok körében is vissza lehessen szorítani a tbc terjedését, és így még kisebbre csökkenjen egy esetleges járvány fellángolásának a veszélye.
A tbc visszaszorítása terén eddig elért hazai eredmények megtartását ugyanakkor - tekintve a fenti veszélyforrásokat - a tüdőgyógyász szakma csak akkor tartja igazán lehetségesnek, ha a döntéshozók partnerek lesz abban, hogy ne csak a kisebbségek (a hajléktalan tbc-s betegek, illetve a hazánkba kerülő külföldiek) személyiségi jogait, hanem az egészséghez való alkotmányos joggal rendelkező többség (az egészséges lakosság) érdekeit is szem előtt tartva alkossák meg az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A szakemberek elengedhetetlennek tartják, hogy újra kötelezővé váljék a migránsok tbc- és AIDS-szűrése; a szakma ezzel kapcsolatos kezdeményezését az emberi jogok országgyűlési biztosa eddig nem támogatta. Az eddigiektől eltérő szabályozást kíván a tuberkulózis-megbetegedések felkutatása és kezelése a hajléktalanok körében is. Ennek, sok egyéb mellett, magában kellene foglalnia az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően együttműködő betegek kötelező kezelését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet sajtóanyaga
