A hepatitis C májbetegség , amelyet a hasonló nevű vírus (rövidítve: HCV) okoz. Az akut betegség lehet enyhe vagy súlyos lefolyású, tarthat néhány hétig és spontán gyógyulhat (a betegek körülbelül egyharmadában, 15-45 százalékában) vagy krónikussá válhat, és ez utóbbi esetben a betegek - akár tünetmentes - vírushordozóvá is válhatnak. Így betegségük évekig, sőt élethosszig is fennállhat.
A HCV vér útján terjed, leggyakrabban a biztonságos, egyszerhasználatos injekciós fecskendők, tűk használata hiányában (kábítószeresek, tetoválás, akupunktúra , piercing), és/vagy nem megfelelően sterilizált orvosi eszközök révén fertőzhet.
Nem kellően ellenőrzött vér és vérkészítmények által is megfertőződhetünk. Szerencsére - a diagnosztika fejlődésének köszönhetően - ez napjainkra gyakorlatilag kizárt, de még sokan élnek azok, akik ily módon "kapták meg" és így másokat is megfertőzhetnek. A szexuális úton történő HCV-fertőzés nem jellemző, de előfordulhat.
Jelenleg világszerte 170 millióra becsülhető HCV-vel krónikusan fertőzött emberek száma, és ezen betegek egy részében májcirrózis (májcirrhosis vagy májzsugor, ismétlődő gyulladást és májsejt elhalást követő hegesedés), és ennek következményeként májrák fejlődik ki. Így évente mintegy 350-500 ezer ember hal meg a fertőzéshez kapcsolódó májbetegségekben.
Hazánkban a lakosság 0,7 -1,3 százaléka, mintegy 70 000 - 130 000 ember lehet fertőzött, az érintettek többsége nem tud fertőzöttségéről. Ezért a szűrés nagyon fontos. Ajánlatos szűrővizsgálatot végezni annál, aki 1993 előtt kapott vért, hemofíliás, művese kezelésben részesült, egészségügyi dolgozó, fertőzöttel egy háztartásban él és szexuális partnere (különösen a homoszexuális férfiak), HCV-pozitív anya gyermeke, tetoválással, testékszerrel él. Javasolható a szűrés az 1945 és 1965 között születetteknek, a magas prevalenciájú területekről bevándorlóknál, a szociális vagy büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezetteknél, valamint a terhes nők számára is. Szűrővizsgálatként az anti-HCV-ellenanyag vizsgálata végzendő, pozitív esetben az egyén hepatológiai centrumba irányítandó.
Az időben felfedezett C vírus okozta májgyulladás napjainkban már gyógyítható.
A HCV-fertőzés kezelése vírusellenes szerekkel történik, de a diagnózis és a kezelés továbbra is gondot okoz a a gazdaságilag szegényebb országokban, mert a betegek jelentős hányada nem fér hozzá a megfelelő ellátáshoz. A vírusellenes kezelések 50-98 százaléka sikeres, sőt a májrák és a cirrózis kialakulása is megfékezhető sok esetben. Ugyanakkor a HCV genetikai anyagának változó része miatt jelenleg még nincs vakcina a betegség ellen, miközben folyamatos kutatások folynak világszerte erre vonatkozóan.
A spontán nem gyógyuló HCV-fertőzöttek kezelésének az eredményessége függ a vírus genetikai típusától. A korábban és jelenleg is általánosan (sztenderd) elfogadott terápiás eljárás a Hepatitis C kezelésére a "pegylated interferon alfa-2a/b" és a ribavirin kombináció alkalmazása, ami a HCV összes genotípusával (fajtájával) szemben az esetek csupán 40-45 százalékában hatékony.
Az interferon (IFN) a szervezet által is termelt fehérje család, amelyek - többek között - a vírusok szaporodását is gátolják. A PEG-IFN, az IFN-hez kapcsolt polyethyleneglycol (PEG) oldallánc, amely által a beadott interferon élettartama a szervezetben jelentősen meghosszabbodik, és így fokozódik a hatékonysága. A ribavirin (guanzin analog) az olyan RNS-vírusok, mint például a HCV, genetikai anyagának, azaz a ribonukleinsavnak a szintézisét gátolja. Így tehát a ribavirin a genetikai anyag megsokszorozódását, azaz a vírus szaporodását akadályozza.
Az utóbbi 3 évben forradalmi változás következett be a krónikus C hepatitis kezelésében, a betegség gyógyíthatóvá vált.
A WHO-ajánlás újdonsága, hogy a HCV fertőzés esetében a PEG-IFN és ribavirin kezelés kiegészíthető proteáz és polimeráz gátlókkal. Ez azért előnyös, mert így a HCV elleni kezelés hatékonysága jelentősen fokozható. Olyan direkt vírus ellenes (DAA) gyógyszereket fejlesztettek ki a kutatók, amelyek a vírus szaporodását speciálisan gátolják.
A HCV-proteázok és polimerázok olyan enzimek, amelyek a hepatitis C vírus által megfertőzött gazdasejtben "gyártódnak le". Ezek fehérjebontó enzimek, amelyek képesek feldarabolni azt az óriásfehérjét, amelyet a HCV genetikai kódja alapján a gazdasejt "legyártott", és amely elengedhetetlenül fontos a vírus szaporodásához; a HCV-inhibitorok a feldarabolást végző enzimek működését specifikusan gátló vegyületek, amelyek így a vírus szaporodását is gátolják.
Ezek a szájon át szedhető tabletták interferonnal és interferon nélkül is adhatók. Az interferon-mentes készítmények hatékonyabbak, 98-100 százalékos gyógyuláshoz vezetnek. Mellékhatásuk nem számottevő, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégző képességét, és legtöbbször a terápia időtartama is lényegesen rövidebb.
Hazánkban a betegek kivizsgálása és kezelése egységes szakmai szempontok, évenként megújított szakmai konszenzusajánlás szerint, hepatológiai centrumokban történik.
Betegérdekek és szakmai szempontok alapján valamennyi HCV-fertőzött beteg felkutatása, majd a leghatékonyabb és legbiztonságosabb IFN-mentes kombinációk egyikével történő gyógyítása indokolt. A nemzetközi ajánlások elsősorban az interferon-mentes kezelést javasolják. Hatékonyabbak, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégzésüket, mellékhatásuk nem számottevő, a kezelés időtartama lényegesen rövidebb. Jelenleg a gyógyszerek ára magas, de a HCV fertőzés megszüntetésével megelőzhető a végstádiumú májbetegség, a májrák, a májátültetés.
IFN-mentes kezelések mellett kevesebb orvosi vizit, laboratóriumi vizsgálat, HCV-RNS-meghatározás, kórházi felvétel, transzfúzió szükséges, jelentősen csökkennek a járulékos egészségügyi költségek. A gyógyszerekkel a fertőzés tovább terjedése is megakadályozható.